Sold On [H.S] [Z.M]

~26~

Harry szemszögből

Nem köntör falazok. Kurva jó volt vele  az este. Az emlékek szinte beleégtek az emlékezetembe. Reggel tök hamar elment. De tudom hogy csak Zayn miatt. Nehogy a végén megint fejmosást kapjon. Igazábol hazudtam neki. Vannak cselédjeim, tegnap csak haza küdtem őket. Csak így akartam lenyűgözni, és ami azt illeti sikerült is, somolyogtam magamban. Majd egy ideig had higgye hogy nincsenek. Rossz becsapni, de ameddig nem lesz az enyém (ugyanis meg kell szereznem) addig ez lesz.

Hannah szemszögből

Tegnap este nem tudom mi volt velem, egyszerűen csak elkapott a hev. Vagy nem tudom. Bár mondjuk engem kicsit sem zavar hogy Harry vette el a szüzességemet. Azt is felajánlotta hogy hazavisz de mondom inkább gyaloglom. Úgyis ki kell szellőztetnem a fejem.

×××

Úgy terveztem hogy kb délre haza érek de ez nem sikerült ugyanis út közben enyhén szólva eltévedtem. Hirtelen nem tudtam mit csináljak. Szombat van és kb 0 ember van most az útcán szóval segitséget kérni nem tudok. Vagy felhívom Zayn-t hogy jöjjön értem mert dunsztom sincs hol vagyok, vagy Harry-t hívom fel. Nem, Zayn-t nem hívhatom, túl feltünó lenne hogy tegnap eltudtam menni a "barátnőmhöz" ma meg nem találok haza. Úgyhogy végül Harry-re esett a választásom.

-Harry? - szoltam bele a telefonba.
-Ohh cica, nem birod ki nélkülem? - kuncogott fel.
-Ha ha, csak gyere értem kérlek. - mondtam flegmán.
-Minek, Zayn megint jelenetet rendezett? - kérdezte mostmár aggodó hangon.
-Nem, nem otthon vagyok. - mondtam.
-Eltévedtél! - nevetett fel.
-Ha ha, igen, marha vicces. - mondtam szemet forgatva.
-Eléggé, na mondd a címet és megyek is. - mondta.

Ezek után mgmondtam a címet ahova jöjjön és alig telt el 5 perc már itt is volt.
-Na pattanj be. -mondta majd átnyult az anyós ülés felett és kinyitotta az ajtót. Mire beszálltam és elhajtottunk.
-Már meg sem kérdezem hogyan tévedtél el. -mondta felkuncogva.
-Nem vicces, tök kiismerhetetlenek az útcák erre fele. -mondtam inkább az ablak fele fordulva, nehogy elnevessem magam a durcás oldalamat adva.
-Hé, nyugi, mindenkivel megeseik. -mondta mire belenéztem egy pillanatra aggódó szeneibe. Majd vissza nézett az útra, majd folytatta.
  -Bár veled egyre gyakrabban. - nevetett fel mire csak vállba boxoltam és én is nevettem vele. Tényleg egyre gyakrabban tévedek el.