3. rész

561 52 0
                                    

A papírt elolvasva, gyorsan össze szedtem mindent. Közben észre vettem, hogy itt hagyott valamit. A baseball sapkáját. Mindent a kezembe véve, mentem le. Mikor leértem már nem volt itt. Pedig a sapka nélkül észre vehetik. De volt jó oldala is. Végre lett egy olyan tárgyam amit csak is Jungkook hordott. Tudom, hogy ez egy kicsit örültnek nézek ki. Pedig nem is vagyok az. Körbe néztem és Jin kezdett felém jönni.

  -Na! Hogy érezte magát? Aláírt nekünk valamit? Mondjad már!-támadott le Jin.

  -Nyugi! Itt vannak a szalvéták-adtam oda-Azt mondta, hogy mindenkinek egy. A többiek?

  -Köszi-vett el kettőt-A többiek már dolgoznak, de majd csak munka után add oda nekik. Te is állj be!

Meghajoltam, és tovább folytattam a munkámat. Néha meg-meg kordult a gyomrom, mert nem fejezhette be az ebédemet. Ne tessék félreértésbe esni, imádtam a vele töltött időt. Csak éhes vagyok. 

Munka végén megkértem a többieket, hogy még maradjanak egy kicsit.

  -Nézzétek!-tettem le eléjük a talált papírt.

Mind elolvasták.

  -Bocsássatok meg fiúk, de ez engem hidegen hagy-ment el Jin.

  -Engem is-hagyta el a kávézót Namjoon.

  -Titeket érdekel?-néztem az utolsó három emberre.

  -Szerinted nem elmentünk volna, ha nem érdekel minket?-mondta Yoongi.

  -Igaz-feleltem.

  -Akkor mind a négyen megyünk a meghallgatásra? Együtt?-kérdezte Tae.

  -Csak ha akartok. Nálam tudtok próbálni, nem kell ismeretlen emberek termébe járnotok. Legalább segíthetünk egymásnak. Csak egy kérdésem lenne még hozzátok.

  -Igen?-kérdezték egyszerre.

  -Ugye tudtok táncolni?

Megérkeztünk hozzám. Beérve mindenki azt érezte mintha otthon lenne. Elgondolkoztam. Kivettem a papírt a zsebemből, és újra át néztem. Ugyan az volt. Egy hónap múlva meghallgatás. Mint Jungkook jövendő háttér táncosai. Utána észrevettem valamit ameddig nem. Gyorsan oda mentem a többiekhez.

Hát hol voltak? A konyhában ettek.

  -Valamit észre vettem, fiúk!-ültem le a elé.

  -Én is. Alig van valami ehető kajád-csukta be a hűtőt Hoseok.

  -Igaza van-helyeselt Tae.

  -Most ne azzal foglalkozzatok! Gyertek ide!

  -Itt vagyunk. Nyugi-ültek le.

  -Nem olvastuk el a kisbetűs részt. Pedig el kellett volna.

  -Mert mi van benne? Felolvasod?-kérte Tae.

  -Röviden az van benne, hogy ha valaki olyan képességű akkor még gyakornoknak is felvehetik. Ti ezt bevállaljátok?-kérdeztem.

Mindenki csöndbe maradt.

  -Én ezért még jobban szeretnék menni-nevetett Yoongi-Mindig is zenész akartam lenni.

  -Nekem sem jelent gondot-felelte Tae.

  -Nekem se. Imádok táncolni. Nem jelent gondot ha oda is felvesznek-vakarta meg a fejét Hoseok.

Mind rám néztek.

  -Akkor csapjunk bele.

Mindenre felkészültünk ebben az egy hónapban. Munka után mindig hozzám jöttünk, és ott próbáltunk. Közben rendesebben megtanultunk énekelni. Vagyis csak én meg Tae. Mert Yoongi-nak és Hoseok-nak ehhez nem volt annyira jó hangja. Ezért inkább a rappet tanultak. Csak elő vigyázatosságként kezdtünk bele ebbe is. Közben még dolgoznunk is kellet. Jin meg ismét hirdetést adott fel, hogy keres új embereket. Mert félt, hogy ha nem leszünk akkor csak Namjoon és ő lesznek.

Vissza gondolva. Soha nem gondoltam magamat idol féle ként. Mert nekem a mostani életem megfelelő volt. Elvoltam magammal. Ahogy néztem a fiúkat, mind elszánt volt. Tudták mit akarnak csinálni. Én meg egész végig féltem. 

Idol's Caffe (JIKOOK)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang