Dragon Ball Galaxy: Új Világ

Negyedik Fejezet: Egy Kisebb emlékek

Gogetával bővülve a csapat, otthon Erana nekilátott Savior gyógyításának. Gogeta az ajtónak támaszkodva nézett maga alá. Elmélyedt gondolataiba. Éppen azon pörgött, hogy amióta idekerült, mi történt vele.

***

Szintén ugyanaz,  mint Saviorral az elején. Az Istenség őt is bevette a játékba, egy kívánságért cserébe. Gondolta, hogy hazajutatja magukat azzal, így belement. Ám nem számított arra, hogy kit is kap meg, mint mágust mestereként.

Egy őrült volt. Én meg idióta, hogy követtem, és nem álltam ellen, de nem is tudtam. Első pillanattól kezdve, amint megpillantottuk egymást, már rossz érzéseim voltak. Már eleve rabszolgaként kezelt, és úgy is hívott.

Mikor megérkeztem, egy kívülálló meglátott minket, ahogy más játékban lévő mágusok után kutatunk. Első igazi parancsa, az volt hogy öljem, de ne hagyjak nyomokat belőle. Ránéztem döbbenten, majd a pecséttel még inkább rám parancsolt dühöngve, hogy tegyem azt, amit mondott!

Fájdalmat éreztem egész testemben. Égette a karom az a tetoválás, ami megbélyegzett. Megindultam a nő felé, aki látott minket. Ijedten nézett rám, és ő szaladni kezdett.

"Ne hagyd elfutni!" Szólt a második parancsa.

"Öld meg!" A parancsok egyre jobban fájtak, de ellenálltam.

Megálltam, majd kieresztve az erőm, a földre rogytam.

"Kelj fel! Kelj fel te szerencsétlen rabszolga, és öld meg!" 

Rivallt rám egyre dühösebben, ami egyre jobban fájt.

"Nem...! Nem ölök meg senkit a te kedvedre...!" 

Néztem rá dühösen. De ő csak a képembe mosolygott.

"A kezelés után, amit nemsokára kapsz tőlem, hidd el minden óhajom teljesíteni fogod."

 Ezek után nem sokra emlékszem már. Csak arra a tömérdek ember segély kiáltásra, amik azóta is visszhangoznak a fejemben.

***

Savior ébresztgetni próbálta Gogetát, aki bealudt miközben karba tett karokkal állt azóta is.

Savior: Gogeta, ébresztő!

Bökdöste meg a fejét oldalról, amire majdnem el is dőlt, de gyorsan egyensúlyba hozva magát  felébred, majd fújt egy hatalmasat. 

Gogeta: Ébren vagyok! Ébren vagyok!

Savior: Annyira elmerengtél, hogy bealudtál?

Gogeta: Igen, kicsit elgondolkodtam, meg cseppet fáradt is vagyok.

Savior: Gogeta, mit gondolsz? Noruta is itt lehet vajon, ha te is meg én is ide keveredtünk?

Gogeta: Nem tudom. Ha igen, reméljük nem úgy végezte, mint én.

Erana: Talán nem. Viszont most feküdjetek le. Holnap tovább kutatunk majd.

Megágyazva a két fiúnak, kifele tartott a szobából. Látta, hogy Gogeta már egyből belevetve magát már ki is dőlt, de aludni még nem aludt el hamar. Savior is bebújt az ágyába. Gogeta komoran felé fordult.

Gogeta: Savior, alszol?

Savior: Nem, még nem. Mi az?

Ült fel az ágyba, ahogy Gogeta is. Egy ideig nem szóltak a másikhoz, csak Savior nézte, ahogy Gogeta kezeit bámulta.

Savior: Jól vagy?

Gogeta a fejét csóválta.

Gogeta: Nem... Nem vagyok jól...