Veszett Emlékek | A Sötétség Bosszúja spin-off

"Kedves" tanár

Ginnyn és Annabethen kívül mind elindultunk az SVK-ra, amit Piton tartott. Már alapból nem szerettem azt a tanárt, és tudtam, hogy amint belépek a terembe, valamilyen módon megszivat. De ez engem nem annyira érdekelt, ugyanis nagyon kíváncsi voltam egy ilyen varázsló párbajra.

Mikor beléptünk a terembe, a diákok és a tanár már rég ott volt.
- Késtetek - jelentette ki nyugodtan Piton, majd rám mutatott. - Gondolom miatta volt.

Fú, de nem szeret engem! Fogalmam sincs, hogy miért, de nagyon utál.
- Ezért a késésért Potternek és Jacksonnak büntető munkát szabok ki- mondta. Úgy tűnt, Harryt sem szívleli.
Azt, büntető munkát! - gondoltam. - Cipődet nem akarod, hogy lenyaljam?!

Harryre pillantottam, hogy most támadjuk meg a tanárt, ameddig nem figyel, és Harry egy varázslattal tüntesse el Pitonnak a hosszú orrát. De Harry szinte láthatatlanul
megrázta a fejét, hogy nem kéne, mert úgy sem sikerülne.
- Mivel hogy miattad késtek a többiek, te fogod kezdeni a párbaj bemutatót - mondta a tanár.
- Őőő... professzor úr, én nem hiszem, hogy tudnék varázsolni...
- Kvibli! - nevetett a szőke hajú srác, aki a meccs után megfenyegetett.
- Csendet, Malfoy! - szólt rá a tanár, majd szigorúan rám nézett. - Akkor miért vagy itt?
- Hát... Gondoltam megnézem az órát...
- Gondoltad, megnézed az órát - visszhangozta Piton. - Elvileg a félistenek közt is vannak, akik tudnak varázsolni.
- De...
- Semmi de, Jackson! - rivallt rám. - Indulj meg a párbaj felé, és kiállsz Malfoy-jal!

Csak egy hajszálnyi választott el attól, hogy megüssem a tanárt, de nem tettem, hanem elindultam Malfoy felé.
- Ne légy túl agresszív, Draco, mert szegény még védekezni sem tud - mondta Piton szórakozottan. Én pedig úgy mentem tovább, mint aki meg sem hallotta a tanárt.

Megérkeztem Malfoy-jal szembe, s ő előhúzta a pálcáját.
- Adjon már neki valaki egy pálcát! - mondta Piton. Legalább annyi emberség volt benne, hogy egy fegyvert megengedett. Az pedig egy pálca volt. Pontosabban Harry pálcája.
- Nem fog úgy működni, mint nekem, de legalább van nálad egy fegyver - mondta Harry.
- Kösz... Azt hiszem - motyogtam, majd Malfoy felé emeltem a pálcámat, ahogy ő is felém.
- Stupor! - kiáltotta Malfoy, én pedig elugrottam a vörös golyó elől. - Petrificus Totalus!

Ismét elugrottam, de most egy kék golyó elől.
- Támadj már vissza! - ordította Ron a tömegből.
- Ha tudnék is valami átkot, én szívesen vissza támadnék - válaszoltam, majd ismét elugrottam egy átok elől.

Így ugrálással telt az idő egy kicsit, majd meguntam, és zsebre vágtam a pácát, mivel még használni sem tudtam, és kivettem a zsebemből az Árapályt. Kinyitottam, és azzal hárítottam, vagy éppen ütöttem vissza Malfoy átkait.
- Csalás! - kiáltották a Mardekárosok, de én nem foglalkoztam velük, hanem csak védekeztem. Aztán mikor Malfoy már kifáradt a sok átok dobálózásban, én jöttem.

Felemeltem a kezem, majd pördültem egyet, amitől egy vízkarika alakult ki körülöttem. Így már elakhattam az Árapályt is.

Most már üres kézzel és egy kis vízzel párbajoztam. Ütöttem kettőt a levegőbe, és a víz követte a mozdulataimat, úgy csapott ki egy-két vízsugár Malfoyra. Aztán mikor egy gáncsoló rúgást csináltam akkor a víz kiütötte Malfoy lábát maga alól, és így a srác a földre került. Ezzel én lettem a győztes. Legalábbis szerintem.
- Jackson! - suhant felém mérgesen Piton.
- Valami rosszat tettem már megint, tanárúr? - kérdeztem.
- Amiér elloptad a kardot a szobámból büntetőmunka! Amiért éles fegyvert használtál egy diák ellen, büntetőmunka! És amiért ismeretlen, talán sötét varázslatot használtál szintén egy diák ellen, ismét egy büntetőmunka! Ez már négy lesz, Jackson! Jobb lesz, ha meghúzod magad! - ordította a képembe, majd kinyújtotta a tenyerét: - Add ide a kardot! Elkobzom!
- Ahogy akarja - adtam oda neki tök nyugodtan a tollat, majd hozzátettem:- Nagyon jól rakja el, professzor úr, mert lehet, hogy megint nálam köt ki.
- Fenyegetsz?!
- Én? - nevettem fel hisztérikusan. - Dehogy! Én csak tényeket mondok.
- Az első büntetőmunkádra ma este kerítünk időt - mondta a tanár.- Ahogyan Potterére is. És Potter! Neked is büntetőmunkát adok, amiért nem tanítottad meg ezt a szerencsétlent egy szánalmas varázslatra sem! Ez már neked is kettő. Most pedig mind a ketten takarodjatok!