Idol's Caffe (JIKOOK)

9. rész

Yoongi nagy lelkesedéssel ült le a zongora elé.

  -Te nem ülsz le?-kérdezte tőlem Jungkook.

Csak hátra simítottam a hajamat és lassan leültem mellé. Ő meg minden mozdulatomat követte. Közben Yoongi elkezdett egy dalt.

  -Hogy érezted magad?-kérdezte.

  -Nagyon jól-vizslattam a kezem.

Azon kezdtem el gondolkozni, hogy tudja-e ki vagyok vagy nem.

  -Miért vagy ennyire tartózkodó?-ül közelebb.

Nem szóltam egy szót sem.

  -Pedig mikor mosolyogsz jobban tetszik nekem-mosolyog rám.

Rá nézek. Azonnal mosolyra húzódnak ajkaim. Ismét elkezdett flörtölni.

  -Köszönöm szépen az ajándékokat-dőltem hátra.

Ő meg átkarolt.

  -Nem kell megköszönöd-ingatta a fejét.

  -Szerintem meg kell. Ahogy a barátodnak is.

  -Átadom-kacsintott rám.

Annyira mellém ül, hogy már a combunk össze préselődik. Zavartságomban bele túrtam a hajamban.

  -Nem vagyunk egy kicsit túl közel egymáshoz?-kérdeztem.

  -Nekem ez nagyon megfelel. Téged zavar?-kérdezte.

Nemre ráztam a fejem.

  -Jól áll ez az ing-nézett a testemre-Meg pont hozzá illő nadrágot választottál.

  -Nem én választottam-mondtam.

  -Akkor ki?-lepődött meg.

Yoongi felé néztem. Ahogy ő is.

  -Te meg ő?-ment arréb.

  -Dehogy!-mentettem ki magamat-Munkatársak vagyunk csak.

Csak felhúzta a szemöldökét.

  -Nem olyan! Egy helyen dolgozunk a kávézóban-kezdett melegem lenni.

  -Akkor nincs semmi közötettek?-kérdezte.

  -Csak munkatársi kapcsolat-zártam le.

  -Akkor jó-jött vissza.

De a kezét most nem a hátam mögé rakta hanem a combomra. Elkezdtem húzogatni a nyakamnál az inget. Közben elkezdte simogatni a combomat.

  -Ez nagyon jó volt!-állt fel Yoongi.

El is felejtettem, hogy ő is ott van. Jungkook meg gyorsan arrébb húzódott.

  -Vége van! Gyertek ki!-nyitott be a pasas.

  -Köszönöm szépen Jungkook, hogy zenélhettem neked-hajolt meg Yoongi.

Jungkook csak bólintott. Yoongi már ki is ment.

  -Ő még egy kicsit marad-mondta Jungkook a pasasnak.

Csak bólintott és becsukta az ajtót.

  -Akkor hol is tartottunk?-jött vissza ugyan abban a pozícióban.

  -Én mennék is-mondtam.

Álltam volna föl, de véletlen fejen vágtam Jungkook-ot.

  -Ohh, bocsánat!-álltam elé és a kezemet a fejére tettem.

Hirtelen megfogta a két karomat és az ölébe húzott.

  -Ez sokkal jobb!-vitte lejjebb a kezeit.

A fenekemnél megálltak. Belemarkolt én meg felugrottam. Kezdtem ideges lenni. Az egyik kezét felvezette a tarkómhoz és elkezdett közelebb húzni. Próbáltam nem engedni, de erősebb volt.

Megállt ott ahol csak milliméterek választották el ajkainkat. Mosolygott egyet és rá vetette magát ajkaimra. Nem tudtam ellenálni neki.

Egyszer csak durvább lett. Elkezdte harapdálni ajkaimat. Éreztem a vér izét a számban. Közben nyelvét a szájüregembe vezette.

Egyszer csak elvállt tőlem és rá lökött kanapéra. Vissza tért hozzám és ugyan úgy harapdálni kezdte ajkaimat. Közben lábam közé helyezkedett és elkezdte a nadrágom gombját piszkálni. Féltem és ideges voltam. Elkezdtem sírni. Gyorsan el löktem magamtól ami az erőmtől tellett. Gyorsan felálltam.

  -Menj a jó büdös francba Jeon Jungkook!-kiabáltam rá.

Gyorsan kifutottam.

A pasas állt két méterrel tőlem.

  -Hogyan juthatok ki?-kérdeztem.

  -Kivezetlek-felelte unottan.

Elkezdtünk menni.

  -Látom most te voltál a gyerek prédája-felelte hirtelen.

  -Prédája?-kérdeztem meglepetten.

  -Persze. Ezt szokta csinálni. Én csak tudom. A menedzserje vagyok-rántotta meg a vállát.

  -Nem én vagyok az első?-kérdeztem.

  -Akit megdugott az nem. De téged nem dugott meg. A vissza utasítás valakitől most kapta elsőnek-nevetett-Szívós vagy te, gyerek!

  -És ezt miért engedi neki?-kérdeztem.

  -Addig élvezze a gyerekkorát míg lehet-fordultunk be valahova, de tovább mentünk.

  -És eddig ezt miért nem tudták?-kérdezősködtem tovább.

  -Mert titoktartási szerződést irattunk alá velük-vezetett be valahova.

Egy kis irodába értünk.

  -Amit neked is alá kell írnod-tett elém egy lapot.

  -De hát velem nem is feküdt le-értetlenkedtem.

  -Tudtuk, hogy lesz ilyen eset?-kérdezte-Nem volt rá felkészülve a taknyos.

Milyen lenézően beszél róla! Különös.

  -Akkor írd le egy sima lapra, hogy nem mondod el senkinek-vette el az előbbi lapot és helyére rakott egy sima lapot.

  -És ha csak megesküdök rá?-kérdeztem.

  -Az nem elég-felelte.

  -Okés-vettem le az asztalról egy tollat.

Megfogalmaztam magamban mit írok. Ezt írtam: "Megesküszöm, hogy ami itt történt ..dolog.. azt nem adom tovább senkinek"

A menedzser rá nézett a papírra.

  -Okos, fiú-mosolygott.

Bólintottam.

  -Mehetsz. Egyenesen és jobbra-felelte.

Kimentem. Megigazítottam magam és kifelé igyekeztem. 

Remélem tetszett!! Üzeneteket kommentbe:DD