Egy kicsi lány nagy erővel(Csábitásból jeles)

Az ember rablás

-Figyelj, lehet nem fogsz neki örülni..
-Cas nyögd már ki mi a nagy terved.
-Az hogy ameddig le nem csillapodik Dávid addig lakj nálam. -mondta és a cipőorrát nézte.
-Nem rossz ötlet.
-Valóban? -csillant fel Castiel szeme.
-Valóban.
Amint ki mondtam nyomott a számra egy puszit.
-Gyere, mennyünk fizikára. -mondtam.
-De, nincs kedvem.
-Nem kedv kérdése. -és elkezdtem húzni a terem felé.
Vége lett a fizikának, tesi következett.
Le mentünk a csajokkal öltözni.
Persze az nap a kézen állást gyakoroltuk ami nekem nem igazán ment ezért párba dolgoztunk én Lysandert kaptam párnak láttam Castielnek nem igazán tetszett de nem szólt semmit.
-Na ki kezdje? -kérdeztem.
-Ömm... Kezd te majd én tartalak.
El sétáltam a matrac végéig.
El rugaszkodtam de túl nagy lendületet vettem ezért rá estem Lysanderre.
-Ömm... Bocsi.
-Ehh semmi baj. -mondta teljesen elvörösödve.
-Meg próbálom még egyszer.
-Oké csak kevesebb lendülettel. -monda mosolyogva.
Megint el rugaszkodtam de most sikerült. Csak már elfogyott az energiám és a kezem össze rogyott.
De Lys megtartott menyasszony pózba.
-Jól vagy Eszti? -kérdezte aggodalmasan.
-Igen azt hiszem.
Vége lett a tanóráknak.
-Eszti várj.. - állított meg Castiel.
-Mond Cas.
-Akkor mikor költözöl?
-Mivel ma van csütörtök van én úgy gondoltam hogy ma össze csomagolom a cuccaim és holnap délután elhozzuk.
-Oké akkor holnap haza kísérlek és át cuccolunk.
-De mi lesz a macskámmal?
-Hozhatod magaddal nekem nincs háziállatom.
-Szuper vagy! -mondtam majd egy puszit nyomtam az arcára.

•Castiel szemszöge•
Mentem hazafelé a fülemben üvöltött a Green Day. Amikor egy ismerős alak sétált felém de meg nem mondtam volna hogy ki az de biztos beszéltünk már. Ezért ki vettem a fülest.
-Szia! -mondta mézes-mázas hangon.
-Cső! -motyogtam az orrom alá.
-Valamit rendezünk kell egymást között.
-Mégis mit? -kérdeztem kissé idegesen.
-Esz-ről.
-Mit akarsz tőle?
-Nem tőle akarok valamit hanem Őt akarom.
Éreztem hogy felmegy bennem a pumpa úgy hogy pár másodpercig nagyokat szívtam a levegőből.
-Van egy ajánlom....te át adod Esztit én pedig békén hagylak...-mondta elmebeteg vigyorral az arcán.
-Nekem is van egy ajánlatom te szépen elhúzod a beled én pedig nem foglak szarrá verni.
-Hát te akartad..
Azzal egy mozdulattal leterített a földre. És az orrom elé tartott egy kendőt És teljes képzavar.
•Eszti szemszöge•
El jött a péntek reggel mentem ki a konyhába de egy cetlit találtam a pulton.
-A te vörös lovagodat elraboltam de hajlandó vagyok cserélni. Gyere a szokásos helyre pontban reggel 8ra de ha megpróbálsz valami fegyvert magaddal vinni a barátodnak annyi.
K.D.
-A fenébe, Dávid utállak! - mondtam és össze estem a szoba közepén.
-Most mit csináljak..... Mit?? -kérdeztem a macskámtól mintha tudna segíteni.
Nagy levegőt vettem át váltottam denevér "üzemmódba„ és  elindultam. Amikor oda értem már ott vártak. Dávid ált középen jobbra tőle Olivér , Dávid testvére, balra Botond, Olivér haverja.
-Hol van Castiel? -kérdeztem miközben próbáltam átnézni a válluk felet.
-Nyugi.... itt van. -azzal egy kötélen elő rángatta Castiel-t, Olivér hátba rúgta ezért térdre eset. Cas bűnbánó nézést vetett rám.
-Mi kell nektek?-kérdeztem bár sejtettem a választ.
-Te! -vágta rá Dávid.
-Ne...  Ne tedd kérlek! -hallatszott Castiel rekedtes hangja.
-Kussolj Piroska! -rúgott bele Boti.
-Na jó ebből elég. -ordítottam és hagytam hogy a düh és az aggodalom átvegye a hatalmat a testemen. Vörös szemekkel néztem fel rájuk amitől egy kicsit meghátráltak. Elkezdtem minden erőmmel ütni, rúgni Olit, és Botit. Nem voltak nagy ellenfelek.
-Látom jó erőben vagy.-mondta majd fegyvert tartott Castiel fejéhez.
-Remélem elköszöntél tőle mert átlövőm a fejét. -amit kimondta rá tette az ujját a ravaszra én pedig el löktem Őt.
Elvettem tőle a pisztolyt.
-Hagyj minket békén egy életre..
Nem szolt semmit csak átváltozott és elrepült.
Oda rohantam Castielhez el oldottam a kötetét és szorosan magamhoz öleltem.
-Annyira féltettelek Cas!
-Én is téged ,ha valami bajod esett volna azt soha nem bocsájtanám meg magamnak.
Castiel át karolta a csípőm az egyik karjával, a másikkal a nyakam fogta és hevesen megcsókolt. Én a hátát simogattam és bele túrtam a hajába.
Hívtunk egy taxit ami kb 20 perc alatt haza vitt.
-De ha már itt vagyunk akkor már csak holnap reggel vigyük át a cuccokat. - mondtam neki.
-Rendben akkor aludjunk. -nyomott egy puszit a számra majd ledőlt az ágyra. Én mellé bújtam és éreztem ahogy a levegőt fúja ki az orrán.

Sziasztok! Bocsi a sok kihagyásért de most minden össze jött de remélem kiengesztel titeket ez a rész.