Hot Desire (AOT)

Gyengélkedő 1. (Erwin)

Emlékszel Erwin, mikor Isabella és Fharlan meghalt. Megállítottam a bátyám düh kitörését mikor meg akart ölni, hiába osztoztam az érzésben. Azt mondtam amíg csak élek megvetlek és  gyűlöllek mert tudtad...Tudtad, hogy Ők nem élik túl az expedíciót. Eltelt azóta egy kis idő, hogy változott-e valami? Én sem tudom megmagyarázni. Te mindig azzal érveltél végső soron akár nekem akár Levi-nak, hogy "Nem szereted az értelmetlen halált. Nem igaz?" Ezt a mai napig utáltam benned.

Most még is mint valami szerelmes várom, hogy magadhoz térj. Igen fontos vagy, fontos lettél.  Eren megmentéséért a jobb karoddal fizettél, hiába siettem volna hozzád ahogy csak tudtam. Megparancsoltad, hogy menjek tovább. Nem tűrtél parancs megtagadást. 

-Te isten barma vagy Erwin! Ha nem ébredsz fel mihamarabb esküszöm, megöllek.

Sóhajtva lehajtom a fejem az ágyadra és onnan nézem tovább az arcod a bal kezed simogatva vagy megfogtam és ráborultam.

-Utállak, te szemöldök Parancsnok.

Durnyogtam a kezedbe. Aggódva figyeltelek olyan rendszertelenül lélegzel. Felállok és a homlokodra simítom az ajkaim, istenem megint felment a lázad. Kicsavarom a hideg rongyot és a homlokodra helyezem. Halvány mosollyal nyitod fel ég kék tekinteted, hogy rám emeld. Mérges vagyok,de nem inkább zavarban vagyok. Mióta vagy fent te barom?!

-Tsk. Cseszd meg!

Mentem volna ki, de te határozott mozdulattal fogtad meg a csuklóm. Hagytam, hogy vissza húz. A kezeddel egyre fentebb fogtad a karom így teljesen magadhoz húztál. Leültem az ágyra, a derekamra helyezted a kezed és lassan simogattad a hátam. Apró mosollyal néztél amitől sokkal vörösebb lehettem mert éreztem ahogy ég az arcom.

-Igazán csinos vagy így civilben (Név)-Chan.

Őszintén nem erre számítottam, a tekinteted sem bírtam elviselni. 

-Már láttál civilben Erwin, ne fussunk felesleges köröket.

Morogtam amin mosolyogtál, hisz én mindig, minden esettben jobb szerettem az egyenességet.

-Zárva van az ajtó?

Bólintottam, elvetted a hátamról és az arcomra helyezted a kezed. Megcirógatva és megszüntetted a köztünk lévő távolságot. A csókunk furcsán olyan volt mintha nem az első lenne. Elváltunk, de olyan kényszer borult ránk akár egy drogosra. Ennyi nem elég, de még nem hinném...

-(Név)-Chan, segíts kiizzadni lázat.

Oké egy pillanatig elmosolyodtam. 

-Te aztán igazán romantikus vagy.

Bukott ki belőlem, felült velem és újabb csókot váltottunk.

-Parancsba adjam talán?

Hosszú évek alatt először nevettettél meg. Igen talán az évek ami alatt együtt haladtunk a közös cél miatt. Az hogy egymásra bíztuk az életünket ez segített minket ehhez a ponthoz, kis kémiával. 

-Nem vagy abban a helyzetben, hogy parancsolgass nekem.

Beharaptam a számat,  majd finoman eldöntve csókoltam. Már elég késő volt mikor elmentem a saját szobámba, szerencsére még Hanji érkezése előtt végeztünk egymással. Oké, lehet nem erkölcsös, de most már tényleg várom hogy felépüljön 100%-ig. Ki hitte volna róla.., hogy ilyen forró szerető.

Babáim, nos?