A fürdőszoba | ᵗᵃᵉᵏᵒᵒᵏ

6.

Szombat van.

Ma minden teendőtől mentes vagyok.

Semmi felelősség, csak pihenés és lazulás.

A hetem borzalmas volt, de egy valami ma ismét megnyugtat; a napló.

Reggel 9 óra és szinte szárnyalok, könnyednek érzem magam és baromi jól vagyok.

Valószínűleg az is közre játszik, hogy ébredés után egyből magamhoz nyúltam és Jungkook halála után először elégítettem ki magam, talán ez is lehet a jókedv okozója.

Elmélkedtem, közben a naplóért sétáltam és a fürdőbe mentem vele.

2018.09.29

"Kedves napló, ismételten sajnálom, hogy-"

Abba hagytam az írást, mert olyat véltem felfedezni, amire nem voltam felkészülve.

Jungkook kézírásával volt a 'Szeretlek' szó beleírva az utolsó bejegyzésem után. Majdnem pánikrohamot kaptam és hirtelen nem jutottam levegőhöz.

"Mi a büdös picsa folyik itt?" Keltem ki magamból és nem voltam képes felfogni.

"Csak képzelődök! Ez nem igazi!" Fogtam a fejem, és ezeket a mondatokat ismételtem, szüntelen.

Felkeltem a fürdőszoba padlójáról és a mosdó feletti tükör elé léptem.

"Taehyung, szedd össze magad!" Egy pofont adtam magamnak. Majd egy másikat és végül egy harmadikat is.

Ezután megmostam az arcomat és újra leültem a napló mellé.

Figyelembe se vettem a leírt szavat és folytattam az írást.

"Tehát, sajnálom, hogy megint pár nap kihagyás után írok, de annyi időm se volt, hogy rendesen egyek.
Szóval, a mai napon, egy olyan dolgot osztok meg itt, amit az utolsó napokra hagytam, direkt.
Ez amolyan lezárása ennek a naplónak.

Jungkook, a halálod előtt pár nappal elterveztem, hogy márpedig 3 év együttélés után megkérem a kezedet.
Igen, leírtam.
Meg akartam kérni a kezed, hogy végre teljes életet élve lehessünk együtt, de valamiért úgy döntöttél, hogy Te azt nélkülem akarod folytatni.
Annyira szépen elterveztem, de annyira szépen.
Aztán nem lett belőle semmi.
A gyűrűt viszont azóta a nap óta is őrzöm és figyelem.
Többet jelentesz nekem bárkinél."

Kulcscsörömpölésre kaptam fel a fejem és kiléptem a fürdőszobából.
Amikor azonban kiléptem, egy alakot véltem felfedezni a lakásomban.
Méghozzá Jungkook-ot.
Fekete ruhát viselt és kapucnit.
Valamit elhelyezett a konyhaasztalon és avval a lendülettel ki is ment, majd kulcsra zárta az ajtót.
Még csak megszólítani se tudtam, mert le voltam taglózva.
Kis idő múlva szólaltam csak meg.

"Ez mi volt?" Dermedtem le, majd amikor észhez tértem, azonnal a konyhaasztalhoz rohantam és megnéztem az ott hagyott dolgot.

"Egy gyűrű?" Furcsálltam az egészet, úgy ahogy volt, főleg a betöréses részt.

Ott hagytam mindent a konyhában, és visszamentem a fürdőbe.

A naplót a kezembe vettem és fellapoztam a régi oldalakat.

Hihetetlen, hogy ennyi mindent kellett elviselnie, nem értem, hogy miért pont neki.

A naplót a kádba tettem, míg a mosdóba vizet engedtem.

A markomba is engedtem vizet és megmostam vele az arcom.

A tükörben Jungkook jelent meg mögöttem és kezét óvatosan a vállamra helyezte.

"Minden rendben van!" Mondta gyönyörű hangon és elmosolyodtam. "Segíteni fog!" Folytatta, majd óvatosan egy apró puszit nyomott a fejemre.

Nagyot sóhajtottam, majd megfogtam a pisztolyt, és az állam alá helyeztem.

"Szeretlek, Jungkook!" Majd meghúztam a ravaszt.