Idol's Caffe (JIKOOK)

11. rész

  -Na, mi is történt veletek?-kérdezte Yoongi.

  -Mi történt volna?-kérdeztem.

Felnevetett.

  -Azért pillantgattam oda. És nem vagyok hülye. Tán nem jutott eszembe, hogy mi lehetett bent? Láttam az arcodat mikor oda jött hozzánk. Féltél tőle. Mikor a koncert elején annyira lelkesedtél, hogy találkozhatsz vele. Meg véres volt egy kicsit az ajkad. Na! Kezdj bele-szorította meg a kezemet bátorítóan.

  -Ha hozzám értünk akkor elmondok mindent amit lehet-egyeztem bele.

Megvolt ezzel elégedve. Csöndben utaztunk míg haza nem értünk.

  -Kezdheted-huppant le a kanapéra.

  -Csak azt mondhatom el-ültem le mellé-Ami nincs benne a titoktartásban.

  -Mi a szar? Még azt is irattak veled?-kérdezte.

  -Kezdhetem?

  -Várj-tette a kezeit az álla alá-Megdugott vagy nem?

  -Nem-feleltem.

  -Tényleg? Pedig azt hittem, hogy igen-nevetett.

  -Kösz-löktem meg.

  -De most viccen kívül. Abban a hittben voltam, hogy azért nézel ki ilyen nyomorékúl mert túl durva volt. De ahogy látom csak próbált. Szép volt, haver!-kócolt össze.

  -A hajamat szépen hagyd békén!-löktem meg újra, csak egy kicsit erősebben.

  -Ne lökdössé, taknyos!-állt elém.

  -Mert miért ne?-álltam elé-Jaj, de félek!-adtam be.

  -Mert én is meglöklek-lökött meg.

  -Te meg akkor engem ne lökdöss-löktem vissza.

Ez így ment míg teli erőmből meg nem löktem és a kanapéra nem esett. Vele együtt én is. Mert esés közben megfogta a csuklómat és vele együtt estem. Pont oda. Ami nem kicsit fel is állt neki.

-Jaj, Jimin!-nyögött fel.

Elkezdett zihálni. Felnevettem.

  -Ezen ne nevessél!-takarta el az arcát.

Még mindig állt neki. Ezért rá adtam egy kicsit. Rá ültem és fel-le mozgattam a csípőmet. Közben fölé hajoltam és harapdálni kezdtem a nyakát.

  -Jimin-ahh!-nyögött fel ismét-Ha elkezdtem akkor csak a cél állomásnál állok meg. De csak ha te akarod-nézett rám.

Bólintottam.

Megfoga a csípőmet és felemelt magáról.

  -Bemenjünk a szobába, vagy maradjunk itt?-kérdezte.

  -Szoba-feleltem.

Bólintott. Felállt. Közben mennyasszony pózban flkapott. Mikor a szobába értünk akkor azonnal letett szépen az ágyra és felém magasodott. Egymást néztük. Közben szépen lassan közeledtünk egymáshoz. Mikor már egy centiméter sem választott el minket megállt.

  -Ne szórakozz velem ismét, Min Yoongi!-suttogtam idegesen.

Mosolygott egyet és megcsókolt. Közben lehúztuk eymásról a pólót. Azonnal vissza tért. A nadrágomat kicsatolta és lerántotta rólam. Ezen csak nevettem. Levette a sajátját is és vissza jött.

Elkezdett lejjebb haladni ajkaival. Amikor a nyakamhoz ért könnyezni kezdtem.

  -Mi a baj?-kérdezte-Fáj?