Ámbar Smith. Ez vagyok én. Egy lány, akinek jutott a szerelemből, gazdagságból, szépségből, hírnévből. Elsőre ez nagyon jól hangzik, ugye? Talán még meg is irigyeltetek? Előfordulhat. De ez azért van, mert még nem ismertek igazán.
Tegyük fel, hogy...
-Ámbar, jut eszembe, képzeld már több, mint 10.000-en megnézték az új videónkat, amiben megmutatod a sminkelési rutinodat!-jött ki az ölelésünkből Jazmin, miközben a hóna alól kivette a tabletet.
-Oh, ez szuper Jazmin! Ügyesek vagytok!-mosolyogtam a barátnőimre.
-Jó, de ha te nem ragyogtál volna úgy a videón, akkor biztosan az 5000 se lenne meg.-mondta Delfi, mire megint megöleltem,de nem tartott sokáig.
-Lányok, gyertek, megérkezett az új edző!-hallottuk meg Pedro hangját a szekrényeknél.
-Új edző?-kérdezte meglepetten Delfi.
-Hahh, ezt le kell videóznom!!-Jazmin teljes izgalomba jött, ahogy meghallotta a hírt. Valójában már több, mint egy hónapja nem volt edzésünk, mivel Tamara, a régi edzőnk elköltözött. Én is kíváncsian vártam, hogy milyen lehet az új edző, akire Lunáék annyira halásztak már hetek óta. Követtük Pedrot a pályához, már korival a lábunkon. Egy magas, hosszú barna hajú, középkorú nő volt a korlátnál, bottal a kezében. Emiatt mindenki kissé furán nézett rá, de végülis ez semmit sem jelent. Biztos valami kisebb balesete volt. Neki úgysem kell korizni.
-Mindenki itt van?-nézett ránk.-Szuper! Juliana vagyok és én vagyok az új edzőtök. Azt hallottam a Rollerről, hogy nagyon összetartó csapat vagytok és nem csak edzőtársak, hanem barátok is.-erre mindannyian elkezdtünk bólogatni.-Nézegettem a videókat az eddigi fellépéseitekről és azt kell mondanom, hogy ügyesek vagytok. Tudtok korizni, jó a koreográfia, látszik, hogy figyeltek egymásra, az pedig, hogy énekeltek is, nagyon feldobja az egészet. De egy valami hiányzik, ami nagyon fontos lenne. Ez pedig a technika.-ezzel a mondatával mindenkit meglepett.-Úgyhogy ezen fogunk dolgozni. Egy jó korisnak nem csak el kell tudnia táncolni a koreográfiát, vagy megtanulni egy nehéz lépést. Mindenhez a technika kell. Ahhoz is, hogy léptek egyet. Higgyétek el nekem, ez nagyon fontos.-elég komolynak tűnt. Ahogy láttam, mindenki kicsit ki volt rá akadva, de én egyetértettem vele. Tamara túl laza és kedves volt mindenkihez. Juliana pedig legalább most mindannyiunkat megtanít rendesen korizni.-Nos, akkor kezdjük is, álljatok párokba! 1 fiú-1 lány.-el akartam indulni Matteo felé, de ő már Luna mellett állt. Kicsit meglepett, mert mindig Matteoval koriztam, de igaz, azóta már sok dolog történt. Viszont gyorsan eszembe jutott, hogy ha Luna eddig mindig Simónnal volt párban, de most Matteoval van, akkor most Simónnak sincs párja, ahogy nekem sincs. Szóval odagurultam Simónhoz és nyújtottam a kezemet, mire rám mosolygott.
-1.feladat. Mutatni fogok egy videót, és a lépéssorozatot próbáljuk meg leutánozni.-mondta, majd elindított egy videót. A videó végén így szólt: -Ki kezdi?-rámutatott Lunáékra, így ők kezdtek.
Eléggé összhangban voltak és látszott rajtuk, hogy milyen szerelmesek, pedig nem is jártak. Miután befejezték Juliana mondott nekik egy-két instrukciót, majd ránk mutatott, hogy ennek megfelelően próbáljuk mi is eltáncolni. Még sosem koriztam Simónnal, de ennek ellenére meglepően jól sikerült. A többiek is eléggé csodálkoztak, Juliana pedig elismerően bólogatott.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az edzés végén odafordultam Simónhoz: -Na ez tök jól ment!
-Ja. Most van egy kis szabadidőm, nem hívhatlak meg egy italra?-kérdezte Simón.
-Wow, hát aranyos lenne tőled, de nem szeretném ha rám költenéd a fizetésedet.-mosolyogtam.
-Ahj, gyere már!-mondta, majd határozott léptekkel elindult a kávézó felé, én pedig követtem.
A kávézóban jó sok vendég volt, de Simón mégis engem kérdezett meg először, hogy mit kérek.
-Figyelj Simón, nyugodtan szolgáld ki a vendégeket. Én oda leülök, jó?-mutattam egy rózsaszín fotelre.
-Nem, Ámbar.-mondta és visszahúzott a karomnál fogva. Elég közel voltunk egymáshoz.-Én téged szeretnélek először kiszolgálni.-mondta halkan, a szemembe nézve.
-Ok.-válaszoltam.
-Szóval mit kérsz?-kérdezte most már hangosan és lendületesen, ezzel megszakítva a kissé feszült, de szenvedélyes hangulatot.
-Uhm, egy eper shaket. Ne inkább legyen narancsos. Vagy van esetleg banános?-kérdeztem.
-Igen, van.
-Akkor legyen az.-mosolyogtam, mire megindult a pulthoz.-Várj Simón!-intettem utána.-Inkább legyen mégis epres.-bólintott, de közben majdnem meghalt a röhögéstől.
A fotelben ültem már 10 perce, mire megláttam Simónt egy tálcával a kezében.
-Hölgyem, itt az epres shake.-tette le a tálcát az asztalra.-És hoztam hozzá egy fánkot is.-kérdőn néztem rá.-Ez a ház ajándéka.-tette hozzá, mire elnevettem magamat. Jó sokat beszélgettünk a suliról, Rollerről, stb.
-Hát köszönöm szépen! Nagyon finomak voltak.-álltam fel az asztaltól.-Biztosan nem baj, ha nem fizetek?
-Biztosan. Majd legközelebb te fizetsz.-nevetett. Szóval szeretne második alkalmat is?
-Rendben. Szia Simón.-mosolyogtam.
-Szia.
Amikor kifelé mentem a Rollerből, megláttam az egyik asztalnál ülve egy nőt, aki még sosem volt ott. Nagyon furcsán nézett engem és kísértetiesen hasonított rám. De azt gondoltam, hogy biztos csak beképzelem, ezért nyugodtan kisétáltam a Roller kapuján a táskámmal a vállamon.
Tudom, nem lett túl izgalmas rész, de én igyekeztem. Remélem tetszik nektek! :)
