Drogbáró

#9

Anna

Totál sokkban ültem az ágyon. A szüleim... Végig hazudtak. Hazugságban éltem eddig. A borzalmas életemet csak egy szivárványos maszk fedte.

Kopogtak az ajtón. Megint ő az? Van még valami amit tudnom kellene?

Kattant a zár, és Rob arcát fedeztem fel a résnyire kinyitott ajtón.

- Bejöhetek? - kérdezi mosolyogva

- Persze. - kuncogtam fel.

- Mi történt? - jött oda hozzám és leült az ágyam széléhez.

- Hát Raffael bejött, és elmondta hogy egy maffiavezér az apám, és akikben végig megbíztam a szemembe hazudtak. A szüleim. Nem is az igazi szüleim. - sóhajtottam.

- Tudom...- mondta

- Akkor miért nem te mondtad el? - értetlenkedtem

- Inkább Raffa-ra hagytam a dolgot. Elvégre ő a vőlegényed? - mosolygott

- Hogy mi van? Micsodám? - Néztem rá keseredetten. - Mondd hogy csak szórakozol! 

- Nem vicc... De nem tudom, hogy el szabadna-e mesélnem. - vakarta meg a tarkóját.

- Mondd már. Előbb-utóbb úgyis kiderülne. - sóhajtottam egyet.

- Jó, de nem tőlem tudod. - húzta a száját. - A te igazi apád Damien O'Biran, és Raffael apja jó barátok voltak, és mind a ketten dealerek voltak, az egyikőjük kokainban, a másik marihuánában utazott inkább, de a kurvák, és a heroin, is előfordult, sőt még most is, de azt hagyjuk...- hülye fejet vágott, mintha kényes témát hozott volna fel, majd mondta tovább.- A lényeg az, hogy apád lelőtte a legnagyobb orosz maffiát, és most pedig téged akarnak megölni az oroszok, és úgy mindenki mert vérdíj van a fejeden, hiába adták elő hogy meghaltál. Rájöttek és a szüleid oda adtak másoknak.

- Jézusom. - elsápadtam. Belenyúltam a szatyorba és kivettem belőle a kólát, majd ittam. - És ha elszökök, akkor nagy a valószínűsége, hogy elfognak? - kérdeztem kicsit nyugodtabban...a faszt még mindig remegett a kezem.

- Igen... Tiffany bele tudott nyúlni az adatbázisba, és ha neki sikerült, másoknak is fog.Bár Tif nagyon ügyes, nem mindenki tudja utána csinálni. - mondta majd igyekezett kifelé. - Nekem még van egy kis dolgom, de majd holnap beszélünk! - mosolygott rám. - Jó éjszakát!

- Neked is. - mondtam, majd becsukta maga mögött az ajtót, és természetesen kettőre zárta.

Bekapcsoltam a tv-t, és kibontottam a gyrost, amit kaptam.  Össze-vissza kapcsolgattam az adásokat. Nem kötötte le semmi a figyelmem...

Miután ettem, elmentem lezuhanyozni, és a Tiffany által kapott ruhák között, találtam pizsamát is. Leoltottam a villanyt,  és kikapcsoltam a tv-t de elaludni nem tudtam. 

Sose láthatom vajon a szüleim? Akik felneveltek? A barátaim? Akkor én valójában nem is Clay hanem Anna O'Brian vagyok?

Felkeltem, és széthúztam a függönyöket. Hatalmas sötétség volt. Egyedül a csillagos égbolt, és a hold fénye által tudtam jobban szétnézni. A magasodó fákon túl, egy tenger hullámzott. Amint a víz ringatózását figyeltem, kocsi zajára lettem figyelmes. Fekete BMW. Ismerős volt. Raffael lépett ki belőle, és eléggé zihált volt. Mintha az ingén vért láttam volna. 

Egyből kiszúrta hogy figyelem, és magamban megugrottam. Komoran besétált a házba, én pedig tovább bámultam a tengert. Jó lenne ott lenni. A forró homokba temetni a lábfejem. Sodródni a hullámokkal. Egy percig még éreztem a forró fuvallatot is, amikor nyitódott az ajtóm, és egy alak lépett be rajta...