azt hiszem szeretlek

13.rész

-Tae szemszöge-

Amikor elmondtam Jungkook anyukájának hogy mitörtént nagyon elkezdtem sírni és ő megölelt és velem sírt. Folyton csak arra tudok gondolni hogy mivan ha Jungkook nem emlékszik rám... minden nap bemegyek hozzá de nem kel fel. A szobám egy nagy disznóól lett. Egy fekete lyuk. Folyton sírok és már fáj ettől a szemem is meg a fejem is. Elmentem fogat mosni és le feküdtem zuhanyzás nélkül az utcai ruhámban az ágyamba. Úgy folytak a könnyeit hogy a végén már elaludtam.

-Hé Tae! - szólt Jungkook halkan. -Fent vagy? - kérdezte ismét halkan
-Jungkook? - kérdeztem
-Csináljunk egy selfit! - mosolygott
-Oké - mosolyogtam én is

Adott nekem egy puszit a homlokomra aztán az orromra és aztán megcsókolt
-Szeretlek! Nemsokára kinyitom a szemem és sietek hozzád! - suttogta

-Mi a fasz?! - folyt a szememből a könny.
-Jungkook - sírtam - ne hagy itt - sírtam még jobban. Megnéztem mennyi az idő
-1:16. Már aludni sem tudok? 23:40 kor feküdtem le - Kimentem az erkélyre egy kis friss levegőt szívni. Az álmomban Jungkook valami olyasmit mondott hogy nemsokára felébred... várj.... mivan ha Jungkook nemsokára felébred?
Vissza mentem az ágyamba de mostmár egy kicsit boldogan mert lehet hogy fel ébred Jungkook? Ma majd valamikor délelőtt bemegyek megnézni. De még csak 2 hét telt el. Bár nélküle 10 év volt... lehetséges hogy felkeljen ilyen hamar?

-7:46-

Felkeltem és azonnal lezuhanyoztam, hajat mostam, fogat mostam és felvettem valami ruhát aztán elkezdtem össze pakolni a szobámban. Igazából a szobám a mocskos ruháimmal volt tele. Bedobtam őket a mosógépbe és kinyitottam az ablakot mivel a szobámban hogy is mondjam... bűzlött. Gyorsan felvettem egy fekete pulcsit, napszemüveget egy maszkot és a hátizsákomat amibe beletettem a kulcsomat és a telómat a fülhallgatómmal eggyütt. Siettem ahogy tudtam. Minél előbb látni akartam Jungkook ot. Amint beértem bementem az ő szobájában és Jungkook! Jungkooknak kivolt nyitva a szeme!
-Jungkook! Emlékszel rám? - kérdeztem félve
-Ki-ki vagy?

-Jungkook szemszöge-

Drága babám bejött a szobámba! Úgy gondoltam meg tréfálom egy kicsit
-Jungkook! Emlékszel rám? - kérdezte szerelmem
-Ki-ki vagy? - kérdeztem és majdnem elröhögtem magam. Szegény Tae babámnak úgy folytak a könnyei hogy én is majdnem elsírtam magam
-Egy kicsit közelebb jönnél? Talán akkor... - közelebb is jött én meg lehúztam a fejét a tarkójánál és megcsókoltam.
-V-Várj azt mondtad-
-Téged soha nem felejtenélek el szerelmem - mondtam ő meg elkezdett jobban sírni és a fejét az ölembe tette én meg a puha hajába túrkáltam
-Hé Tae! - azonnal felnézett - miért vagy te ilyen csont sovány? - kérdeztem aggódóan.
-Háát... izé... nem nagyon ettem semmit amíg nem voltál ott velem... - na nem! Ennie kell!
-Jó akkor haza megyünk és én foglak etetni! (Szerk. Ne értsétek félre😂🤫) - erre Tae csak mosolygott és bólintott egyet