Rémes reggel

100 3 1
                                    

- Gyere. - mondtam, majd benyitott.
- Mit csinált már az a bolond? - kérdezte nemes egyszerűséggel, mintha már nem először tette volna fel ezt a kérdést.
- Semmit. Csak... - válaszoltam, de Brad megjelent az ajtóban, majd közbe vágott.
- Hallottad, azt mondta semmit. - mondta Jamesnek. - Amúgysem az esetem. - jegyezte meg, majd elhagyta a szobát.
- Nem hiszek nektek, de ti tudjátok. Ha bármi baj van csak szólj. - ezzel James is kisétált.
Egy kis ideig még a neten szörföltem, majd ráírtam Emilyre, hogy megérkeztem. Még nem beszéltem vele, azóta hogy itt vagyok, de ez a későbbiekbe sem igazá fog változni az időeltolódás miatt. Miután a szemeim teljesen elfáradtak a képernyőt bámulva és már kezdtek lecsukodni, így eldöntöttem, hogy elmegyek lefeküdni. Apu azóta se ért haza, de már nem vagyok képes ébrenmaradni és megvárni, úgyhogy majd holnap találkozunk.

MÁSNAP

Ránéztem a telefonom kijelzőjére. 7 órát mutatott. Eléggé korán keltem. Lementem a konyhába és ittam egy pohár vizet. Legnagyobb meglepetésemre aput találtam ott, az asztalnál ült és a laptopjába volt bújva.
- Jó reggelt. - fordultam oda hozzá.
- Jó reggelt, kincsem. - néz fel gépéből egy pillanatra. - Sajnálom, hogy tegnap sokáig odavoltam, elhúzodott egy megbeszélés.
- Semmi baj. A srácokkal filmeztünk. - válaszoltam, majd felmentem.
Felöltöztem és felkaptam egy táskát. Gondoltam elmegyek és meglátogatom a kávézóban Jake-et. Mikor kiléptem a folyosóra belebotlottam abba a személybe, akivel most a legkevésbé sem szerettem volna találkozni.
- Hova-hova korán reggel? - kérdezte és ravasz mosoly ült ki arcára.
- A városba, bár nem igazán rád tartozik és amúgyis mit érdekel téged... - flegmáztam vele, amiben egyébként eléggé jó vagyok.
- Valaki nagyon rosszul aludt.
- Veled egy házban? Nem csodálkozom. - dobtam egy műmosolyt, majd készültem otthagyni, de ekkor elkapta kezem és visszarántott. Centiméterek választottak el tőle.
- Nyugodtan elárulhatod, hogy örülsz, hogy egy házban alszunk. - vette fel perverz mosolyát, majd a fülemhez hajolt. - És annak mégjobban örülnél, ha egy ágyban is. - suttogta és minden leheletét éreztem, amitől még a szőr is felállt a karomon. Kirántottam kezemet az övé közül, majd lerohantam.
- Elmentem a városba, majd jövök! - kiáltottam el magam. Kiléptem az ajtón és gyorsléptekkel siettem a kávézó felé. 10 perc gyaloglás után oda is értem. Bementem és leültem a tegnapi helyemre.
- Szia új lány! - köszöntött mosolyogva Jake.
- Olivia. - válaszoltam egy kicsit flegmán.
- Tudom, emlékszem. - mondta és letört a mosolya.
- Sajnálom, nem akartam bunkó lenni, de nem kezdődött túl jól a reggelem. - kértem bocsánatot viselkedésemért.
- Na mesélj! - csapódott mellém, majd átkarolta a vállam.
- Áh, csak egy "lakótársam". - rajzoltam idézőjeleket kezemmel a levegőben.
- Fiú, lány? Mi történt? - kíváncsiskodott tovább.
- Fiú. Még én magam se tudom pontosan mi akart ez lenni. - röhögtem fel kínosan.
- Hát mindenesetre remélem megoldódik. - mondta, majd felállt. - Esetleg hozhatok valamit?
- Egy teát. - mosolyogtam és Jake felírta a rendelésem.
Miközben az italomra vártam, gyorsan lecsekkoltam az üzeneteim. Em válaszolt. Megírta, hogy amint lehet beszélünk telefonon és mindenről be kell majd számolnom, valamint elárulta, hogy a helyi kórházban önkénteskedik, úgyhogy nem sok szabad ideje van, de nagyon élvezi a munkát. Ami azt illeti egy munka nem is olyan rossz ötlet a nyárra. Legalább addig se kell sokat otthon lennem a fiúkkal. Nem sokkal később Jake tért vissza a gőzölgő teámmal a kezében.
- Köszi. - mondtam, miközben letette.
- Na és mi újság? Milyen London? - húzogatta a szemöldökét.
- Hát még nem sokat láttam belőle, de eddig tetszik. Hozzá tudnék szokni.
- Amint lesz egy szabadnapom megmutatok mindent. - mondta. - Egy pillanat és jövök. - jelentette ki, majd odament egy vendéghez és átadta neki a blokkot. A vendég fizetett, majd elhagyta a kávézót. Ezután Jake elindult vissza hozzám.
- És újra itt. - mosolygott. Én belekortyoltam teámba, ami még egy kicsit forrónak bizonyult. Még egy órán keresztül beszélgettünk, elárulta, hogy egyedül lakik itt a környéken és mesélt egy kicsit a családjáról. Megemlítette, hogy egyke és a szülei kidobták otthonról, de erről nem faggattam, mivel gyorsan témát váltott. Azt is megtudtam, hogy 23 éves, amit nem néztem volna ki belőle. Miután elfogyott a teám és Jake kifogyott a témákból, úgy döntöttem hazamegyek. Elköszöntünk, majd kiléptem a kávézóból, becsuktam az ajtót és még egyszer visszanéztem.

Last Night •bws•Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang