Same stars |S.M| (SZÜNETEL)

5.

Az ébresztőm kegyetlen hangjára keltem, viszont nem volt energiám kikelni az ágyból így mit sem érdekelve, hogy ma még suli van vissza akartam aludni, de egy erős kéz ezt a tervem is meghiúsította, visszarántott a védelmet nyújtó ágyikómba.

-Jóreggelt Vee.-suttogta a fülembe a rekedtes reggeli hangjával, amitől rögtön jobb kedvre derültem. A haja göndör fürtjei rendezetlenül omlottak az arcába miközben a sötétítőkön keresztül beszűrődő a borongós fény megvilágította a tökéletes arcát.

-Neked is-mondtam majd egy puszit adtam a homlokára. Erőt vettem magamon és ki másztam az ágyból, vagyis csak akartam, ugyanis Shawnie visszahúzott és szorosan a karjaiba zárt.

-Nem engedleek-nyújtotta ki a nyelvét mint egy 5 éves.

-De elfogooook késni-kezdtem el hisztizni szintén mint egy kisgyerek. Próbáltam kiszabadulni öleléséből, de esélyem se volt. Végül beadta a derekát és beletörődött, hogy nem fogom feladni. Szekrényemhez sétáltam és egy fekete fehér csíkos hosszúujju csípő pulcsira esett a választásom egy fekete szoknyával, mivel nekünk november végéig nem szabad nadrágba járni suliba, szerintem már hideg van a szoknyához de  ők tudják..

-Shawn kimennél? Szeretnék öltözni- tettem keresztbe a karom.

-Engem nem zavar- vont vállat és eszeágába se volt megmozdulni.

-Hááátt jó- úgy tettem mintha öltözni kezdtem volna, de természetesen nem.

-Jó inkább kimegyek, mert nem bírnék magammal- sütötte le a szemét és kisietett, én ezen csak egy nagyot röhögtem. Eszembe jutott hogy apa még itthon van, na bennem megállt az ütő felpattantam a földről és  gyorsan Mendes után futottam ahogy voltam.

-Shawn Nee...- ahogy kiértem a szobámból megláttam, hogy apa és Ő teljesen jól elvannak, érkezésemre persze mindketten felkapták fejüket. Láttam ahogy a fiú feje elkezd vörösödni ugyanis akkor vettem észre, hogy fehérneműbe állok a két férfi előtt. Ahogy ez a tény tudatosult bennem, rögtön vissza szaladtam a hálóba és felkaptam a szoknyát és a pulcsit is. Hajamat  laza kontyba fogtam, emberibb külsőt varázsoltam egy kis alapozó és szempillaspirállal magamnak. Apu és Shawnie  még mindig ugyanolyan jól elbeszélgettek, eléggé furcsáltam, hogy apa nem borult ki, hogy egy fiú csak úgy előbukkant a szobámból egy felsőbe és egy boxerba, ezért elkezdtem hallgatózni.

-Ugye nem történt köztetek semmi olyan?-kérdezte apu döbbenten.

-Nem és nem is vagyunk együtt, csak kollégák és egyben jó barátok is talán ő a legjobb barátom akiben meg is tudok bízni, nagyon megbízható lánya van.- ezen nem tudtam nem mosolyogni, örülök, hogy így gondolja. Kimentem a fürdőből mintha semmit se hallottam volna.

-Jóreggelt bogyó-mosolygott apu a kanapéba hátradülve, és igen bogyónak szokott hívni..utálom amikor így becéz.

-Szia apu-forgattam meg a szemem.-nekem sietnem kéne mert nem fogok beérni

-Elviszlek- vágta rá Mendesem.

-Ha nem gond akkor megköszönném- ültem le a konyhába a reggelimet eltüntetni, Shawnie pedig elment addig felöltözni. Megettem a reggelim, majd felvettem kicsit magasabb sarkú bokacsizmám, a kabátom és mehettünk is.

-Szia apu majd jövök.- léptem ki az ajtón. Shawn is köszönt apának majd ugyanazt tette mint én.

-Nagyon csinos vagy- súgta a fülembe, közbe átkarolta a vállam.

-Köszii- mosolyodtam el és felnéztem rá csillogó íriszeimmel.

Illedelmesen kinyitotta az kocsi ajtaját és ahogy beszálltam a járműbe láttam, hogy apa néz minket az ablakból, most láttam a válás óta először igazán boldognak, mintha valamit tudna.

-Mit szólt apa amikor meglátott "pizsamába" kijönni a szobámból?

-Nagyon meglepődött de amúgy semmi extra, jól elbeszélgetünk ameddig te készülődtél.

-Miről?

-Mióta ismerjük egymást, van-e valami köztünk stb...-erre már nem választoltam csak hümmögtem egyet.

Megérkeztünk a sulihoz, mielőtt kiszáltam szorosan megöleltem. Amikor a bejárathoz értem éreztem tekintetét magamon, majd egy utolsót intettem neki és beléptem a munkatábor.. azaz az iskola ajtaján.

[...]

Fáradtam szenvedtem fel magam a harmadik emeletre, majd szokásosan leültem Dave mellé.

-Na mizu?-bökte meg a vállam

-Hááát....-húztam félmosolyra a szám

-Együtt vagytok???- fordult hátra Cher és Dor

-Úristen, nem fogok vele összejönni rögtön és ahogy hallottam reggel apuval beszélgetni, ő sem. És mielőtt megkérdeznétek, igen ott aludt nálam és nem történt semmi extra, a dalt írtuk végül feladtuk és Harry pottert néztünk és bealudtunk ennyi.- hadartam el

-Ahaaaa, és gondolom aza köcsög miatt nem lesz egy ideig semmi köztetek...-mondta Cher kicsit felhúzva magát.

- Igen, de mindegy most nem ez a lényeg hogy mit tett. Szóval ja később szerintem együtt leszünk Shawnnal. És a koncert még áll- kacsintottam rájuk, ők erre csak a szemüket megforgatták, mert még elég messze van.

📖📚📖

Eltelt ez a nap is, ahogy kiléptünk a csajokkal az épületből, megcsapott aza bizonyos őszi hideg szél, majd' megfagytam, szoknyába főleg, de nem csak én.
Hamarabb haza jöhettünk, így a lányokkal a legközelebbi kávézóhoz vettük az irányt ahol megebédelhetünk.
-Nagyon szerencsés vagy, mondták már?-nevetett fel Dor
-Mért is?-néztem  rá kérdőn
-Kinek  barátja egy világsztár? HMMMM? És kivel akarna egy híres ember csak úgy egy dalt írni?-csattant  fel Cheryl.
Éppen válaszra nyitottam a szám, nekem jött egy idősebb nő.
-Elnezést, nem figyeltem-kértem illedelmesen bocsánatot hiába nem én mentem belé.
-Semmi baj, te vagy Shawn Mendes barátnője?-a kérdésén nagyon is meglepődtem.
- Nem és nincs is barátnője- tártam szét a karom

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Hi guys! Ennyi tellett tőlem mára, nagyon el vagyok havazva a sok tanulni valóval, szóval osszátok be🤣
Ha tetszett ez a rész is akkor nyomjatok  egy Vote-ot!😉
❤✌
2018.11.22