- Szia – ordított a bátyám – Megjöttem.
- Hallom tökfej – mosolyogtam rá, miután bejött a nappaliba.
- Te – elkezdett közeledni felém, közben ledobta a cuccait – Most megcikizlek!
- Nem fogsz – felálltam gyorsan a kanapéról és elkezdtünk kergetőzni. Érett tinik vagyunk.
- Meg vagy – kiáltott egyet örömében, majd elkezdett cikizni.
- Ne, kérlek! Hagyd abba! – néztem rá boci szemekkel.
- Mi a varázsszó?
- Kérlek?
- Igen – engedett el – Csinálsz valami vacsit?
- Persze, mit kérsz?
- Palacsinta – mosolygott rám.
- Rendben. Szólok ha kész!
- Okés, addig elmegyek fürödni és kimosom a cuccaim. Neked kell valamit mosni? – érdeklődött. Mióta a szüleink meghaltak megosztjuk a házi munkát. Én főzök, ő mos. Mindketten dolgozunk suli mellett, hogy megtudjunk élni. Szerencsére hagytak ránk anyáék pénzt, amivel egy darabig ellennénk, de inkább dolgozunk. Rokonok felénk sem néznek, a temetésen láttuk őket utoljára, azóta Zoli látogat minket, mivel ő a keresztapánk. Édesapánk legjobb barátja volt, így nagyon kötődünk hozzá. Mindig örülünk, ha lejön hozzánk a családjával, vagy meghív meccsre minket – Itt vagy?
- Igen, csak elmélkedtem.
- Jaj, te lány. Van, amit mosni kell? – nevetett fel.
- Igen, a szennyes ládában vannak. Köszi bratyó – mutattam egy szívet neki, majd neki láttám a sütésnek.
- Hogy állsz? – jött oda hozzám fél óra múlva, miután elvégezte a dolgait.
- Nem sokára kész. Mit csinálunk délután?
- Tesós nap – nézett rám - Mit szólsz?
- Jó ötlet, tetszik – miután befejeztem a sütést, neki álltunk ebédelni. Utána elmosogattam, majd leültünk a nappaliba filmet nézni.
- Húgi – szólt hozzám filmezés közben.
- Igen?
- Emlékszel, hogy meséltem, hogy megyünk a Balatonra? – kérdezte.
- Igen. Miért?
- Mert edzés után beszéltem a csapattársaimmal.
- Mocsiékkal?
- Aham. Mondta, hogy vasárnap indulnánk le. Felvenne minket, majd levinnének a nyaralóba. Többiekkel meg ott találkoznánk majd. Jó az? – érdeklődött.
- Nekem csak keddtől jó, mivel hétvégén tudod, hogy dolgozik és hétfőn is.
- Azt mondtad, hogy felmondasz ott. Miért nem tetted meg?
- Kell a pénz tudod. Csak vasárnap kapok fizetést, addig ki kell bírnom – húztam el a szám – Sajnálom!
- Nem a te hibád, hanem a köcsög főnöködé. Jó, az nem sok. Akkor lejössz majd vonattal, vagy valaki jöjjön érted? Egyik haverom úgy is csak kedden jön le.
- Nekem mindegy. Nem akarok a terhére lenni a barátodnak.
- Várj, felhívom és megkérted tőle – elő vette a telefonját, majd felhívtam.
- Szia Haver! Mikor jössz le? Aham. Eltudsz jönni ide a Húgomért? Tényleg? Köszi, akkor mondom neki. Okés, akkor írj majd, hogy mikor érsz ide és szólok neki. Jó! Köszi. Szia! – hallottam a tesóm válaszait.
- Sikerült ezek szerint.
- Így van – villantott egy győztes mosolyt – Barátnőd is jön?
- Tudtommal nem. Mi van, bejön neked? – nevettem ki.
- Dehogy, csak azért kérdem, hogy ne legyél egyedül lány.
- Tessék? Egyedül leszek?
- Aham, nem mondtam eddig? – nézett rám.
- Hát nem – nevettem fel.
- Bocsi akkor.
- Na mindegy. Nézzük a filmet tovább? – kérdeztem. Egész este filmeztünk, majd 10 körül elmentünk aludni, mert dolgoznom kell holnap.
Sziasztok!
Itt is az újabb rész, ami remélem hogy tetszett nektek. Ha igen akkor hagyj valami nyomot🤗🖤
Boldog születésnapot Rinuus08🎂🎁!
3 nap és tali! 🤗Szaszaa16
YOU ARE READING
Why me?
FanfictionKovács Lilla vagyok, jelenleg a bátyámmal élek Győrben, mivel a szüleim meghaltak fél éve egy autó balesetben. Szerencsére a testvérem elmúlt 18, így ő lett a gyámom egy évre. Gimnáziumba járok, emellett még dolgozom fotósként illetve más helyen is...