Utóhatás 5.: Apokalipszis | A Sötétség Bosszúja sequel

11. Mégegy probléma

Augusztus 15-e van. Ebben a pár hétben semmi támadás nem érte a Jupiter Tábort, és a kedélyek is kissé lecsillapodtak. A római félvérek többsége nem hitte, hogy a Sötét Sereg újabb támadásra készülne, ahogy azt sem, hogy egyáltalán háborúban állnak Voiddal. Jászon ellenségeskedését pedig azzal magyarázták maguknak, hogy Percy és Annabeth valami hatalmas hibát követett el, amitől Piper meghalt - egészen pontosan azt hitték, hogy ők ölték meg - és ezért nem nézték jó szemmel, hogy Reyna nem tesz semmit Percy ellen. Ezért ők maguk akarják eltűntetni a preatort.

ΠΠΠ

Annabeth már a Jupiter Tábor gyengélkedőjén volt, ugyanis Will, a görög Apolló fia azt mondta Annabethnek, hogy elvileg nemsokára meg fog születni. Percy pedig Annabeth ágya szélén ült, és épp azt beszélgették, hogy milyen boldogok lesznek, miután Void eltűnik a föld színéről.

- De mi legyen a neve? - kérdezte Annabeth. - Csak nem születhet név nélkül.

- Hát ha fiú lesz, akkor szerintem legyen elnevezve a tökéletes apjáról - viccelődött Percy. Annabeth elnevette magát.

- Mégsem lehet a neve Névetelen - nevetett Annabeth.

- Hé!

- Viccet félre téve szerintem legyen Charles - ajánlotta fel Percy. - Beckendorf után.

Na igen, Charlie Beckendorf. Ő volt az a srác, aki Percy előtt robbant fel, mikor Kronosz hajóját akarták ketten felrobbantani évekkel korábban. Percy még mindig bűntudatot érzett a fiú halála miatt.

- És ha lány? - próbálta elterelni a fiú figyelmét Annabeth.

- Nem tudom... Neked milyen név tetszik?

- Thália... - gondolkodott el Annabeth. Nagyon szerette Tháliát. Néha még most is sír a lány után, pedig már egy éve halt meg.

Mind a ketten egy percen keresztül csak bámultak maguk elé, amikor Reyna belépett a gyengélkedőbe.

- Sajnálom, hogy megzavarom a leendő szülőket - kezdte komoran -, de Percyvel akar beszélni a tanács.

- A tanács?! - csattantak fel mindketten egyszerre. - Aztán mért?

- Nem tudom - válaszolta Reyna. Várt egy másodpercet, majd újra megszólalt: - Na jössz, vagy megmondhatom a tanácsnak, hogy nem jössz.

- Ez azért jól hangzik... - piszkálta meg a nyakát Percy.

- Ez nem játék, Percy! - csattant fel Annabeth. Praetor vagy, és leválthatnak!

- Na és? Nem én akartam praetor lenni, és ezt Reynának is megmondtam!

- Ez nem csak a praetorságodról szól - mondta gondterhelten Reyna. - Hanem talán az életetekről.

- Khmm... - köhécselt Percy. - Hogy is mondtad?!

- És ezt a szó szoros értelmében kell érteni, Percy. Ha nem erőltettem volna ezt a tárgyalást, akkor most talán már mindketten halottak lennétek.

- És miért? Ha szabad tudni, mit csináltunk, őfelséges praetorasszon?! - gúnyolódott Percy.

- Nyugi, Percy! - csitította a fiút Annabeth, de mind hiába.

- Mivel vádolsz minket?! Talán azzal, hogy meg akarjuk menteni a rómaiak seggét?! Vagy talán azzal, hogy négy külön nemzet harcol egymás oldalán?! MIVEL?!

- Én semmivel, ezt meg kell értened - nyugtatta Percyt Reyna. - Sőt, én mellettetek állok. De pár római katona azt hiszi, hogy Jászon... Titeket vádolnak azzal, hogy Jászon ellenünk fordult. Elhiszik, amit Jászon mondott.

- Ezt nem hiszem el! Egy rohadt perc nyugtunk sem lehet?! - Percy sóhajtott. - Rendben, megyek, és megpróbálom rábeszélni őket, hogy tévednek.

- Azt hittem nehezebb lesz téged elvinni oda - mutatta Reyna őszinte meglepődését. Percy felállt Annabeth mellől, s egy csók után elindult Reyna után.