Erana haza vitte testvérét, és új harcosát Saviort. Csend volt köztük a ház nappalijában. A lány a kanapén ült, míg Savior a lépcső melletti falat támasztotta. Den pedig felvonult a szobájába. Mikor Savior előtt ment el visszanézett rá. Szemeiben harag égett. De nem szólt egy szót sem. Csak felviharzott a szobájába.
Erana: Szóval Savior...
Nézett Savior fele, akivel találkozott is a tekintete.
Erana: Te honnan jöttél? Mert sose láttam még ilyen harcost, mint amilyen te vagy.
Savior: Hát ez egy hosszú történet. De én egy csillagharcos fajból származok, egy másik univerzumból. Engem száműztek ide... Talán még másik kettő barátommal együtt. Akikről nem tudok semmit.
Erana: Miért száműztek titeket?
Savior: Egy gonosz boszorkány műve volt, de nem tudom mit akar tőlünk, de azt mondta, hogy az útjába vagyuk!
Akadt ki egy kicsit, miközben a padlót bámulta.
Savior:És a családom meg odaát veszélyben... Sőt az egész univerzum, ha nem jutok vissza Gogetáékkal.
Erana: Akkor már tudom, hogy mi is a kívánságod, ha nyerünk.
Mosolyogta.
Erana: Segítek. De ahhoz neked is kell nekem, de ezt gondolom, hogy tudod.
Savior: Azért küldtek ide, hogy megvédjelek, és hogy megnyerjük a versenyt... úgyhogy ja.
Nézett a lányra.
Erana: És hogy a testvérem harcosát megölted, eggyel közelebb kerültünk a célhoz. És köszönöm, hogy megkímélted őt.
Savior legyintett, majd karba tette a kezét.
Erana: Nos, akkor gyere velem. Gondolom, fáradt vagy.
Savior: Hát... Igen kicsit.
Azzal a lány elindult az emeletre, ahol a szobájába megágyazott Saviornak, majd lepihentek.
Másnap reggel. Savior a szemeit nyitotta. Elsőnek a lány ágyára nézett, ahol már megvolt ágyazva.
Megnyújtoztatva a tagjait lassan felkelt, és elindult alap formájába lefele, ahogy felöltözött. Nincs ugyan az a nagy ereje, mert a lány varázsereje ahhoz kevés, hogy ultimate formába lehessen. Mikor leért a lány étellel fogadta, aminek egyből neki esett. Ő mosolyogva lakmározott, míg a testvére és Erana beszélgettek. Ám Savior nem igen értette miről.
Erana: Utánajárunk Saviorral Den.
Savior erre felnézett.
Savior: Miről van szó?
Mondta teli szájjal, majd lenyelte a falatot.
Erana: Tegnap éjszaka kiirtottak egy lakóépületbe több száz embert, és mágia nyomait találták bent.
Savior: Szóval egy mágus tehette?
Den: De nem egyedül. Az áldozatokon nem találtak olyan nyomot, csak a bejutás helyén.
Erana: Így arra gondolunk, hogy egy másik kiválasztott lehetett a harcosával.
Savior: Értem. Akkor a bejutásba segítette a harcost, míg az kiirtotta az ott lakókat.
Gondolkodott.
Erana: De vajon miért?
Rakta szája elé a kezét, és ő is gondolkodott.
Savior: Menjünk ma este a helyszínre. Onnan többet tudunk majd meg.
Erana csak bólintott rá.
Erana: Mit szólnál addig Savior, hogy elmegyünk...
Savior: Nem...
Erana: De!
Savior csak rázta a fejét karba tett kezekkel.
Savior: Ne is mondd tovább nem! Inkább helyette edzek kicsit.
Erana: De Savior...
Savior: Hagyj békén!
Azzal felállva elment. Erana csak figyelte őt. Mikor kiért a konyhából Savior rápillantott. Látta a szemébe, hogy csak jobb kedvre akarta volna deríteni őt.
Estére már a helyszínen voltak. Hisz nappal nem igazán lehetett volna odajutni. Tele volt rendőrrel helyszínelőkkel a hely. Este kicsit minden a városba is csendesebb. Savior karjaiba utazott a lány, amikor földet ért vele letette. Pont a berobbantott oldal előtt álltak. Közelebb érve hozzá a lány vizsgálni kezdte. Alaposan szemügyre vette, majd varázslással is.
Erana: Valóban ezt egy mágus csinálta.
Savior beljebb ment az épületbe. A törmelékek halmai közt szétnézett, de nem látott semmi érdekeset a korom, és tűz nyomokon kívül mást.
Miközben kutakodott, hirtelen megérzett valamit. Valami számára ismerőset. Kidülledt szemekkel tekintett maga elé a földre tovább.
Savior: Ez... Ez Nem lehet... ez a ki...
Erana rá nézett.
Erana: Mi az Savior? Mit találtál?
Savior: Itt van...
Sétált ki az épületből.
Erana: Ki? Savior!
Szaladt utána. Savior megállt az út közepén. Most nem járt arra egy autó sem. Vele szembe lépéseket hallott meg. Úgy tűnik ketten vannak. Jelent meg a sötétbe két idegen, akik közeledtek. Savior meredten tekintett rájuk. A két ismeretlen megállt egy lámpaoszlop alatt, ahol jobban kivették ki a két jövevény.
Savior: Jól éreztem akkor a jelenléted... Gogeta.
Valóban Gogeta érkezett meg egy másik emberrel, aki csak gonoszan kuncogott.
??? : Szóval ismeritek egymást.
Kuncogta. Gogeta csak meredten állt. Nem szólt, nem is rezzent az arca.
Erana: Szóval ti is versenyzők vagytok.
??? : Nos igen. És mi okoztuk ezt a kis meglepetést is. Azt a tömérdek kiontott ember... Nem igaz szolgám?
Vigyorogta. Gogeta csak komoran bólontott.
???: Gyenge kis lelkek voltak.
Kuncogta. Savior döbbenten nézett Gogeta felé.
Savior: Hogy?! Gogeta?? Te irtottad ki azt a több száz embert itt?
Nézett rá. De Gogeta szemeibe csak ürességet látott, mintha nem lenne önmaga. Savior morogni kezdett rá, majd átalakult első szintre.
Savior: Ezért még kapsz Gogeta!
Üvöltötte.
??? : Gyerünk szolga. Támadj!
Szökkent előre Gogeta Savior irányába, aki harci pózban várt.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
