Sötétfény suli[Befejezett]

Esküvő?

Csak álltam ott lesokkolódva és néztem az előttem térdelő Taehyungra. Éreztem mindenkinek a tekintetét rajtam, Hoseok valószínüleg éppen minket videózott, mert telefont felénk tartva figyelt. Nem tudom mit mondjak. Ha nemet mondok, meg is kéne magyaráznom, miért nem, és akkor Jungkook meg én is bajba keveredünk, Tae meg soha nem bocsájtaná meg, viszont ha igent mondok, Jungkook csalódna bennem. Valamit viszont mondanom kell.

-...Igen.-nyögtem ki. Az udvaron hatalmas ujjongás tört ki, Hobi majdnem kiejtette a kezéből a telefont annyira ugrált, Tae az ujjamra húzta a gyűrűt majd megcsókolt, amit reflex szerűen viszonoztam is. Mikor elváltam tőle, a szívem majdnem megállt.
Ott állt Jungkook a koli ajtajában és engem figyelt. Nem tudom mióta állhatott ott, de szerintem mindent látott. Csak rám vetett egy lenéző pillantást, majd visszament az épületbe.

Bambulásomból Lisa zökkentett ki, aki majdnem rámugrott.
-Tudtam hogy igent mondasz, biztam benne.- ölelgetett boldogan.-Remélem azért lehetek koszorúslány.
Akartam volna mondani valamit, bármit, de a torkomra forrt a szó, arcomra meg ráfagyott a műmosoly.
Miután elengedett a legjobb barátnőm, a többiek is odajöttek hozzám gratulálni, én meg mintha más bolygón járnék. Szóval hozzákell mennem olyanhoz, aki...nem Jungkook...

Jungkook szemszöge:
-Holnap tali Kookie baba-nyomott egy puszit Lily az arcomra,majd visszaindultam a srácokhoz. Nem bírok tovább egy levegőt szívni evvel a ribanccal, már most átadnám Maggienek..De nem ez a megfelelő időpont rá.
Gondolataim elillantak, szívem már majdnem megállt, mikor megláttam a szerelmem előtt térdepelő Taehyungot,kezében egy gyűrűvel. Ezt nem hiszem el. Elkéstem.
-Igen-mondta alig hallhatóan. Mindenki ujjongott, csak én álltam ott mint egy szerencsétlen az ajtóban. Egy pillanatra rámnézett, viszont én többet rá sem bírok nézni,ezért inkább be is mentem a koliba. Kiállhatott volna a szerelmünk mellett, de nem tette.

                    <Esküvő napja,január közepe>

-Tartsd már egyenesen a fejed!- mormog Lisa a hátam mögött.
-Bocsi csak már fáj a nyakam.-nyöszörgök.
-Előbb végeznék ha együttműködőbb lennél.-rakja a hajamba körülbelül a nyolcvanadik hajcsatot. Nem értem miért nem lehetne egyszerűen csak kiengedve, nem elég hogy a ruha is kényelmetlen, még a hajam is olyan mint egy pulikutyáé. Nem azért, jó hajakat csinál Lisa, de túlzásnak vélem ezt a kontyot.
Fél óra szenvedéssel a hajam is készen áll, ekkor anyám jött be sírva a szobába.
-Annyira örülök! A kislányom férjhez megy! Olyan gyönyörű vagy!- mosolyodik el, miután meglát.-Bár örültem volna ha avval a pasassal hoz össze a sors.-ránéztem anyura vészjóslón. Már 1 hónapja nem beszéltem Jungkookkal, suliban folyton került, mikor beszélni akartam volna vele akkor meg sosem ért rá, vagy éppen a ribanca hívta. Egy idő után már meguntam. Nem fogok egy olyan vonat után futni, ami már elment. Beletörődtem, hogy Taevel fogok egy életre megesküdni. Mindegy is, így legalább kiválthatom a sulit munkára. Ég veled Sötétfénysuli.
Az esküvő fél órán belül elkezdődik, nekem meg gyomorgörcsöm van. Biztos jól döntöttem?
-Mag,hogy vagy így a ceremónia előtt?-jön be az ajtón Yoongi. Az utóbbi időben nagyon sokat köszönhetek neki. Ott volt mikor szükségem volt rá, volt mikor jól kiosztott,de volt olyan is amikor csak magyaráztam sírva és ő hallgatott. Szinte már a bátyámnak tekintem. Neki mondtam el egyedül, hogy mi a helyzet Jungkookkal. Úgy éreztem, benne megbízhatok.
-Jajj oppa,nagyon izgulok, gyomorgörcsöm van.- mondom neki őszintén.
-Csak nyugi, ez természetes.-nyugtatgatott.-Jungkook még nincs itt.-mondja suttogva a fülembe. Gondoltam hogy nincs itt, szerintem nem is fog megjelenni, úgysem érdeklem.

-Kicsim,5 perc és jönnöd kell!-figyelmeztetett anya, mielőtt kiment az ajtón, magamra hagyva. Mivel apámat nem érdeklem, felesleges volt meghívnom az esküvőre, majd ott lesz a mostohabátyám esküvőjén, azt elégedjen meg vele. Így egyedül fogok végig menni a közönségben. Kicsit bepánikoltam, de erőt vettem magamon és kiindultam.
Mikor kiléptem az ajtón, minden szem rámszegeződött, halk lassú zenére vonultam az oltárig, ahol Taehyung várt szmokingban, mosolyogva rámnézett, amit próbáltam viszonozni. Előttem Lisa szórta a virágszirmokat. Lehetne ez a pillanat megható....De számomra nem. Talán még van esély visszalépnem ettől az egész őrülettől. Talán még változtathatok a jövőn. Bár nem hinném, hogy okos döntés lenne megfutamodni. Lehet tényleg bele kellene törődnöm.
Gondolataimból Taehyung zökkentett ki, mikor odaértem.
-Gyönyörű vagy!-jegyzi meg suttogva.
-Te is nagyon elegáns vagy.-jegyzem meg én is, szívverésemet már a torkomban érzem. Nem lehetne csak úgy kirohanni a világból? Nem? Jó..

Ekkor ránéztem a közönségre, ahol megpillantottam a kis társaságot, Hobi ujjongott Jiminnel, Namjoon csak bámult, Jin bekönnyezett anyummal és Lisával együtt, Yoongi csak nyugodtan nézett. Tudja mi jár a fejemben.
Jungkook meg sehol. Gondoltam, de nem is érdekel. Legalábbis ezt magyaráztam be 1 hónapja magamba.

-Kedves egybegyűltek!- kezdi mondókáját a pap.-Ma azért gyűltünk itt össze, hogy eme fiatal pár egybekelhessen.-Szóval most mégegyszer kikell mondanom a "boldogító igen"-t hogy mindenki boldog lehessen. Mindenki, csak én nem... Reményeim már rég szertefoszlottak, sosem leszek igazán boldog. Remélem az idők során majd előbb-utóbb Taehyungot is úgy fogom szeretni mint.... Nos Őt... Gondolatmenetemből a pap ébresztett fel.
-Nos feleségül megy Kim Taehyunghoz?-csak bámultam hol a papra, hol pedig Tae-re. Hirtelen nem tudtam megmukkanni sem. Csak dadogtam.
-Én...Én...-torkomra forrt a szó, mikor valaki berontott az ajtón, amin nem rég még én vonultam be. Odakaptam a fejem, majd alig hittem a szememnek..
-Én ellenzem.-lihegte Jungkook.