Same stars |S.M| (SZÜNETEL)

2/2

A hűvös levegő megcsapta a harisnyával fedett lábam, és a friss levegőbe nagyokat szippantottam. Majd megláttam Őt, a szürke kocsijának dűlve várt. Nagyon tetszett a szettje egyszerre volt őrülten szexi, de egyben elegáns is. Egy kék, fehér pöttyös, háromnegyedes ing aminek az első 2 gombja nem volt begombolva.- Imádom-. És egy feszülős fekete farmert viselt a megszokott csizmájával.
Miközben végigmértem, oda sétáltam hozzá, és láttam hogy végig futott a szeme rajtam, egy kicsit bele is mosolygott. -Nagyon aranyos volt, de nem gondolhatom túl.... Huuhh Nyugiii Vee.-
-Szia- köszöntem neki félénken
-Szia Veronica-várt pár másodpercet- most vettem észre hogy milyen szép neved van- mondta majd megvillantotta szívdöglesztő mosolyát. Amitől rögtön zavarba is jöttem, a leplezés érdekében lesütöttem zöldes barna íriszeimet ,és hirtelen érdekesbbnek tűnt a cipőm orra, majd eldünnyögtem az orrom alatt egy "köszönömöt".
- Hölgyem?- nyitotta ki az autó ajtaját számomra. Felfigyeltem kérdésére, majd bólintottam és beszálltam. Patyolat tisztaság uralkodott a járműben. Az üléseket sötét szürke textíl borította, és elég kényelmes is volt.
-Milyen napod volt Vee?- kérdezte a csendet megtörve. Tekintetét az út és köztem válltogatta.- Vee-nek hívott? Jól hallottam? Uramisten... najo nyugalom HUH.
- Elment egynek, igazából majdnem a felét átaludtam. Voltam edzeni Davevel, éd most itt vagyok. Ahogy így belegondolok egy porszemnek is izgalmasak a napjai mint nekem- tettem a gondolkodást, majd elnevettem magam, ahogy ő is.
- Meg fog változni hamarosan...azaz egyszer biztos.-hadarta minnél gyorsabban mondata utolsó részét.- amúgy nem baj ha Vee-nek becézlek?-húzta el egy kicsit a száját.
- Dehogy is, csak kicsit meglepett, hogy így hívtál. Uhh akkor neked is ki kell valami becenevet találnii- húztam el a végét
- Megelégszek az Istennel is- fél mosolyra derűlt.
-Egó... akkor lesz Shawnie egyenlőre, amíg nincs jobb.-böktem meg a vállát.
Közben megérkeztünk. Gyorsan kinyitotta nekem az ajtót úriember módjára. Ahogy kisegített az autóból, újra megborzongtam a hideg miatt.
Megláttam az éttermet ami csodaszép volt. Az útra néző oldalát szinte csak üveg borította, a téglából kirakott oszlopok meg voltak világítva és az étterem neve is szintúgy. Majd besétáltunk és az előtérbe állt egy pasas, aki a foglalásokat ellenőrizte vagy rendezte.
-Jó estét, milyen néven foglaltak asztalt?-mondta a legintelligensebben ahogy csak lehetett.
-Shawn Mendes né...-nem tudta tovább mondani, mivel a férfi a szavába vágott.
-Erre tessék.-intett a kezével, hogy kövessük, elindultunk utánna. Nagyon tetszett az egész, az étkezőbe hatalmas gyönyörű csillárok lógtak a mennyezetről, sötét barna parkettán csak kopogott a cipőm sarka heves lépteimbe. A bárpult teljedrn fel volt szerelve, a szélén led csíkok világítottak. A falakon volt végig egy bordó csík, ami nagyon összeillett a falak krém színével.
Az asztalunk az egyik ablak mellett volt, szépen megterítettek előre.
Shawn kihúzta nekem az egyik széket, majd leültem, ő is követte a példám.
- Mesélj magadról-mondta miközben rákönyökölt az asztalra és a fejét az öklére tette amolyan " hallgatlak" stílusba.
- Veronica Steel vagyok, 17 éves, utolsó évemet végzem a gimibe. Apuval élek, tesóm Adrien pedig anyuval Kanada másik részén. Érdekel a kémia és a nyelvek is jól mennek, szóval gondolkozok a gyógyszerészen, hogy az szeretnék lenni. Jégkorongozok, és még kiváló vagyok alvásból és evésből. Asszem ennyi.... Ja, és egy bandába éneklek amit a barátaimmal alakítottunk, de gondolom ezt már tudod.- hadartam el az egészet, nem akartam untatni ezzel. Próbálok nem úgy visrlkedni vele mint egy sztár, de néhs nehezemre esik.
- Wow. Jó gyorsan elmondtad.- nevetett fel
- Na most mondj te magadról valamit- ugyanazt tettem amit ő 2 perccel ezelőbb.
- Shawn Mendes vagyok, gondolom ismersz, szóval nem mondok olyan sok mindent.- nem tudta tovább fojtatni, mert közbe vágtam
- Igen, ismerlek és úgymondd " rajongok" is érted, de nem hiszem, hogy mutatom bármi jelét ennek. Próbálok úgy viselkedni veled mint egy teljesen átlagod emberrel, úgyhogy mondj el mindent. Hallgatlak.- mosolyodtam el.
-Észrevettem és nagyon jól esik, hogy tudok normálisan beszélgetni valakivel.
Nos akkor , Shawn Peter Raul Mendesnek hívnak, 20 éves vagyok, egyedül lakom, de néha pár napot a családommak töltök amikot szabad vagyok. Van egy húgom Aaliyah a neve, nagyon imádom. Híres énekes vagyok, régebben színés akartam lenni, meg is próbálkoztam vele de inkább hagytam az egészet.- befejezte majd sóhajtott egy nagyot.
-Örülök hogy megismertelek Shawn...- a pincér a szavamba vágott
- Milyen italt hozhatok?
- Egy üveg Lafiesta vörösbort- vágta rá rögtön Mendes. Ezzel a pincér csak bólintott és elment.
- Szóval, hol is tartottunk?
-Ott, hogy örömmel megismertelek Shawnie- mondtam kuncogva
-Szép a mosolyod... azaz.. öhmm... igen- kapkodott össze-vissza, majd elpirult, ahogy én is.
- Itt van az ital amit kértek.- kiöntötte az alkoholos, piros löttyöt a poharunkba majd eltávozott.
-Neked is- csak mosolyogtunk egymásra, majd megéreztem a kissé hideg kezemen az ő puha meleg kezeit. Nagyon nyugtató érzés volt, fellegekbe jártam már csak a pillantásától. A pillangók életre keltek a gyomromba, hülye állatok miért kell megjelenniük mindig?
Még sokáig csak ültünk és néztünk egymásra, kéz a kézben, mint egy szerelmes pár. Pedig még csak 1 napja ismerkedtünk meg, vagyis ismert meg engem.
Majd egy gyors mozdulattal az étlapért nyúlt.
- Mit kérsz enni?- kérdezte a menüt bámulva. Pír borította arcát, mint ahigy az enyémet csak szerintem az enyém mellett egy paradicsom elbújhatott volna.
- Valami saláta félét. Görögsaláta, igen ő lesz a szerencsés.-kezdtem el poénkodni és oldani a feszültséget. Shawn is valami kevésbé hízlaló kaját kért, leadtuk a rendelést és addig beszélgettünk amíg meg nem érkezett a kívánt ételünk.
Csendben elfogyasztottuk, majd kértük a számlát, erre én elkezdtem kutatni a pénztárcám után a táskámban.
-Ne hülyéskedj, meghívtalak- nézett rám szúrós szemekkel, ellentmindást nem tűrően.
-Nehogymár csak te fizess- továbbra is kerestem a tárcám. Mendes hirtelen lefogta a kezem, hogy ne csináljam tovább mert felesleges, úgyis ő perkál.
-Ugye tudod, hogy úgysem hagynám-nézett a táskámra.
-Ahh.. igen felfogtam nyugi-forgattam meg a szemem.
Miután minden meg volt, felvettem a kabátom és kiindultunk az étteremből.
[...]
Már javába úton voltunk, amikor megcsörrent a telefonom. Dave volt az.
Haboztam pár másodpercig, hogy felvegyem-e.
-Szia, majd visszahívlak később oké?- mondtam s a hangomba hallatszott az a "mindjárt meghalok örömömben úristen".
- Akkor még vele vagy- mondta perverzül.
-Na majd akkor visszahívlak, hali.- ezzel letettem a telefont.
-Ki hívott??- nézett a szeme sarkából engem.
- Csak Dave, kérdezte, hogy tudok-e most beszélni vele egy fontos dologról.- majd vállat vontam.
- Ahaa, értem.
Az út további része csendben telt. Neki dőltem az ablaknak és néztem az elsuhanó villanypóznákat, a házakat amit csak az útvilágítás fényében láttam.
Nem is volt szó a zenéről. Szerintem nem egészen a dal miatt hívott el, most màr kicsit egyértelműbb... De mégis miért kellenék neki? Nem vagyok se szép, se tehetséges, a balszerencse szerelmes belém, mindrn meg van bennem ami nem kéne senkinek...
Gondolataimból Shawn rázott ki, azzal hogy megsimogatta a vállam.
- Hé, Vee megérkeztünk- mondta lágy és szinte simogató hangon.
-Fent vagyok, nyugi- mosolyodtam el- köszi ezt az estét, nagyon jó volt, többször is találjozhatnánk.- néztem a szemébe
-Én is jól éreztem magam veled, és benne vagyok- húzta félmosolyra perverzűl a száját.
-Na de akkor legközelebb én hívlak meg- nyújtottam ki a nyelvem.
-Leharapom- mondta pimaszul
-Úgysem mered-forgattam meg a szemem- na de majd még találkozunk, apa már biztos vár. Szia- majd megöleltem és kiszáltam a kocsiból, még egy utolsó pillantást vetettem felé és intettem neki, és beléptem a meleg lakásba. Levettem a kabátom és a cipőm csak lehajíntottam valahova, mert már elég kenyelmetlen kezdett lenni.
Ősöm a konyhába ült, és újságot olvasott. Leültem mellé a székre.
-Csáó-nyomtam egy puszit az arcára.
-Kivel voltál?- tipikus apai féltés, néha agyamra megy, de attól jó hogy foglalkozik velem.
- Shawnnal, koncert után jött oda hozzám, hogy szeretbe egy közös dalt, és ezt beszéltük meg.- de ha most nem haragszol akkor elmegyek fürödni és alszok, mert holnap suli.
- Okés, menj kicsim nyugodtan- majd egy cuppanósat adott a homlokomra, pont mint kiskoromba.
Végeztem a fürdéssel, bepakoltam majd lefeküdten aludni. A hold nyugtató fényére aludtam el, viszont elég nehezen, mert egy csomó kérdés kavargott bennem.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

1290 szó, huhh.😉
Ha tetszett a rész, akkor egy szavazattal jelezzétek!❤
2018.11.08