Idol's Caffe (JIKOOK)

1. rész

Nem volt nagy tolongás ma a kávézóban. A három fiú rendesen végezte a munkát. Láttam ahogy Taehyung egy lánynak próbált idol italt készíteni, de egy kicsit eldeformálódott, ezért kijavítottam neki. 
A nap végén megvártam a három fiút, hogy mi lett az eredmény. Nagy örömmel jöttek ki az irodából. Felvették őket. Ez után ők elmentek meginni valamit, addig én kihagytam és haza indultam. Húúú, de nagy társasági ember vagyok!! Haza érve lefürödtem és azonnal elnyomott az álom.
                                            ////////////////////////////////////////////////
Miután a reggeli teendőimet elvégeztem, elindultam. Kiértem az utcára, és épp, hogy nem estünk egymásnak Taehyung-al.

  -Na, akkor mehetünk együtt-mosolygott rám.

  -Oké-vettem elő a telefonom és a fülhallgatót. 

  -Mit hallgatsz?

  -Te is hallgathatod, csak üljünk fel a villamosra-indultunk el. 

  -Okés.
Felültünk, és oda adtam az egyiket. 2 perc múlva megszólal. 

  -Nem hittem volna, hogy szereted Jungkook-ot-nézett rám. 

  -És még mit nem hinnél rólam-mosolyogtam rá.

  -Tényleg van a legtöbb idoltól aláírásod?

  -Hát persze! Jungkook-tól pedig eddig van egy. 

  -Járt a kávézóban?

  -Még egyszer sem. Néha van időm arra, hogy elmehessek egy koncertre. Van közös képem is vele. Bár az is csak egyszeri alaklom volt, hogy V.I.P jegyet veszek-nevettem fel-Sokba kerül. Megelégszem azzal is, hogy csak fent közvetítek az oldalnak.

Ekkor leesett mit mondtam. Nem szabadott volna. Csillogó szemekkel nézett rám.

  -Woooow! Megtisztelés egy ilyen ember mellett dolgozni-állt fel és meghajolt.
  -Ülj már le, mert mindenki minket néz-húztam vissza.

  -Én is követlek benneteket.

  -Most már maradj csöndbe-vettem ki a táskámból egy csokit, és a szájába raktam.
  -Köszi-vette ki.

  -Hallgasd a zenét és egyél.
Bólintott, közben kibontotta a csokit. Mire oda értünk megette. Beérve mindenki köszöntött minket. Átöltöztünk és kezdődhetett a munka.

Délig csak néhányan lézengtek ezért hamarabb megkaptuk az ebédszünetet. 

  -Jimin, jött valaki. Szolgáld ki-utasított Jin.

  -Igenis, főnök-mondtam teli szájjal.

  -Mondtam ne hívj így-mosolygott rám Jin.

Csak bólintottam és kimentem.
  -Helló, választott már?-néztem a vendégre. 

Ismerős volt. Csak a szemei látszódtak ki. Barna szemei voltak. Észre lehetett venni rajta, hogy aggódik valami miatt. Kezei is ökölbe volt szorítva. Csak nem ő az?

  -Egy cappuccino-t kérnék. Sok habbal és cukorral-nézett vissza rám. 

  -Azonnal készen is lesz. Itt szeretné elfogyasztani vagy fent az emeleten? Mert itt bármikor felismerhetik-mosolyogtam rá zavartan.

  -Ohh-nevetett fel zavartan-Felismertél. Pedig próbáltam nem feltűnést kelteni.

  -Álmomban is felkeltve is felismerném önt-vakartam meg a tarkóm.

  -Köszönöm, de te is említésre méltó vagy-dőlt a pultnak.
Ő most flörtölni próbál velem?

  -Akkor meg mutassam?

  -Igen.

  -Erre jöjjön-mondtam ki levörösödve.

  -Jól vagy?

  -Persze.

Kimentem a pult mögül és elvezettem hátra.

  -Lift vagy lépcső?

  -Lift-felelte.

Beszálltunk a liftbe.

  -Nyugodtan ki mondhatod a nevem. Nem eszlek meg-mosolygott-Megkérdezhetem a neved?

  -Park Ji Min.

  -Szép név.

  -Köszönöm-húzogattam a nyakamnál a nyakkendőt. 

  -Baj van?-jött közelebb.

  -Nincs itt meleg?

  -Nincs. Nyugi! Most kezelhetsz egy sima emberként-ragadta meg a karomat és még közelebb húzott-Remélem e miatt nem jössz zavarba-ölelt át.
Én csak álltam mint egy fa. Utána vissza öleltem. A lift zavart meg minket. 

  -Nagyon édes vagy, hogy ilyen kicsi vagy-súgta a fülembe.

Csak nyeltem egyet. Ezek után elengedett. Kilépett a liftből.

  -Akkor felhozod nekem?

  -Persze-nyomtam meg a gombot és becsukódott a lift ajtaja. 

Úgy ugráltam a liftben mint egy tizenéves lány akit most ölelt át a nagy ő. Csak én fiú vagyok és meleg. Leértem és kimentem a liftből. Oda mentem a pulthoz és elkezdtem az italt készíteni. 

  -Idol jött hozzánk?-kérdezte hírtelen Jin mögöttem.

  -Igen. Jungkook jött hozzánk. Azonnal viszem a kért dolgot neki.

  -Tudod mit kell csinálnod-mutogatott a levegőbe.

  -Igen. Írassak alá vele egy szalvétát.

  -Ha pedig megkér téged valamire akkor habozás nélkül megteszed.

  -És  többi vendég?

  -Ezek a bolondok megcsinálják. Képzeld mit csinált Taehyung. Véletlen úgy ment ki egy vendéghez, hogy még mindig benne volt az orrában a sült krumpli-nevetett Jin.

Erre én is el nevettem magam. Utána elment. Amilyen gyorsan csak tudtam megcsináltam az italát és vissza mentem.

  -Ha megkérhetlek akkor maradnál? Szeretnék közben valakivel beszélgetni-ivott bele.

  -Persze-ültem le elé.

  -Ezt véletlen kivettem-adta oda nekem a saját telefonomat-Meg ez már a szememet szúrta-törölt le valamit a szám szélén.

Közben végig simította az alsó ajkamat. 

  -Oh, köszi-pánikoltam be-Ugye nem néztél meg semmit benne?

  -Nem. Miért?-vizslatta már látó távolságból az ajkaimat.

  -Akkor semmi.

Vagy 1 órán át beszélgettünk. Legtöbbet ő beszélt mert megállíthatatlanul kérdeztem tőle mindent, de csak olyanokat ami nem tolakodó. Néha-néha ő is kérdezett rólam, de a legtöbbet elhárítottam és vissza tértünk rá. Még több szalvétát is aláírt. Plusz kaptam tőle még egy közös képet is.

  -Köszönöm Jimin ezt az egy órát amit veled tölthettem-ölelt át ismét.
  -Én is köszönöm, Jungkook-engedtem volna el.

Helyette csak egy darabig engedett és a szemeimbe lépett.
  -Remélem még találkozunk-adott az arcomra puszit.
Ezek után elment. Sokkban voltam még akkor is mikor pakoltam. A pohár alatt egy papírt találtam.

Ennyi lett volna ez a rész. Következőben Jungkook szemszögét olvashatjátok erről a részről. >-<