-Na, mi is történt veletek?-kérdezte Yoongi.
-Mi történt volna?-kérdeztem.
Felnevetett.
-Azért pillantgattam oda. És nem vagyok hülye. Tán nem jutott eszembe, hogy mi lehetett bent? Láttam az arcodat mikor oda jött hozzánk. Féltél tőle. Mikor a koncert elején annyira lelkesedtél, hogy találkozhatsz vele. Meg véres volt egy kicsit az ajkad. Na! Kezdj bele-szorította meg a kezemet bátorítóan.
-Ha hozzám értünk akkor elmondok mindent amit lehet-egyeztem bele.
Megvolt ezzel elégedve. Csöndben utaztunk míg haza nem értünk.
-Kezdheted-huppant le a kanapéra.
-Csak azt mondhatom el-ültem le mellé-Ami nincs benne a titoktartásban.
-Mi a szar? Még azt is irattak veled?-kérdezte.
-Kezdhetem?
-Várj-tette a kezeit az álla alá-Megdugott vagy nem?
-Nem-feleltem.
-Tényleg? Pedig azt hittem, hogy igen-nevetett.
-Kösz-löktem meg.
-De most viccen kívül. Abban a hittben voltam, hogy azért nézel ki ilyen nyomorékúl mert túl durva volt. De ahogy látom csak próbált. Szép volt, haver!-kócolt össze.
-A hajamat szépen hagyd békén!-löktem meg újra, csak egy kicsit erősebben.
-Ne lökdössé, taknyos!-állt elém.
-Mert miért ne?-álltam elé-Jaj, de félek!-adtam be.
-Mert én is meglöklek-lökött meg.
-Te meg akkor engem ne lökdöss-löktem vissza.
Ez így ment míg teli erőmből meg nem löktem és a kanapéra nem esett. Vele együtt én is. Mert esés közben megfogta a csuklómat és vele együtt estem. Pont oda. Ami nem kicsit fel is állt neki.
-Jaj, Jimin!-nyögött fel.
Elkezdett zihálni. Felnevettem.
-Ezen ne nevessél!-takarta el az arcát.
Még mindig állt neki. Ezért rá adtam egy kicsit. Rá ültem és fel-le mozgattam a csípőmet. Közben fölé hajoltam és harapdálni kezdtem a nyakát.
-Jimin-ahh!-nyögött fel ismét-Ha elkezdtem akkor csak a cél állomásnál állok meg. De csak ha te akarod-nézett rám.
Bólintottam.
Megfoga a csípőmet és felemelt magáról.
-Bemenjünk a szobába, vagy maradjunk itt?-kérdezte.
-Szoba-feleltem.
Bólintott. Felállt. Közben mennyasszony pózban flkapott. Mikor a szobába értünk akkor azonnal letett szépen az ágyra és felém magasodott. Egymást néztük. Közben szépen lassan közeledtünk egymáshoz. Mikor már egy centiméter sem választott el minket megállt.
-Ne szórakozz velem ismét, Min Yoongi!-suttogtam idegesen.
Mosolygott egyet és megcsókolt. Közben lehúztuk eymásról a pólót. Azonnal vissza tért. A nadrágomat kicsatolta és lerántotta rólam. Ezen csak nevettem. Levette a sajátját is és vissza jött.
Elkezdett lejjebb haladni ajkaival. Amikor a nyakamhoz ért könnyezni kezdtem.
-Mi a baj?-kérdezte-Fáj?
YOU ARE READING
Idol's Caffe (JIKOOK)
Fanfiction"Köszönöm, hogy azon a napon bejöttél a kávézóba." . . . . . . . @JessTay_ köszönöm a borítót.