Különleges gyermekek (BTS fanfiction)

2. rész

Az ébresztőre keltem fel. Lenyomtam, de egy papírt is találtam ott.  
                                                                             8 óra-Reggeli
                                                                        De most gyere le
Muszáj volt le mennem, hogy ne tűnjek bunkónak, pedig nagyon is az vagyok. Gyorsan kivettem a bőröndömből egy bőrnadrágot, egy fekete mintás pólót és felkaptam magamra a bakancsot is. A hajamat csak az ujjaimmal fésültem ki. Dobtam még egy leheletnyi sminket még. Plusz felvettem az egyik ujjatlan kesztyűmet. Kinyitottam az ajtót és Jin állt ott.
  -Ha nem emlékeznél a tegnap esti portyázásodról, hogy hol lehet az érkező megmutatom. Gyere-fogta meg a csuklómat és húzni kezdett. 

  -Bunkó-mondtam halkan, de meghallotta.

  -Az a bunkó akit megkérnek, hogy jöjjön le vacsorázni, de helyette hamarabb eszik mintha ő kivételes ember lenne és ő rá ne vonatkoznak a szabályok-mondta és leültetett.

A hosszú több személyes asztalon ő ült a szélén. Mellettem 2 szék és előttem 4 szék volt üres.

  -Nyugodtan elkezdhetsz enni.
Elkezdtem felvágni egy bucit. Ekkor hangokat kezdtem hallani. Nevetés és veszekedés hallatszott belőle. Mellém Taehyung foglalt helyet. Nem is lepődött meg, hogy mellette ülök. Taehyung mellé még leült egy testesebb srác. Elém egy vörös hajú, mellé egy menta hajú srác ült le akivel épp veszekedtek valamin. Melléjük pedig egy cuki kinézetű srác ült akivel épp beszélgetett egy szőkés hajú srác.

  -Hé, hé nézd Nam-mutatott rám a cuki srác-Ez ki?
  -Nem tudom. Asszem tegnap jött. Úgy tudom Mirae a neve -mondta a Nam nevezetű szőkés srác.
  -Ki? Hol?-nézett előre Jin-ék felé a vörös hajú srác, utána meglátott engem-Szia cica, van gazdád?-mosolygott.
  -Mi van, finganod kell, hogy eltorzult az arcod?-kérdeztem mert nálam ez nem jött be.

Nagyot aratott a beszólásom mert mindenki nevetett. El is pirult.

  -Az én nevem Jimin. A tiéd, cica?-el is tűnt róla a pirulás és megfogta a kezem.
  -Előbb mondták el ha nem hallottad volna. Ha nem hallottad így jártál. Nem én tehetek arról ha csak azt hallod meg ami róla szól vagy egy csajról-húztam el a kezem-És ha még egyszer hozzám érsz nem állom meg hogy betörjem a szép kis pofikádat-mosolyogtam rá lenézően.
  -Eddig egyik csaj sem mondott ilyet Jimin-nek. Ugye Yoongi?-kérdezte a testesebb fiú.

  -Soha-felelte és tovább nézett engem a Yoongi nevezetű menta hajú srác.

  -Mi van Menta? Tán még nem láttál embert vagy mi?

A többiek csak húúúz-tak egy sort.

  -De csak akiket megláttam mind alattam végezte-mosolyodott el-Nyugi, te nem kellesz.
  -Reméltem is. Ki sem bírnál elégíteni-kulcsoltam össze a kezem az állam alatt és rá vigyorogtam.

  -Végre Yoongi-nak is vissza szóltak-mondta a cuki srác-Még be sem mutatkoztam-állt fel és elém nyújtotta a kezét-Hoseok vagyok, de szólíts csak Hobi-nak.

  -Mirae-fogtam vele kezet.
Vissza ültem, de még volt előttem két kéz.

  -Namjoon-mondta és kezet ráztunk.

  -Jungkook-ráztam vele is kezet.

Mikor vissza ültem azt vettem észre, hogy Taehyung-nak vörös az arca.

  -Rosszul vagy, Taehyung?-tettem a hátára a kezem.

  -Igen, csak Yoongi és Jimin....pfuj-meredt rájuk undorral.
  -Mi van velük?-néztem rájuk, de csak sunyi mosoly jelent meg az arcukon.

  -Mindegy-mondta Taehyung és elvett egy bucit.

  -Most már elkezdhetnénk enni-szólalt meg Jin szigorúan.
Mindenki engem nézett evés közben. Még azt is megnézték, hogy hogyan iszok és hogyan törlöm meg a számat. Épp felálltam volna, mikor Jin mutatta. hogy üljek vissza.

  -A mai program miután elmosogatott valaki-erre mindenki Hoseok-ra néztek-Elmegyünk a közeli folyóhoz.
Yoongi-n kívül mind ujjongtak.

  -Mirae, van alkalmas ruhád erre vagy adjunk?-pirult el Jin.

  -Mindent el kellet hoznom amit csak lehetett.

  -Akkor lehet készülődni.

Mindenki a szobájába iramodott. Hobi-n kívül.

  -Segítsek?-álltam fel.

  -Nem, csak menj készülődni-kezdte felszedni a tányérokat.

Elkezdtem futni a szobám felé csak neki mentem valaminek. Helyesbítek. Valakiknek.

  -Mi van, cicuska? Ennyire meg akarsz kapni, hogy már futottál?-kérdezte Jimin hátra fordulva.

  -Te sem kellesz, sem a húgyagyú testvéred sem-mutattam Yoongi-ra.
Ekkor megfogta Yoongi azt a csuklómat amivel rá mutattam.

  -Vigyázz a szádra mert megnevellek, ha már anyád nem bírt.

Ekkor reflexből arcon csaptam.

  -Ne merd még egyszer anyámat említeni vagy meg nyúzlak és ki teszlek a falamra. Elsőnek és utoljára szóltam.Ez neked is szólt Jimin-mutattam rá.

Neki löktem Yoongi-t a falhoz és elmentem.

Köszönöm, hogy elolvastad. A zenét azért raktam oda, hogy valamit hallgassatok közben. Köszönöm, ha vote-lod is :P