*4*

2.2K 127 0
                                    

Hope asztalánál ült, és füzetébe rajzolgatott. Amikor kopogtattak az ablakán. A lány oda szaladt és kinyitotta Darcynak.

- Csá csajszi. Milyen a hétvége? - köszöntötte barátnőjét.

- Eddig börtönös. - ült vissza az asztalához Hope.

- De ez az utcsó nap a szobi fogiból. - pattant az ágyra.

- Sajna. - mondta Hope.

- SAJNA!!??

- Aha. Eddig jó kifogás volt Luke ellen a "Szoba fogságban vagyok" című művem.

- Még mindig írosgat neked? - vette az ölébe a Maccciiit.

- Aha. - válaszolt Hope.

- És? - ment oda Hopehoz. - Mi jókat rajzolgatsz? - és gyorsan elvette a rajz füzetet.

- Add vissza! - kapott érte a lány, de nem volt elég ideje.

- Aztaaa.... - látta meg az első oldalt. - Ez volt az a farkas? - mutatta meg a rajzot.

- Igen, de kérem vissza. - majd újra utána kapott. De Darcy elrántotta a kezét.

- Tényleg furcsa a szeme. - nézte meg jobban.

- Darcy!

- Szép ez a hold. - egy telihold volt a füzetben. A hold alatt volt pár firka, de lehetett látni, hogy még nincs kész. - Tessék. - adta vissza a füzetet.

- Köszi. - Hope épp, hogy lerakta az asztalra, megszólalt a telója. - Emlegetett szamár.

- Luke? Mit írt? - ült vissza az ágyra Darcy.

- Szia. Nem szeretnél megszökni? - olvasta fel.

- Mondd, hogy húzz a francba.

- Nem. - olvasta fel válaszát. - Kár. Pedig Liamel megyünk a jégpályára. Meghívhatod a barátnődet is.

- Írd azt, hogy a barinője azt üzeni húzzon a francba és ne zaklasson.

- Azt mondja nem megy. - írta meg.

- Te vagy a világ leggonoszabb lénye. - tűnt el Darcy arcáról a vigyor.

- Szóval ilyen nálad egy szoba fogság? - olvasta. - Darcy a kutyám. Szóval Ő itt lakik.

- De most halál komolyan mondom.

- Viszlát. - kapcsolta ki telóját Hope.

- Viszlát. - mondta Darcy és elindult az ablak felé.

- Hova mész?

- Korcsolyázni.

- Jó, de Dar.... - már késő volt. Nem tudta mondani, hogy ne szemétkedjen.

- HOPE!! VACSORA!!! - szólt fel az apja.

- Darcy tud róla, hogy van egy ajtónk? - kérdezte meg apja, mikor elkezdtek enni.

- Tud. - még mindig mérges volt apjára a szobafogság miatt.

- Miért nem maradt itt?

- Korcsolyázni ment... Ahova én nem. - tette hozzá.

- Sajnálom. A szabály az szabály. - mondta Tom.

- Ha sajnálnád nem itt lennék. - mondta. Aztán eltolta a vacsoráját. - Nem vagyok éhes. - és felment.

- Mit rontok el? - kérdezte magában Tom.

*

- Hol van!? - másnap reggel Hope korábban kelt fel. Füzetét kereste. De sehol se találta.

Farkasokkal párhuzamban. ✔️/ÁTÍRÁS ALATT/Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ