Drogbáró

#4

Harry

Nem értem, hogy Raffel miért rabol lányokat... Ha férfi lett volna rég fejbe lőtte volna...Kétlem hogy kém lenne.Amúgy meg annyi pénze van Raffaelnek mint a tenger, bármenyik nőt megveheti. Bár...ingyen is jelentkeznek. A kocsihoz sétáltam vissza hogy bevigyem a csajt. Már messziről feltűnt, hogy nincs semmi mozgolódás...Lehet jobb ötlet lett volna kinyírni.
Mostmár gyorsabb tempóban igyekeztem, de sehol senki.

Raffael engem fog okolni.Kinyitottam a kocsit, és még a csomagtartóban is megnéztem de sehol sincs.Ügyesen megszökött basszameg.
Gyorsan telefonáltam is Raffaelnek, és érzem hogy nem fog örülni a hírnek...

- Mi az hogy nincs meg? - üvöltötte a telefonba. - Már látta a helyünket. Könnyen lebukhatunk. Még ha nem is külsős. Azonnal meg kell találnunk... pontosítok találnod!

- Raffael megmondtam már neked... Nem csicskásod vagyok... A legjobb barátod aki anno... Emlékezz!... Aki kihúzott téged a szarból! - Emeltem meg a hangom... Ezt nem tűröm.

- Jó Harry... Bocs haver igazad van, csak ideges vagyok. - Sóhajtott. - Megyek ki... Addig indítsd be a kocsit... Nem mehetett messzire. - mondta majd bontotta a vonalat, és a messziségben már fel is tűnt, ahogy kivágja az ajtót, de megállt mert csörgött a telefonja.
-Mit akarsz Tiffany? - üvöltött a telefonba. - Most pont a legrosszabbkor hívsz bazdmeg. - A kém ribanc meglépett, most szállok a kocsiba és megölöm! - fújtatott az idegtől.
Valami megnyugtatót mondhatott Tiffany, mert Raffael szája mosolyra húzódott.
- Nagyszerű! Ő lesz az, hozd vissza kurva gyorsan, és intézzük el! - lerakta,majd nevette el magát, és rám nézve így szólt:
- Harry, nem megyünk sehová. Megtalálta miközben jött hazafelé. - nevette
- Na akkor gyere be, pont van időnk tekerni egy cigit. - hívtam be

Anna

szőke hajú nő elő vette a mobilját vezetés közben és a névjegyzékből kikeresett egy nevet: Raffael. Lehet a barátja.
- Na felvettem a csajszit viszem 5 perc és ott vagyunk. - Bele sétáltam életem legnagyobb csapdájába.
- Azonnal engedjetek el. - Mondtam és nyitottam le a kocsi kilincset, de be volt zárva.
- Zárva van, hiába próbálod. - nézett rám.- Bocsi de muszáj hogy vissza vigyelek. - nézett rám szomorúan. - Ez a feladatom.
Közben a telefon túloldalán beszélt egy ismerős férfi hang: -Jaj Tif hagyj most minket, épp lazulunk. - szólt bele az ismerős férfi hang.
- Már megint kihagytok a buliból? - kérdezte szomorúan?
- Majd legközelebb csatlakozol. Na megyünk a bejárathoz. - szólt bele játékosan a férfi hang és bontotta a hívást.

- Te most szívatsz? - forrtam a dühtől. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen - Gondoltam mert egyre közelebb kerültünk a fehér márvány villához. Próbáltam kinyitni a kocsi ajtót újra meg újra de...
- Sajnálom drágám, tényleg. - mondta halál nyugodtan.
- Én még azt hittem hogy ezek után jó barátnők leszünk... Azonnal engedj ki! - puffogtam...meglöktem majd a kormány elkezdtem irányítani egy rövid ideig, de közben olyan húztam jobbra hogy majdnem nekivágódott az autó az egyik fának.

- Te a idióta! - lökte arrébb a kezemet, majd átvette a kormányt és  pont súrolta a fa kocsi oldalát. Opsz...Ezt neked te hazug ribanc. Az audidnak annyi. - Majdnem meghaltunk! - Kiabált rám, aztán kifújta a benntartott levegőt, és így szólt: - Anna... Nekem ez ki van adva parancsba...Hidd el én sem jókedvemből furikázok...Raffael csak leellenőrzi hogy van-e valami közöd bármelyik ügynökséghez, vagy esetleg külsősökhöz... De ha ártatlan vagy és nincs semmi titkod...- nézett rám.- Akkor szabadon távozhatsz.

- Ja értem. - totál lenyugodtam, elég hihető volt amit mondott, szóval csak megnézik, aztán léphetek.

Lassan beért a kocsi, és az elrablóm...gondolom az a Raffael vagy hogy hívják... Ott állt a matt fekete BMW-mellett a kocsiban ülve nagy darab pasas volt, aki beindította a kocsit és elvitte hátra, majd visszajött.

Raffael kiszúrt és gyilkos pillantásokat küldött felém. Még a hideg is kirázott.
Tiffany kiszállt a kocsiból szinkronban a másik kettő is egyszerre.

- Kössz Tif. - Dobta oda neki Raffael. A másik pasas meg hálás pillantásokkal köszönt neki. Tiffany csak bólintott, aztán a fejével felém biccentett, mire mindenki rám figyelt.

Az a szemét megindult felém, kinyitotta a kocsi ajtót, megragadta a kezem és kiráncigált a kocsiból.

- Ez fáj baromarc... Tudok magamtól is menni. - Mondtam neki, közbe hátrafelé pillantottam hátha Tiffany tudna segíteni, de már mind  a kettő elszéledt.

Gyilkosan rám pillantott majd megszólalt: - Leszarom, fogd be. Ha még egyszer beszólsz megbánod!
- De engedj már el! Süket vagy? - cibáltam ki a karom, de szorítása nem engedett.
- Kuss legyen már! - örjöngött rám . -Betapasszam a szádat? - Egyre gyorsabban is ment, szóval a tempót se tudtam követni.

Végigsétáltunk az egész házban, majd az emeletre felráncigált, és benyitott egy ajtón és belökött rajta, majd rám zárta. Végig sem tudtam nézni. Hátha sikerülne valahogy meglépnem ha mégsem engedne el.

A szoba egyébként nem volt nagy, de ehhez a luxuslakáshoz képest elég letisztult.
Krémszínű falak, nagy ablakokkal,vízszintesen  pedig egy fehér csík. Egy hófehér egyszemélyes ággyal,  előtte egy krémszínű kanapé, a falon egy tévével, dohányzó asztallal, egy üres íróasztal, mellette pedig egy könyvespolc. A túl oldalon egy újabb ajtó nyílt, de zárva volt. Amíg várakozok, addig elfoglalom magam a könyvek turkálgatásával.
A könyvek gerincén végigsimítom az ujjaimat, és amelyik a legjobban megtetszik azt húzom is ki.

Thomas Black a maffiavezér

Tomas Black
Született: 1955. Április. 20 Miami
Felesége: Maria Evans
Gyermek(ek):
Raffael Black

Élettörténete:..

Micsoda? Ez a seggfej egy maffiavezér gyereke?
És még könyv is íródott róluk?
Kik ezek?...

Lépteket hallottam közeledni, ezért a könyvet gyorsan visszaraktam a helyére, és leültem a fotelra...