MORE | Luke Hemmings |

06.

LUKE
Egy parkban ültem, napszemüveg volt rajtam, a hajamat összefogtam a hőség miatt és vártam. Hogy kire? Az édesanyámra. Hogy miért? Mert fogalmam sincs mit csináljak. Odáig süllyedtem, hogy a koncertek közben nem tudok másra gondolni, nem egy bakim volt múlt este és ezt valahogy meg kellene szüntetnem.

- Lucas. – ült le mellém anya és egy puszit nyomott a borostás arcomra. Ragyogott, habár az életemet adnám rá, hogy erre a hívásomra várt mióta megtudtam, hogy Kourtney felébredt. – Hogy vagy? – és ott a pont. Vagyis itt, mert nálam van.

- Szerinted? Mert szerintem mindjárt pszichológiai eset leszek anya. – fogtam meg a fejemet. – Szeretem Sierra-t ezt szögezzük le már a legelején. – anya megértően bólintott és várta, hogy folytassam. – De Kourt... Istenem, annyira hozzá akarok érni, érezni akarom azt, amit már két éve magam mögött hagytam, mondhatni bezártam egy kis dobozba az érzések nagy részét, az emlékeket és most nem találom a kulcsot. Pedig én mindennél jobban ki akarom nyitni. Érted ezt, anya? Mintha valaki elrejtette volna előlem, hogy sose találjam meg.

- A valaki alatt Sierra-t érted? – kérdezte felhúzott szemöldökkel. Igazából fogalmam sincs ki az a valaki, ezért megrántottam a vállamat. – Kincsem, nem rossz, hogy így érzel. Emlékszem, hogy mennyire, de mennyire össze voltál törve a baleset után és magadat hibáztattad, pedig semmi közöd nem volt hozzá. Akkor azt mondtad nekem, hogy bármi is történjen, senki sem lesz számodra Kourtney-hoz hasonló. Most is így gondolod? Hogy senki sem érhet fel hozzá?

- Hát persze, hogy így gondolom. Csak úgy érzem, hogy sosem lehetne ugyan olyan minden, mint volt. Ez az egész egy hatalmas törés kettőnk között. – sóhajtottam fel. – Az érzések változnak, nem? Sierra egy biztos pont az életemben, végre. De sose értené meg, hogy miért nem akarok vele összeköltözni, hogy miért nem fogom sosem csendben csodálni őt. Szeretem, de ő képtelen lenne elfogadni, hogy a szívem egy darabja mindig Kourt kezében van. – anya bólogatott, tehát érti, amit mondok.

- Talán engedhetnél az érzéseidnek Lucas. Egy estére, vagy egy napra engedhetnéd, hogy Sierra ne létezzen és csakis Kourtney legyen a szívedben. Akkor talán könnyebben rájössz a dolgokra. – állt fel. – Lassan vége a szünetemnek. Ja és Luke, egy csodálatos ember vagy és megérdemled, hogy boldog legyél. Senki sem fog hibáztatni, ha többet szeretnél Kourtney-val és a vele járó kapcsolattal, én boldog leszek, akárhogy döntesz. – adott egy puszit a homlokomra, aztán visszaigyekezett a munkahelyére. Tipikus.

Amint visszaértem a futásból egyből elmentem fürdeni, aztán gyorsan felkaptam magamra valamit, hogy mégse szédítsem a csajokat a tökéletes testemmel. Na jó, ez nagyon nem én vagyok. Átmentem Ash-ék szobájába, ahol Kourt éppen azt mesélte, hogy emlékszik arra amikor egy buliban zaklatták őt és az akkor még túl jó fiú Ashton szétverte a csávót. Jókat nevetgéltek, nekem pedig egy mosolyra húzódott a szám. Látni őt élve és vidáman, nem csak a csövek lógnak ki belőle és a sápadt bőre adja az egyetlen életjelet, bár sokszor mást hittem miatta. Egy szörnyű dolgot.

- Hé, Luke, este valami? – kérdezte Cal, amint észrevett. Mind rám kapták a tekintetüket, én pedig beleegyezően bólintottam egyet. Szóval ezért jutott eszébe Kourtney-nak az az emlék.

- Akkor mindenki kifelé, Kourtney és én együtt fogunk készülni, ti pedig nem fogtok megzavarni minket! – Crys felém nézett és felhúzta az egyik szemöldökét. Most ez egy célzás? Vagy épp segíteni akar majd? Vagy túl jókat gondolok a barátaimról? Esetleg ki akar törölni Kourt szívéből? Úgy éreztem megfulladok, ha nem tudom mit szeretne tenni a lila hajú.

- Crystal, egy kicsit. – billentettem a fejemmel a folyosóra.

- Nem Hemmings. – rázta meg a fejét. Újra megkértem, akkor már nagy nehezen, de kijött velem. – Mi van? Miért nézel úgy, aki mindjárt megöl engem?

- Mit akarsz Crystal? Velem vagy, vagy ellenem? – kérdeztem kétségbeesetten, mire elmosolyodott.

- Luke, hát ezért aggódtál? Istenem, nem kell, én szerintem irtó romantikus lenne, ha újra egymásra találnátok. – kuncogott. – Ne aggódj nagyfiú, segítek, ha tudok. – és ezzel ott hagyott a folyosón. Bezárta az ajtót miután kirugdosta a többieket is.

- Michael, megnevelhetnéd az asszonyt! – morgott Ash, mire felnevettünk. Igazából Crystal hordja a nadrágot mikor itt van velünk turnén, mondhatni anyánk helyett anyánk, mert tényleg vigyáz ránk.

***

Röpke egy óra alatt mindenki elkészült, még a lányok is, ami nagy szó és hát nem hagyhattuk megjegyzés nélkül, főleg Michael nem. Egy egyszerű fekete nadrág volt rajtam és egy fehér ing, míg Kourtney egy mélyzöld, testhezálló ruhában ragyogott. A vörös rúzs kiemelte a sötétbarna haját, a magassarkú pedig a lábait hosszabbította meg. Elbűvölően festett, talán pont ezért sem tudtam másra figyelni a folyosón, a liftben és a bárban is.

- Oké Hemmings, mi van rajtam, amiért indulás óta bámulsz? – kérdezte tőlem, közben pedig egy kólát szorongatott a kezében és oda sem figyelve lekaparta a papírt róla. Tipikus cselekedet amikor ideges, ami mosolygásra késztetett. Kivettem a kezéből a kólát, letettem az asztalra, aztán behúztam a tánctérre, a derekára simítottam az egyik tenyeremet, a másikkal pedig a kezét kértem. Amint elfogadta én közelebb vontam őt magamhoz, a csípőink összeértek, a szívem hevesen dobogott, de csak mosolyogtam rá, ő pedig ugyan így nézett rám. Igen, ezt kerestem, ezt a csodálatos érzést, amit mellette éltem át. Egy apró csókot hintettem az ajkaira, amitől éreztem, hogy megremeg a kezeimben, ezért kicsit szorítottam a tartásomon. – Luke, ez így biztos jó? – kérdezte félve.

- Hát szerinted nem? – húztam fel a szemöldökömet.

- Én csak azt tudom, hogy össze vagyok zavarodva. – sóhajtott fel, aztán a szabad kezét a mellkasomra tette, ezzel biztosan megérezte a hevesen dobogó szívemet. – Jesszusom. – motyogta és elvörösödött. – Mikor lettél ekkora tank? – kérdezte és a hangos zene mellett tisztán értettem minden szavát, így elnevettem magamat.

- Mikor nem tudtam, hogy mit kezdjek magammal nélküled.

- Nos, jó megoldást találtál. – harapta be az ajkait, nekem pedig ennyi kellett, megcsókoltam őt.