Sarah Wies - Gyilkos köszönet

6 0 0
                                    

Sarah Wies csendesen figyelt vezetőjére. A férfi fel alá mászkált, és közben magyarázott neki. Nem szidta őt, nem emelte fel a hangját, de dühös volt rá, hogy elszúrta. Pedig csak egy hülye lap. A lány kezét ökölbe szorítva hallgatta a vádakat, amiket nem is tartott jogosnak.

- Sajnálom... - suttogta Sarah, nem teljesen őszintén.

Hillary sóhajtót.

- Semmi gond. Meg tudom oldani, de még egyszer ilyet ne csinálj.

Bólintott.

- Szereted a teát?

A lány kérdő, meglepett tekintetére Hillary a kabátjáért nyúlt.

- Meghívlak. Beszélgessünk picit máshol. Kicsit kötetlenebbül.

- Rend... Rendben - suttogta zavartan. Nem szeretett beszélgetni. Főleg mostanában.

Ahogy a férfival elindultak az utcákon át, Sarah hirtelen sok mindent akart mondani. Annyi minden végigfutott a fején a munkától kezdve a magánéletig:

- Hill...

- Mondd.

- Szerinted megváltoztam? - foglalta össze minden gondolatát egy kérdésbe.

A férfi a szőke fürtökre nézett:

- Valami történt, amiről nem akarsz beszélni, de bármi is volt, megváltoztatott. Igen, megváltoztál. Mi történt?

Sarah a házakat figyelte.

- Majd elmesélem. - Nem akarta elmesélni, de tudta el kell. Nem titkolózhat tovább, főleg az előtt nem, akiben teljes szívéből megbízott.

Beértek, rendeltek, elhúzódtak egy csendes kis sarokba, és beszélgetni kezdtek. Random témák, egyszerű mondatok. Addig a pillanatig.

- És a barátoddal mi a helyzet?

A vékony test megfeszült, majd a lány inkább öntött még egy csésze teát magának. Nem válaszolt. Nem akart válaszolni.

- Együtt vagytok még?

- Nem. De váltsunk témát... - próbálta határozottan terelni a dolgot. Sose tudott határozott lenni.

Vezetője nem hagyta. Egyre jobban féltette a lányt, és most volt alkalma beszélni vele:

- Sarah, mi történt?

Végül is megpróbálta kimondani. Többször is nekifutott. Fogott egy szalvétát, és inkább leírta, majd remegő kezével a férfi elé tolta: "Megöltem őt.."

Hillary meglepve olvasta a szavakat. Nem értette. Leginkább nem értette.

- Hogy érted, hogy...

- Bántani akart. Az erdőben voltunk, és védekeztem, és a kezembe került a kulcsom, és hát.... - megborzongott. - Minden olyan hirtelen és gyorsan történt. Fel se fogtam mit teszek...

- A testtel mit csináltál?

- Elástam. - Zavartan kortyolt bele teájába. - Rajtad kívül egyedül Ami tudja. A barátnőm.

- Tudom kire gondolsz. Senki más?

Sarah megrázta a fejét.

- Neked azért mondtam csak el, mert... Mert... Nos.. Ez egy kicsit...

- Ha kiderül, tudod mi lesz a következménye, ugye?

- Sejtem. De nem akartam. Nem vagyok gyilkos. Nem vagyok... - ajkára harapott, és becsukta szemét, hogy elrejtse könnyeit. Ő nem akart... Ő nem gyilkos.

DreamCountry - ÁlomVidékWhere stories live. Discover now