"Reggel" amikor felkeltem ránéztem az órámra és 11-et mutatott. Nagy nehezen kimásztam a pihe puha ágyamból és kimentem a konyhába és egy cetlit találtam.
"Kicsim majd csak késő este érek haza.
Menj el a boltba ha éhes vagy, vagy rendelj valamit, a pénzt a szekrényen találod.
Puszi, Apu❤"Ahogy elolvastam Eszembe jutott Shawn.
Csináltam piritós kenyeret és még vágtam hozzá paradicsomot és paprikát majd hamar megettem a gyors, de mégis finom reggelimet, majd elkezdtem készülődni az edzésre.Felvettem a cicanacim és felé egy szürke melegítőt és egy juharfa levéllel ellátott kék kapucnis pulcsit, majd bepakoltam a jégkorimat a táskámba és még egyéb fontos dolgokat, majd fel is vettem a fekete sport cipőm és a keki széldzsekimet, aztán az utat a metró felé vettem mivel elég messze van a csarnok ahol edzünk Dave-vel(általába ő szokott eljönni velem).
Sajnos nem élvezhetem az ősz varázsát, mert itt csak házak és egy- két üzlet vagy kávézó található. Számomra ez nagyon rideg, nem szeretek itt lakni annyira.
Az út közbe elgondolkoztam a tegnap történteken és próbáltam feldgozni ezt az egészet, bár nem nagyon ment be kell hogy valljam, felfogásom néha egyenlő a nullával. Vajon tényleg csak a dal miatt kért egy találkozót? Ha csak a dal miatt is, de sokszor fogunk még találkozni, legalábbis én így érzem, lehet hogy csak én gondolom túl megint ezt az egészet. Több millió lányt megkaphatna és pont engem, akinél még az odaégetett rántotthús is szebb?!Megérkeztem az állomásra és ahogy megpillantottam rögtön a nyakába is ugrottam és így egyúttal meg is ijesztettem.
-Sziaaa Dave!-karoltam át a nyakát hátulról.
-Mizu Vee? Készen állsz hosszú idő után újra mozogni?- nevetett fel.
-Akkor most ezzel arra céloztál hogy felszedtem pár kilót?HMM??-néztem mélyebben a szemébe.
-Úristen ne butáskodj már- kuncogott-még mindig ugyanolyan csinos vagy.
Erre nem válaszoltam csak mosolyogtam egyet és beszálltam a járműbe.
[...]A hosszú út kellemesen csendbe telt.Felmentünk a feljárón és ahogy megláttam a csodás őszi tájat csak nagyokat pislogtam. Az állam a földet súrolta. A fákon pár lézengő falevelek már sárga, piros, zöld színben pompáztak, a ködös időjárástól nem láttam tisztán a tájat. A tiszta levegő az orromba kúszott és nagyokat szipantottam belőle. A napfény megvilágította az arcom, barna hajamra rávilágitó fényekben a vöröses hajszálak jobban kiemelkedtek.
Gondolataimból Dave zökkentett ki.
-Kérdezhetek valamit Veronica?-mondta kicsit halkabban
-Persze
-Tegnap miről beszéltetek Shawnnal? Gondolom egy hajszáll választott el az ájulástól-kuncogott fel a végére.
-Igen jól gondolod, és még most sem tudom felfogni, de szeretne egy közös dalt és ráadásul el is hívott vacsorázni ma.-mondtam egyre hangosabban és izgatottabban.
-Hűha... ez... azta ... nem tudok szóhoz jutni.-nézett rám hatalmas szemekkel.
-Én sem- nevettem fel
Közben beértünk az épületbe, majd felmentünk a pályára miután felvettük a korikat és előkészítettük az ütőket.
Először bemelegítésként tettünk pár kört passzolgattunk és utánna jöhetettek a gyakorlatok majd utánna egy kis játék.
[...]A hidegbe átalakult a kezem egy kisebb jégtömbbé így nehezemre esett előkeresni a kulcsom, majd kinyitni az ajtót. Ahogy beértem megcsapott a ház melege, nagyon jól esett végre egy kis meleg, mivel 2 órát a jégen voltunk, és azért kint sem volt strand idő.
Lepakoltam a szobámba majd a fürdőszobába vettem az irányt, belenéztem a tükörbe, nem kellett volna, életem legnagyobb hibáját követtem el ezzel. A babahajszálaim szanaszét álltak, az orromnak kedve volt rudolfosat játszani, az arcom egy teljesen más világba élt, a szempillaspirálom elkenődve, arcom a hidegtől és a sok mozgástól a piros színeiben pompázott.
Levetkőztem, hajamat kiengedtem és hagytam, hogy a vállamra omoljom. Megnyitottam a vizet és beálltam a zuhany alá, nagyon jó érzés volt ahogy kezdett felmelegedni az enyhén átfagyott testem.
Kiszáltam a kabinból, majd a vizes hajamra csavartam egy kék-fehér csíkos törölközőt, és felvettem a cuki csillagos köntösömet. Bementem a szobámba és kiválasztottam mit veszek fel a vacsorára. Nem akartam annyira kiöltözni se, de mégis valami elegánsat szettem volna. Végül egy sima fekete testhezsimuló hosszúujjú ruhát, aminek az ujja tiszta csipke, és egy nem olyan túl magas fekete körömcipőt választottam. Kikészítettem az ágyamra, majd elmentem megszárítani a hajam és egy kis sminket felrakni az elviselhetetlen arcomra.
Kész lett a hajam, göndörebb mint valaha, jó pár percig gondolkoztam hogy kivasaljam-e, de végűl el vetettem az ötletet, mert az idő is sürgetett. Ezért gyorsan feltettem egy kis szempillaspirált egy halvány púder színű rúzzsal kentem ki a számat. Ránéztem az órára és 4 óra 30 percet mutatott, és Shawn 5-re jön értem. Felkaptam a ruhám, megigazítottam a hajam, rendet vágtam a fürdőbe és a szobámba, majd elővettem kis fekete és aranyozott cipzárral díszített oldal táskám, és beletettem pár zsepit, a telefonomat raktam volna bele és felvillant a képernyője, írt Mendes.Üzenet:
S: Szia, mindjárt ott vagyok érted. Gondoltam szólok.😉V: Okés, már készen vagyok
Látta:16:50Írtam apunak egy cetlit, hogy elmentem vacsorázni egy barátommal majd jövök. Gyorsan az asztalra ragasztottam, amikor hallottam hogy dudálnak. Ezért fénysebességgel felkaptam a bőr kabátom és a magassarkúm és ki is léptem a zord külvilágba.
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••Készen van, eddigi leghosszabb rész. Remélem tetszik, ha elnyerte ez a rész a tetszéseteket akkor szavazzatok!❤
2018.11.06
YOU ARE READING
Same stars |S.M| (SZÜNETEL)
FanfictionVeronica Steelről szól ez a kis történet aki lehetséges, hogy találkozik a jövendőbeli barátjával. Vagy mégsem? Csak barátok lesznek? Minden megváltozik a két fél életében?