1500 [TaeKook/VKook]

•6•

- Inkább csináljunk mást! - mondta Kookie az idegösszeroppanás szélén.

- Rendben. Mit lehet itt csinálni? - kérdeztem érdeklődve. Kook egy kis gondolkodás után felpattant a kanapéról, megfogta a csuklómát és elkezdett húzni valahova.

- Félsz a magasban? - kérdezte, miután megállt egy üvegajtó előtt.

- Uhmm..nem nagyon járok magas helyekre. - vakargattam meg tarkómat, majd Kook kinyitotta az ajtót, majd kiment a kis placcra, én pedig után.

- Hát...ez itt Seol. - mutatt a tájra. Én elnyílt ajkakkal, csillogó szemekkel néztem a kilátást. Azelőtt még soha nem voltam olyan magas helyen. - Na, milyen? - kérdezte erdeklődve a fiú.

- Ez...gyönyörű... - mondtam, majd rápillantottam az engem figyelő JungKook-ra.

- Igen...tényleg az. - válaszolt, miközben halványan mosolygott rám. Visszamosolyogtam, majd a szemkontaktust megszakítva Kook kicsit elpirultan lehajtotta a fejét. Visszarodultam a tájhoz.

- Azt mondta nem jártàl még magas helyen, igaz? - kérdezte, mire én csak bólintottam. - Miért?

- Hàt...nem nagyon járunk ki a hegyekbe, illetve magas épületekbe csak az előkelők mehetnek. Azok a templomok illetve a paloták. Egyszerű falusi ember nem mehet csak úgy ilyen helyre. - magyaráztam.

- Ohhh. Szóval akkor nem is tudod hogy néz ki belülről egy olyan templom vagy palota? - nézett rám értetlenül.

- De, vannak rajzok és festmények. Illetve egyszer voltam már bent egy palotában.

- Azt mondtad oda csak az előkelők mehetnek be, nem? - kérdezte.

- Dee...viszont, amikor megszülettem véletlenül oda vittek.

- Micsoda?? - nevetett fel Kook.

- Összekevertek a herceggel... - vakartam meg a tarkómat kuncogva.

- Mégis hogy keverhettek vele össze? - kacagott.

- Hát...elég hasonlóan néztünk ki, illetve egyszerre születtünk. Szóval bevittek a palotába, majd mikor rájöttek mivan visszavittek. - mondtam, amin Kook csak nevetett. - Ez neked vicces? - kuncogtam.

- Igeeen. Szegény pici Tae babát összekevertéék. - mondta, s ezen kijelentésen el kellett nevetnem magam. - Nem csodálom hogy összekevertek titeket. - mondta egy kicsitt komolyabban.

- Mi? Miért? - néztem rá értetlenül.

- Eltudnálak képzelni, mint király. Olyan...olyan...

- Olyan mi?

- Olyan gyönyörű az arcod. - mondta Kook. Ezen elpirultam és elmosolyodtam, majd kínosan kuncogva lesütöttem a szemeimet.

- K-köszönöm... - felemeltem a fejem - Te is gyönyörű vagy. - mondtam halványan mosolyogva.

- Köszönöm Tae. - válaszolt édesen mosolyogva Kook. Ekkor lopta be magát a szívembe, és ekkor éreztem, hogy nagyon jóban leszünk. De még milyen jóban...

Tudoom, nagy rég volt rész és nagyon nagyon sajnálom ><
2019 es újévi fogadalmam, hogy idén többet fogok írni, hát ez még nagyon nem jött össze, de próbálkozok ><
Köszönöm, hogy elolvastad, ha tetszett bökdösd meg a kiscsillagot
Puszi a pocitokra, ebolás eszkimókkal vigyázni.💜