3.fejezet: Amikor találkozik a pillantásunk, vagy ha hozzámér kimelegszem.

64 3 0
                                    

-Hisoka már nem dolgozik itt, 2 éve nem járt erre!!!-mondta Mizuki.

-M-mi???-lepődött meg Emiko.

-A nagyapja, Goro Tsutomu megjelent a báromban, mivel megtudta hogy az unokája suli után ide jár énekelni és hatalmas razziát csapott!!!-kezdte el mesélni Mizuki:

2 évvel ezelőtt, azon a bizonyos napon: -Hisoka!!! Emiko nem jön ide többé!!!-mondta ezeket Mizuki. -Nem érdekel!!! Tudom hogy egy nap újra meg fog jeleni itt!!! És én itt akarok lenni amikor ez megtörténik és bevallom neki hogy mit érzek iránta!!! -Hiso...... Miben segíthetek uram???-szólt volna Hisokához, de megpillantott az ajtóban egy jól öltözött idős embert és ezt kérdezte tőle. -Hisoka amint megpillantotta a férfit, meglepődés ült ki az arcára és ezt kérdezte: -N-nagyapa??? Te meg mit keresel itt??? -Hisoka!!! Most azonnal velem jössz és itt hagyod ezt az ocsmány helyet!!! Soha többet nem jöhetsz ide, vagy megbánod!!!-förmedt rá mérgesen az öregember Hisokára. -Már elnézést kérek, de az én báromat csúfságólja!!!-kelt haragra Mizuki. -Ó értem már!!! Amilyen a tulaja olyan a bár is!!! Megátalkodott ribanc!!! Maga csábítgatta ide az unokámat, de most jól ellátom a baját!!!-és ment volna neki Mizukinak. De Hisoka az útját állta és kiállt magáért: -Szeretek ide járni és énekelni!!! Mizuki nem tett semmit, ő csak megengedte hogy felléphessek a bárjában!!! Nem tilthatod meg hogy énekeljek!!! Nem vagy az apám!!! -Ó nem??? Nori!!!-szólt a lányhoz. -Igenis Tsutomu-sama!!!-válaszolt a lány és jól gyomorszájon rúgta Hisokát. Aki ennek hatására elájult. Nori a vállára kapta az ájult fiút és Tsutomut követve elhagyták a bárt.

-Ekkor láttam utoljára Hisokát!!!-fejezte be a mondandóját Mizuki.

-Micsoda szörnyűség!!! Hogy lehet Hisoka nagyapja ilyen gonosz???-kérdezte a lány.

-Goro Tsutomu a Goro vállalat elnöke és egy mogorva alak!!! Nem akarja hogy az egy szem unokája egy ilyen helyen legyen!!!-mondta Mizuki.

-Egy szem unokája??? Mi van Hisoka szüleivel???-kérdezte Emiko.

-Nem mesélte el neked??? 5 éves korában elveszítette őket egy balesetben!!! Azután a nagyapja vette magához, de nem nagyon gondoskodott róla!!!

-Milyen szörnyűségeken kellett keresztül mennie Hisokának!!! Bár tehetnék érte valamit!!!-mondta Emiko.

-Tehetsz is!!! Vedd már észre hogy szerelmes vagy Hisokába és mondd meg neki hogy van egy kislánya, Midori!!!

-Azt már nem és most ha megbocsátasz, mennem kell!!!-tért ki a mondat alól Emiko.

-*sóhaj* Gyere máskor is!!! Szia Emiko!!!-törődött bele Mizuki és elbúcsúzott a lánytól.

-Szia!!!-fordult vissza Emiko is elbúcsúzni, majd távozott az ajtón.

Otthon:

-Még hogy szeretem?!?! Hmpf!!! Én??? Azt a barmot?!?! Soha!!!-mérgelődött magában Emiko, miközben belépett a házba.

-''Szeretlek Emiko!!! Az első pillanattól kezdve, amióta 5 éves koromban az apád megmentette az életemet és meghalt!!! Én meg a te életedet mentettem meg!!!''-idézte fel Emiko Hisoka szavait.

-Hogy mondhatott ilyet, ilyen könnyen???-kérdezte magától a lány.

Majd a mellkasához nyúlt, amiben őrült módon dübörgött a szíve, jó hogy nem ugrott ki a helyéről!!! 😁

-Miért??? Miért dübörög ennyire a szívem ha csak rá gondolok??? Miért??? Hisoka......-kérdezte ezeket magától Emiko, majd Hisokára gondolva magába merült.

Furry romantikaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora