Valóságtól 1 méterre

#2 - nyaklánc

Felkelek, megnézem az órát. 11:03. Szupi. Hétvége van. Kicsit szörfözöm a neten. Youtube, viber, messenger. Semmi újat nem üzentek, de ez így a normális. Nem vagyok annyira "menő". Felöltözöm, majd lemegyek. Csak Nellit találtam lent, ahogy kavargadja a kakaóját.
-Jó reggelt Havasi Eszter.- vigyorog rám.
-Neked is Havasi Kornélia Natasa.- mondom neki. Felröhög. Mióta egyszer elfelejtettem a nevét, mint nővér, ezzel cukkol.- Többiek merre vannak?- kérdezem meg miközben kenek magamnak egy nutellás kalácsot.
- Anya bevásárol, Apa elment a motorjával valahova.
-Ok köszi.- kicsit beszélgetünk, majd megjönnek és megcsináljuk az ebédet. Elkészülünk délutánra és fogadjuk a vendégeket, akik engem jöttek felköszönteni. Egy kis idő múlva kimegyek a kertbe, hogy kiszellőztessem a fejem. A kertben sok kicsi hobbit játszik. Barna kis nadrágjukban és befonott hajukban olyan édesek. Elfordítom a fejem és meglátok egy lila köntösben egy anyókát, akinek fel van tűzve a haja. Aha...szóval ő a nagyi?, azok pedig a gyerekek az unokái? A kicsik több kicsi körben dobálják egymásnak a labdát, miközben mondják a nevüket, annak az illetőnek akinek dobják. Ez jó ismerkedési játék, a táborokban is csináltunk ilyet a csoportokkal. Leülök egy székre és nézem, ahogy játszanak.
-Léna, Mia, Ubul, Jessi.- Jessi egy kicsit tétovázik, majd a hozzám legközelebb lévőnek dobja.
-Ödön.- kicsit nagyott dobott a srácnak a lány, ezért elrepül a feje fölött és a lábaimnak ütközik. Megfogom és felemelem. Nagyon kicsi egy labda, az tuti. Hozzámszalad Ödön, de megtorpan mikor látja, hogy a kezemben van a labda. Kábé a térdemig ér. De cuki. Odaadom neki a labdát.
-Köszönöm- mondja vékony kis hangján.
-Szivesen.- mosolygok rá
-Ödön futás!- mindketten megrezzenünk. Elfut, én pedig a habg irányába fordulok. A lila néni néz rám, mérgesen, kezében egy...késsel? Lebokkolok. Na jó, ezt azt hiszi tuti, hogy bántani akarom a csöppséget? Most már az összes gyerek engem néz. Szuper. Lámpalázas vagyok.
-Nem akartam bántani.- mondtam a néninek. Jobb ha tisztázzuk...
-Akkor miért látsz és hallasz minket? Nem azért, hogy megedjél közölünk valakit?
-Tessék? Még nem is gondoltam rá, hogy meg szeretnék ölni maguk közül valakit. Csak visszaadtam a labdát Ödönnek.- elgondolkozik valamin.
-De akkor miért látsz minket?- megfogott...
-Nem tudom. Egy napja látok misztikus lényeket, amiket csak egy mesében képzeltem eddig...Megőrültem az tuti.
-Hány éves is vagy kedveském?
-Tegnap lettem 15.- elmosolyodik, közelebb jön. Elkiáltja magát.
-Gyerekek! Nyugodtan folytathatjátok a játékot. Nem veszélyes, ránk nézve.- megnyugtató...- Tudod, hogy mi mik vagyunk?
-Hobbitok?
-Igen. Azt is tudod ugye, hogy csak te látsz minket?- what? Összezavarodtam...
-Nem.
-Pedig de. Nagyon kevés halandó lát minket. Te is egy olyan kivétel vagy. Sőt! Te a kivételek kivétele vagy, miv nem csak minket látsz, ezek szerint, hanem az összes...mondjum azt hallhatatlant, vagy seltet. Mi a becses vezetékneved?
-Havasi.- meghökkent.
-Ez furcsa...azt hittem Clown, King, esetleg Király...akkor viszont nem tom miért látsz minden seltet...
-Eszti gyere! Mégis mit csinálsz? Gondolkozol?- szól ki a nagybácsikám, Geri. Nem, nem gonosz, mint a Bexis Geri. Ő a kedvenc nagybátyám.
-Menj csak gyermekem, még találkozunk.- elindul vissza a székébe, de még visszanéz.- Remélem még nem mesélted a halandóknak a képességed. Diliházba küldenének.
-Nem meséltem.- suttogtam neki, nehogy meghallja Geri.
-Maradjon is így.- leül. Felállok és odamegyek Gerihez.
-Csak gondolkoztam az élet nagy dolgain.- mosolygok rá. Elmosolyodik.
-Na gyere, be filozófuskám.- tolt be. Elfújom a gyertyát és kívánok. Nem mondom el mit, majd ha teljeseült. Beszélgetünk egy kicsit majd elmennek. Lezuhanyzok és felmegyek a szobámba. Becsukom az ablakom, amit még reggel kinyitottam, hogy kiszellőzzön a szobám. Most már tuti kiszellőztettem.
Lefekszem, fejem a párnámra hajtom és elkezdek telózni. Valami kemény van a párnám alatt. Nagyon kényelmetlen így...Felemelem mégis mit raktam oda. Egy nyaklánc van ott. Nagyon szép; fekete a lánca, rajta egy nagyon szép amulettel.
A jobb oldalán egy kék nappal, balján meg egy lila szivecskével. Gyönyörű. Mellette egy zöld levél. Felbontom.

         Kedves Havasi Eszter!
Miután találkoztam önnel, köddé váltam. Sajnálom, de azonnal jelentenem kellett a TT-nak (TündériTitkok). Beszéltem egy-pár kollégámmal és arra jutottunk, hogy bevesszük önt a MixSeltek csoportjába. Ők olyanok, mint Ön. A nyakék a TT ajándéka és ez jelképezi Önt, hogy barát, nem ellenség(boszorkány/varázsló...stb, aki meg akarja enni a selteket).
Viselje szeretettel:
               Grene (a Zöld tündér)

Akkor ez az lesz aki boldog szülinapot kívánt...
A nyakláncra vigyázni, hordani fogom...Ezzel a gondolattal alszok el.