Felhők fölött 3 méterrel. Jelenleg így érzem magam. Nem mentünk vissza New Yorkba hanem Balatonalmádiba mentünk Ádámék nyaralójába. Csak mi ketten. Nick és én. 2 hete vagyunk itt és az életem tündérmese. Szó szerint. Nem kell attól tartanunk, hogy valaki felismer minket, azt csinálhatunk amit akarunk. Ádámon kívül senki se tudja, hogy itt vagyunk. Esténként ki szoktunk ülni a hintára és a csillagokat nézzük. Ez is egy olyan este.
-Örökké el tudnék itt ücsörögni -sóhajtottam fel ábrándos mosolyal. -Olyan gyönyörűek -suttogtam.
-Igen egyet értek. Tényleg gyönyörűek -válaszolta Nick mire ránéztem. Ő nem a csillagokat figyelte hanem engem, a pillantása csupa gyengédség és szeretet. -Nekem te vagy a legeslegszebb csillag -nézett a szemembe mire elpirultam és a vállába rejtettem a fejem.
-Ne bókolj már, úgy nézek ki mint egy rák -motyogtam mire felkuncogott.
-Pedig nekem ilyenkor tetszel a legjobban. Olyan rózsás lesz az arcod -húzódott el, hogy az arcomra tudjon nézni.
-Komolyan? -kérdeztem zavartan.
-Igen komolyan -mosolyodott el majd hozzámhajolt és megcsókolt. A hátam a hintának préselődött ahogy közelebb vontam magamhoz. Az ujjaimmal beleszántottam a hajába és az ajkam elnyílt. -Szeretlek Evi -suttogta a számba mire boldogan elmosolyodtam.
-Szeretlek -leheltem mire lehunyta a szemét és az az imádnivaló kisfiús mosoly terült el az arcán. Végighúztam az ujjam az arcán és mintáka rajzoltam rá, aztán az ujjaim az ajkára vándoroltak. Nick ajka elnyílt és kinyitotta a szemét. Zavarba jöttem és lesütöttem a szemem.
-Gyere, fürödjünk egyet -állt fel és elkezdett vetkőzni.
-Most? Dehát este van és biztos hideg a víz -kerekedett ki a szemem.
-Na és? -vonta fel a szemöldökét és elkezdte kigombolni az ingét. Nem tudtam a pillantásom elfordítani róla, mire elvigyorodott és lassabban vetkőzött. -Ha benyomsz valami zenét akár még táncolok is neked -kacsintott rám mire az arcom lángolni kezdett.
-Direkt csinálod ezt velem mi? -rejtettem el az arcom.
-Naná, szeretlek szivatni -hajolt le hozzám és elvette a kezem az arcom elől. A szemembe nézett és elkezdte feljebb húzni a póllóm.
-El a kezekkel -csaptam rá a kezére mire felsóhajtott.
-Tudod mit nem értek a csajokba? Alig takaró bikiniket hordnak, de ha meglátja őket az ember fehérneműbe rögtön visítoznak -csóválta meg a fejét.
-Lányos dolog -vontam meg a vállam. -És..és most nincs rajtam melltartó -sütöttem le a szemem elpirulva. Nick rámnézett és a tekintete a póllómra vándorolt. Szinte a szemével vetkőztetett le. Gyorsan felpattantam és a víz felé indultam. Belegázoltam a Balatonba majd nyakig elmerültem. Szorosan lehunytam a szemem majd kibújtam a póllómból és a partra dobtam. A víz tényleg hideg volt, sőt most, hogy csak egy rövid sort volt rajtam nagyon hideg volt. Vacogva néztem Nickre aki ráérősen sétált a víz felé majd lenézett a homokba heverő póllómra.
-Ne hozzak egy bikinit? -kérdezte zavarta túrva a hajába. Megráztam a fejem mire belegázolt a vízbe és odaúszott hozzám. Összefontam magam előtt a kezem és zavartan néztem rá. -Fázol? -kérdezte csendesen és a derekamra csúsztatta a kezét aztán átölelt. Egy pillanatra lehunytam a szemem és hozzá simultam. Nick mindig elképesztő meleget árasztott magából és ez most se volt másképp.
-Én...még soha se csináltam ilyet. Nem tudom mi jött rám -hadartam ránézve. Nick a szemembe nézett és nem mondott semmit csak mosolygott. -Most miért mosolyogsz? -ráncoltam össze a homlokom.
-Csak arra gondoltam, hogy milyen szerencsés vagyok veled -suttogta hozzám hajolva és megpuszilta a homlokom. Átkaroltam a nyakát és a lélegzetem elakadt amikor rájöttem, hogy pontosan mit is tettem. Félve néztem Nickre, de ő lehunyt szemmel állt majd közelebb szorított magához és megcsókolt. A lélegzetünk el el akadt ahogy egymásba kapaszkodva csókolóztunk. Nick torkából állatias hangok törtek fel majd a karjába kapott és kiindult velem a vízből. Úgy ahogy voltunk estünk be a hálószobába és a földön kötöttünk ki. A hold fénye pont megvilágított minket. Nick elhúzódott tőlem és csillogó szemekkel végigmért.
-Gyönyörű vagy -suttogta vissza hajolva hozzám és megcsókolt.Fintorogva fordultam át a másik oldalamra. Ez az ágy eddig nem volt ilyen kemény. Kinyitottam a szemem majd felültem így a pléd lehullott rólam. Döbbenten néztem körbe aztán magamra. Végül szép lassan minden eszembe jutott. Hogy pontosan mi is történt tegnap.
-Nick -kiáltottam kissé pánikba esve. Eddig minden reggel mellettem volt.
-A konyhába vagyok -kiáltotta vissza mire belebújtam a köntösömbe és kiszaladtam hozzá. A pultnak támaszkodva állt és kávét ivott. A nyakába vetettem magam és szorosan belekapaszkodtam. -Héé kicsim minden rendbe? -kérdezte a hajammal játszadozva.
-Azt hittem elmentél -motyogtam.
-Az éjszaka tényleg elmentem -vigyorodott el mire hátraléptem aztán amikor leesett, hogy mire céloz dühösen a mellkasára csaptam. -Na ne haragudj már -húzott vissza magához és mmegcsókolt. Ekkor mellettünk a levegő vibrálni kezdett és a következő pillanatba Ádámék jelentek meg.
-Történt valami? -kérdeztük Nickel egyszerre.
-A tündérek megtámadták Idrist el kell egy kis segítség -hadarta.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Vigyázz mit kívánsz!
Фэнтези"Bárcsak árnyvadász lehetnék!" Ezt kívánta Pásztor Evelin a 15. születésnapján. De arra nem számított, hogy a kívánsága teljesül. Feltűník az életébe egy srác. A neve Nicholas Herondale. Azt mondja magára, hogy árnyvadász, azt mondja, hogy Evelin is...