Különleges gyermekek (BTS fanfiction)

7. rész

  -Mert te vagy az egyetlen lány akit ismerlek anyám óta. A fiúk soha nem visznek el magukkal, mert az feltételezik, hogy nem normális emberek vagyunk. Te már itt vagy és félig-meddig ismerlek. Te sem vagy normális ember mint mi. Na, lehet?-nézett rám kiskutya szemekkel.

  -Öhm..., de hát akkor nem én lennék neked az első?
  -De, és?-ült elém.
  -Az első csókot olyannal kell megtenned akit szeretsz-néztem rá.
  -Miben fogadjunk, hogy neked csak egy éjszakás kalandjaid voltak. Beléd látok, te. Gondolkozz-kuncogott fel-Itt meg mindenki szeret. Úgy ahogy. Még én is-jött közelebb, hogy már az orrunk össze ért.
  -De, de...
  -Kérlek-fogta két kezével össze az arcomat.
Megsajnáltam ezért megcsókoltam. Egy kicsit ügyetlen kezdte, de utána át vette az irányítást. A nyelvét is be akarta vetni, de még nem engedtem. Egy idő után el váltunk levegőhiány miatt. 

  -Uhh, ez jó volt-dőlt hátra.
  -Kérdezhetek valamit?-néztem rá.
  -Ja.
  -Ha ez volt az első csókod, akkor te még szűz vagy?-kérdeztem.
  -Nem!...Vagyis lehet...Igen-takarta el a fejét egy párnával-Tudom, hogy ciki!!
  -Szerintem nem az.
  -Miért?-vette el a párnát.
  -Mert egy olyan személyre vágysz akit szeretsz és viszont szeret-feküdtem mellé.
  -Lennél az a személy?-könyökölt fel.
  -MI?-akadtam ki annyira, hogy felültem.
  -Ha már veled volt az első csókom, akkor miért ne lehetnél ÚGY is az első-fogta meg a kezem-Csak még nem most. Mikor majd mind a ketten felkészültünk rá. Nem kell egymásba szeretnünk, de nyugodtan az elképesztő személyességembe-túrt bele a hajába-Csak ne legyek már szűz-könyörgött.
  -Oké-állítottam le-De erről egy szór sem a fiúk előtt. Megértetted?-álltam elé-Mert ha elszólod magad nagyon rossz dolgot fogok veled csinálni. Nyugodtan nézz a fejembe, hogy nem viccelek.

  -Igen is-borult le elém utána fel állt-Gyere a hátamra, mert már vagy 5 percet késtünk a vacsiról-fordult meg.
Rá ugrottam és oda fele hülyeségeket kezdtünk el beszélgetni. Ezért zajosan érkeztünk meg a többiekhez. Taehyung leültetett a helyemre utána ő is leült a sajátjára. 

  -Ezért ti fogtok elmosogatni-nézett rám Jin.

  -Igen-feleltük egyszerre.

  -Erre nem kell válaszolni mert ez parancs volt mert késtetek-nézett ránk szúrósan Jin.

  -Nyugi, Jin-tette a kezét Namjoon Jin vállára.
  -Tudod, hogy nem tűröm ha megszegnek valamit ami elő van írva-masszírozta meg az orrnyergét.
  -Bocsánatot kérünk Jin-álltam fel utána Taehyung is követett-Elfogunk mosogatni miután ettünk-hajoltunk meg.

  -Bocsánat kérés elfogadva.

Mind a ketten leültünk.

  -Elkezdhetünk enni-felelte Jin.

Vacsora közben mind beszélgettünk. Még Jin is jobban volt.

  -Yoongi, ma megyünk?-kérdezte Jimin.

  -Mehetünk, ha Jin elenged minket-nézett rám Yoongi.

  -Mehettek, de a szabályok szerint senkit nem hozhattok ide-dőlt hátra Jin.

  -Akkor mi nézünk valamit? Mirae?-kérdezte tőlünk Hoseok. 

  -De akkor nem én választok filmet-néztem a többiekre.

  -Akar még velünk valaki filmet nézni Yoong-in és Jimin-en kívül?-kérdezte Hoseok.

Rajtuk kívül mindenki.

  -Majd csinálok rágcsálni valót-lelkesedett fel Jin.

Szuper gyorsan átváltott apáskodóból anyáskodóvá. 

  -Akkor majd gyorsan elmosogatok helyettetek-mosolygott ránk Hoseok-Mert akkor ma nem nézünk filmet. 

  -Köszi-mosolyogtam rá.

  -Akkor ha befejeztétek akkor fürdés, és bemegyünk a nappaliba-mondta Jin.

  -Nappalitok is van?-kérdeztem.

  -Persze, minden házban van-felelte Jin.

  -De én még nem is láttam-értetlenkedtem.

  -Mert eddig valamilyen oknál fogva csak az étkezőben, a konyhában, az előtérben és néhány szobában voltál. Ja, meg a fürdőben-sorolta Jin.

  -Jó lusta vagy-nevetett fel Namjoon-Én a te helyedbe már az első napon szét néztem volna.

  -Jól van, na. Aludtam első napon-próbáltam hárítani, de már elkezdtek nevetni a szerencsétlenségemen.

  -Jiiin! Ha ti már filmeztek akkor nem hozhatunk egy-két lányt?-kérlelte Jimin.
Azonnal elment Jin kedve.

  -Hányszor keljem még elmondanom. Nem. Nem. Nem. ÉS NEM!! Ha akartok maradjatok egy éjszakát ahogy szoktátok, de idegen ide be nem teszi a lábát! Anyánk is megmondta! Mirae sem azért van itt, hogy eljátszatok vele!-ütött egyet az asztalra és egy vastag jég réteg keletkezett rajta. 

Mindenki elvette a kezét az asztalról. Jin felállt és kiviharzott az étkezőből. Mindenki csöndben volt. Zavaromban Jin után néztem. Felálltam és utána mentem. Onann tudtam, hogy hol van, hogy egy vékony jég rétek ment utána. Hármat kopogtam. 

  -Ki az?-kérdezte Jin az ajtó mögül. 

  -Mirae vagyok-mondtam halkan.

  -Gyere-tárult elém lebegve Jin.

  -Köszi-mentem be.
Hát Jimin most kiverte a biztosítékot Jin-nél. Mi lesz most Jin-nel és a bent lévő Mirae-val? És a filmezéssel?? A következő részben kiderül. Addig is szép napot :D