Az élet árnyalatai - Ámbar Smith története

3. Emlékek a múltból

Már megint te vagy az?! Valakit érdekel, hogy mi történik Ámbar Smithel? Wow, kész csoda történt! 

Azon az éjszakán visszagondoltam a Matteoval való közös emlékeinkre. Eszembe jutott, ahogy táncolunk és közben a fülembe súgja, hogy "Szeretlek Ámbar", ahogy sorra nyertük a kori versenyeket és, hogy a Fab&Chic-en milyen elterjedt hashtag volt a #MambarIsTheBest. Ahogy a kezével eltűri a hajamat az arcomból, majd megcsókol és eszembe jutott életünk egyik legjobb közös élménye is. Hogy értsétek miről is beszélek, ahhoz el kell mesélnem az előzményeket is. Cancunban nyaraltam a keresztanyámmal és a Foodger Wheels-ből rendeltem magamnak egy hamburgert és egy csokis shaket. Tudom, egy Benson lány nem tenne ilyet. Sharon tökéletes keresztlánya inkább valamilyen egzotikus ételt fogyasztana, amit a villa szakácsnője készít el. Hát én nem így tettem. Cancun előtt New Yorkban voltunk pár hónapig és hiányzott az amerikai kaja. Ezért rendeltem a Foodger Wheels-ből. Az volt az egyetlen gyorsétterem Cancunban. A többiben csak tipikus mexikói ételek voltak. Mialatt a rendelésemet vártam a villa medencéje mellett, megérkezett Matteo is. Nagyon örültem neki, hiszen legutoljára még nyár elején láttam Buenos Aires-ben a gimi évzáróján. Beszélgettünk, aztán egyszer csak megérkezett a rendelésem. Egy nálunk fiatalabb lány hozta ki, görkorikkal a lábán és valamilyen furcsa egyenruha volt rajta. Éppen a rendelést pakolta ki, amikor láttam, hogy megakad a tekintete valamin. Pontosabban valakin. Tuti, Matteot vette észre. Igen, nagyon helyes a barátom, természetes, hogy megnézik a lányok Őt. De már olyan sokáig nézte, hogy inkább közelebb léptem a lányhoz, hogy visszatérjen a valóságba és folytassa a rendelés kiosztását.

De akkor pont ő is közelebb lépett hozzám így összeütköztünk és véletlen rám borította a csokis öntetet. Nagyon mérges voltam, mert pont az új, nagyon drága fürdőruhámra dőlt az egész. De inkább megpróbáltam türelmes lenni vele, ezért mondtam neki, hogy hagyja csak, majd megcsinálom. És kicsit kitettem az egyik lábamat, amiben megbotlott és beleesett a lány a medencébe. Mindenki tudja, hogy görkorikkal szinte lehetetlen a víz felszínére jutni, hiszen csúsznak a kerekek a medence alján. Így Matteo gyorsan ledobta a táskáját a földre és levette a pólóját. Én pedig megláttam Őt póló nélkül. Nagyon izmos karjai voltak és napbarnított bőre. Már sokszor láttam így, mivel régebben mindig sokat lejártunk együtt a tengerpartra, de akkor is...Mindig zavarba jövök ha meglátom Őt így. Utálok valakit csodálni, de Matteot egyszerűen nem tudom nem csodálni. Így akaratom ellenére is elmosolyodtam és az ajkamba haraptam. Szóval Matteo beugrott a medencébe a lányért és kihozta őt a partra. A lány amikor végre levegőt kapott, egyből nekem esett és ezt kiabálta: "Te löktél be!" Hogy én löktem be?! Oké, hogy az én lábamban botlott meg, de nem én löktem be. Magától esett bele a medencébe. Minek löktem volna be egy futárcsajt a medencénkbe?! Oké, hogy ki van akadva, de ne mást hibáztasson! De közben észrevettem, hogy Matteo hogyan néz rá. Úgy ahogyan rám nézett, amikor megismerkedtünk. Félbe akartam szakítani a nézését, úgyhogy gyorsan odamentem hozzá, adtam neki egy törölközőt és megkérdeztem, hogy jól van-e. Aztán kiderült, hogy a lányt Lunának hívják és, hogy a villában dolgozó szakácsnő és az alkalmazottak főnökének a lánya. Végül Luna átöltözött és a keresztanyám visszavitte őt a kocsijával az étterembe. Biztosan sokan úgy gondoljátok, hogy mikor Luna Cancunban beleesett a medencébe, azután Matteoval rosszabb lett a kapcsolatunk. Hát, tévedtetek. Aznap elhatároztuk, hogy mivel ez lesz az utolsó esténk Mexikóban, ezért este beszökünk a villa wellness részébe. Nagyon jó volt. Én a medencében voltam, míg Matteo gitározott és énekelt nekem. Szaunáztunk, lefröcsköltük egymást vízzel és sokat nevettünk. Persze Sharon felébredt a nevetésre és dühösen lejött, hogy megkérdezze mit csinálunk és egyáltalán miért van itt Matteo. Végül úgy döntöttünk, hogy szót fogadunk neki, de amikor kiakartunk menni a wellness részből, hirtelen elcsúsztunk a vizes padlón és egymáson fekve nevettünk. Sharon azt mondta, hogy megfájdul a feje tőlünk és inkább visszamegy aludni. Mi Matteoval reggel ugyanott ébredtünk, ahol tegnap elestünk. Adtunk egymásnak 2 puszit, majd mindkettőnk visszament a saját házába összepakolni, hogy visszainduljunk Argentínába. Azon az estén úgy gondoltuk, hogy még van remény arra, hogy ugyanolyan jó lesz a kapcsolatunk, mint régen volt. Remény?! Inkább vihar előtti napsütésnek mondanám.

Ezekkel a gondolatokkal aludtam el és azon gondolkodtam, hogy vajon miért ment tönkre a kapcsolatunk? Luna miatt? Vagy csak már nem érdekeltük egymást? Bárhogy is volt rá kellett jönnöm, hogy Matteo és én már csupán a múlt emlékeiben létezünk.