Az összes srác szinte egyszerre kérdezte meg, hogy mi történt a lábammal, amire én egyből rávágtam, hogy semmi érdekes, csak összetört egy pohár és én pont előtte álltam, aztán érdeklődtek, hogy jól vagyok e, és végül ezt a témát le is zártuk.
- Eljössz a koncertünkre? - kérdezte Ashton egy mosoly kíséretében, amit én is viszonoztam. Éppen szóra nyitottam a számat, de Calum megelőzött a válasszal.
- Igen, jön. Már elhívtam. - szúrósan nézett Ashtonra, és a levegőben érezhető volt a feszültség. Láttam Luke-on és Michaelen, hogy nem tudják, hogy mivel oldják fel a kialakult helyzetet, de végül Calum megtörte a csendet.
- Gyere, megmutatom a "házat". - mutatott macskakörmöket, majd felém nyújtotta a kezét, amit elfogadtam, és követtem Őt a szobájába. Hátrapillantottam Ashtonra, aki ugyanúgy ült ott, ahogy eddig, de mikor meglátta, hogy nézem, elmosolyodott.
Calum egyből a szobájába vezetett, majd leültetett az ágyra, és a szekrényéhez lépett. Én kíváncsian követtem minden egyes mozdulatát. Hirtelen levette a pólóját, majd felém fordult. Ekkor láttam meg a kulcscsontján lévő tetoválást, ami egy dátumot jelölt, ezután alaposabban szemügyre vettem az egész felsőtestét, ami tökéletes volt. Aztán tekintetem az arcára vezettem, amin egy hatalmas, büszke vigyor terült el. Kérdőn néztem rá, mire csak megrázta a fejét.
- Csak aranyos volt, ahogyan láttam a gyönyörködést a szemeidben. - mondta, majd beharapta a száját, amitől én teljesen kikészültem. Csak ültem az ágyán, néztem Őt, és valóban. Gyönyörködtem benne. Kivett a szekrényéből egy pólót, majd ismét nyújtotta a kezét, és valóban megmutatta az összes helyiséget.
Nem állt szándékomban sokat maradni a fiúknál, hiszen már így is délután kettőt ütött az óra, és még a főnökömet sem hívtam fel.
- Nekem most mennem kell. - mondtam a fiúknak.
- Ne menj még, nyugodtan maradhatsz. - mondta mosolyogva Ashton, mire én is visszamosolyogtam, Calum pedig csak csúnyán méregette a srácot. Ashtonnak olyan a mosolya, hogy egyszerűen képtelen vagyok nem viszonozni a gesztust.
Elköszöntem egyenként mindenkitől, majd Calum felajánlotta, hogy hazakísér, így együtt indultunk el hozzám. Eleinte csak csendben sétáltunk egymás mellett, nem értettem, hogy miért nem szólal meg.
- Tetszik neked Ashton? - mondta egy szomorú mosoly kíséretében, amitől nekem összeszorult a szívem, de teljesen lesokkoltam a kérdésétől.
- Nem! Miből gondolod ezt? - kérdeztem kissé sértődötten.
- Csak tudok olvasni a jelekből. Látom, ahogyan mosolyog rád, és azt is, hogy Te is mindig mosolygós vagy vele. - megállt egy pillanatra, aztán folytatta. - Csak nem szeretném, hogy más is lássa azt a gyönyörű mosolyt. - mondta, aztán elfordult a Szajnához vezető úton.
Nem tudtam összerakni a dolgokat. Egyik nap megcsókol, aztán faképnél hagy, a másik nap meg féltékenykedik az egyik barátjára. Ha Ashton tetszene, akkor nem engedtem volna Calumnak, hogy megcsókoljon, főleg nem kétszer.
Csendben sétáltunk a parton, nem szóltunk egymáshoz. A telefonom rezegni kezdett a farzsebemben, amit elővettem és láttam, hogy megint Noah hív. Elértünk a szokásos padhoz, amire leültem, kezemben a rezgő telefonnal. Túl tudnék lépni Noah-n, ha Calum nem egy híresség lenne, akiről tudom, hogy két hónap múlva elmegy, ha nem is örökre, akkor a következő ittlétükig, ami kitudja, hogy mikor lesz. Felnéztem az említett srácra, aki kíváncsian nézett rám. Olyan tökéletes volt, ahogy ott ült mellettem és az arcomat fürkészte, én pedig csak meredtem rá és átgondoltam az egészet. Tudtam, hogy nem éri meg belemenni a két hónapig tartó kalandba, de lehet, hogyha kihagyom, akkor valami nagyon jóból maradok ki. Nem akartam ugyanolyan helyzetbe kerülni, mint mikor Noah-val szétmentünk, és nem bírtam elviselni a hiányát, Calummal kapcsolatban ettől az egytől félek. Szokásomhoz híven többet fogok belelátni a dolgokba, mint amennyit kéne, és nála még csak az sem mondhatom, hogy hazudott vagy átvert, mert Ő elmondta, mit szeretne.
Miután Noah feladta, és lerakta a telefont, bocsánatot kértem Calumtól és felhívtam a főnökömet, aki mondta, hogy nyugodtan pihenjek, és majd hívjam fel jövőhét hétvégén, hogy hogy vagyok, és majd meglátjuk, hogy mikor tudok menni dolgozni.
A beszélgetés befejeztével visszacsúsztattam a farzsebembe a telefont, aztán a vízre meredtem.
- Menjünk haza. - mondtam, és felálltam a padról, Calum csak bólintott, aztán elindultunk a házunkhoz.
Útközben beszélgettünk a banda többi tagjáról is néhány szót, de inkább csak Luke-ról és Michaelről, mert Ashton kényes témának bizonyult.
- Bejössz? - kérdeztem, mikor a házunk elé értünk. Nem tudom pontosan, hogy miért invitáltam be Calumot, nem szerettem volna, hogy elmenjen.
- Ha nem zavarok. - egy udvarias mosoly jelent meg az arcán, aztán már bent is voltunk a házban.
Anyáék szokásosan a kanapén ültek és nézték a TV-t, de Calum hangjára felkapták a fejüket. A srác illedelmesen bemutatkozott, megkínáltam mindennel, ami volt otthon, aztán felmentünk a szobámba. Elég ismerős volt a helyzet.
- Folytatjuk a sorozatot? - kérdezte, én pedig csak nemlegesen megráztam a fejem és leültem mellé, talán túlságosan is közel. - Akkor mit csinálunk? - láttam rajta, hogy zavarban van a hirtelen közeledésem miatt.
- Amihez kedved van. - válaszoltam egyszerűen, aztán arrébbcsúsztam az ágyon. Calum szemeiben mintha felcsillant volna valami, és szája mosolyra húzódott. - A szexen kívül, persze. - tettem hozzá, mire lebiggyesztette az ajkát.
- Ha Noah-val szexeltél, akkor velem miért nem? - bökte ki a kérdést, ami engem teljesen váratlanul ért. Volt igazság is benne, de nem számítottam rá, hogy ilyen nyíltan rákérdez. - Biztosíthatlak, hogy egy nagyon jó élményben lenne részed. - ekkor következett a szokásos szájharapás.
- Azért, mert Noah-nál csak mostanra sikerült rájönnöm, hogy csak ki akar használni, de nálad pedig tudom, hogy semmi másra nem megy ki a játék, csak hogy megdönts. - a hangom nyugodt maradt, a torkomat pedig marta az igazság. - Amit hagyni is fogok, de nem ennyi idő után. Calum, még csak három napja ismerjük egymást! - a végére teljesen kiakadtam.
- Miből gondolod, hogy én is csak ki akarlak használni? - kérdezte nagyon halkan, ezért kicsit bűntudatom volt az előbbi hangnememért.
- Úgy értettem, hogy közöttünk nem alakulhat ki egy normális kapcsolat, hiszen már csak két hónapig leszel itt, és utána kétlem, hogy találkozni fogunk valaha is. Így nem hinném, hogy akarnál bármit is tőlem a testi örömszerzésen kívül. - fejeztem be.
Calum nem mondott semmit, csak maga elé bámult, - gondolom - emésztette az előbb hallottakat.
Mivel kezdett kínossá válni ez a csend, így az ölembe vettem a laptopot és elindítottam a sorozat folytatását.
- Szóval, akkor úgy látszik marad a sorozat. - próbáltam feloldani Calumot, aki eszmélt is, és egyből elhelyezkedett mellettem az ágyban, de aztán kezét felfedező útra indította, amire egyáltalán nem számítottam.

YOU ARE READING
Margo / Calum Hood
FanfictionMargot Bertille - becenevén Margo - története, aki egy átlagos lányként éli mindennapjait Versailles utcáin. Gyakran jár le a Szajna partjához is. Egy keddi napon Margo ismét elment a Szajnához, csak leült egy padra és nézte a vizet, mikor valaki me...