CSÚFOSÁLOM *(H.S)* (Átírás Alatt)

29.RÉSZ🌹

Már este felé járt, mind a ketten egy takaró kíséretében, egymás karjaiban a teraszon ültünk.

-Te már mindent tudsz rólam, én miért nem tudok semmit rólad? – nézek fel a fiúra.

-Bármit elmondok. Kérdezz nyugodtan. Mire vagy kíváncsi? – mosolyodik el.

-Mégis mi történt a One Directionnel? Olvastam cikkeket, viszont van egy megérzésem, hogy azok jól betanult szövegek voltak. Tudom, hogy a látszat ellenére mindenkinek megvan a saját története, senki sem ússza meg sérülések nélkül. Hogyha úgy gondolod, hogy érzékeny téma, akkor nem kell mondj semmit.

-Nyugi, nem érzékeny téma. Már nem, csak nagyon rég történt.

-Mégis mi? Mi történt köztetek? - kérdem.

-Talán már az első turnénkon tönkre ment minden. - sóhajt. – Zayn már a kezdetekor nem akart velünk lenni. Igaz jól titkolta, sőt most, hogy bele gondolok mindig is voltak jelek. Akárhányszor hülyéskedtünk vagy viccelődtünk ő mindig belénk kötött. Távolságtartó volt, a kamerák előtt mindig megjátszotta magát. Akkoriban sok nő ügyem volt, a riporterek mindig szétcincáltak minket, neki persze ez nem tetszett.

-Az zavarta, hogy sok barátnőd volt? Hiszen fiatal voltál. Abban a kórban, ahol tapasztalatokat gyűjtesz.

-Elég sok hülyeséget tettem, nagyon zavaros múlttal rendelkezem, amire nem vagyok büszke. - babrál az ujjain lévő gyűrűkkel.

- Ezért lépett ki? Emiatt hagyott ott titeket? Hiszen sikeretek volt, az biztos neki is tetszett.

-Tetszett neki. Az biztos, viszont elég sokszor hangoztatta, hogy szóló karriert akar, akkor biztos még sikeresebb lenne. Állítása szerint nem akart tovább az árnyékomba élni. – látszott a fiún, hogy még mindig fájnak neki az emlékek, szemébe könnyek bujkáltak, teljesen elment a kedve.

-Hidd el Harry, mindenkinek van takargatni valója, még neki is. Nem szégyen, ha felvállalod magad. – gyengéden megsimítom a karját.

-Tartod még a tagokkal a kapcsolatot? – halkan mondom, kíváncsi vagyok rá, de talán jobb, ha nem is tudom.

-Nem igazán. Emlékszem az elején, azt mondogattuk, mi nem az a banda leszünk, akik felbomlanak és elfelejtik egymást. Pont olyanok lettünk, felbomlottunk és nem veszünk tudomást egymásról, mintha nem is ismernénk egymást.

-Nehéz lehetett elveszíteni őket. Fontosak lehettek neked, viszont nem vagy egyedül, én itt vagyok. Hidd el nem a hírneved miatt, nem a pénzed miatt. A személyiséged miatt. Nem zavar a múltban tett hibák, nem ítélkezek. Nem mintha jogomban állna bárkit is elítélni, mindenkinek meg van a maga fekete foltja.

-Szeretek veled beszélgetni. A legtöbb barátnőmmel nem tudtam ezt megtenni Igaz a legtöbbjük híresség volt, akik nagyon szerették mutogatni magukat mellettem. A legtöbbjük most is haragszik rám, mivel nem fogadták el mikor elmondtam nekik, hogy azért nem működik velük a dolog mert nem érzem, hogy megoszthatok velük dolgokat.

-Nem szerettek, ha nem voltak kíváncsiak rád. Hiszen, nekem a legfontosabb, hogy te boldog légy, hogy melletted legyek, ha baj van. Egyszerünk csak az életed része akarok lenni. -enyhén felém fordítja a fejét, egy halvány mosoly kíséretében pedig megcsókol. Szerintem ez volt a legjobb válasz rá.

-S veled mi a helyzet? Biztosra veszem, a régi sulidban sorban álltak érted a fiúk. - viccelődik, s újra megcsókol. Az hiszem, nagyon szeretem ezt a szokását. Ha kell 5 percenként puszilgat. Mindig törődő, nem tudom elképzelni, mégis milyen embernek ne tetszene ez.

-Nem mertek rám nyomulni. Carl mindig elijesztette őket. – mosolygok. – Elvégre senki sem keltette fel a figyelmem.

-S én hogyan keltettem fel a figyelmed? – vigyorodik el, s újra megpuszil.

-Kitudja. Erre még én sem tudnék válaszolni. Talán a szemeid, ahogy rám néztél. Ez a rosszfiús alkat, miközben belül egy rendes srác vagy. Nem tudnám megmondani.

-Rosszfiús alkatom van? Nem inkább szexi? – vág nagyon szomorú fejet.

-Szexi? Hmm. Nem hiszem. – szállok be a játékba, eljátszva a tudatlant.

-Aha. Szóval szerinted nem vagyok szexi? – pattan fel. Rossz előérzetem van. – Talán meggondolod magad. - vigyorok el, majd felkap.

-Ne! Tegyél le! Jól van, biztos, hogy szexi vagy! – nevetek.

Beérve a szobába az ágyra dob. Leveszi pólóját, így tisztán láthatom a többi tetoválást. Tényleg vonzó, s akármennyire azt akarom, hogy ne tudja meg, hogy így gondolom a pír az arcomon elárul.

Fölém tornyosul, majd apró puszikkal fedi be a nyakam. Eléggé csiklandós vagyok, így próbálok menekülni.

Én is próbálkozók, sőt egyből erőre kapok mikor összerándul, látszólag neki is van gyenge pontja. Ahogy én kerülök felül, gyorsan leszállok az ágyról és futásnak eredek. Úgy látszik a reggeli dolog megismétlődik.

Itt is van a folytatás! Remélem tetszik, ha igen akkor jelezzétek! 🙏❤️

Ne feledjétek! Bizzatok magatokban, ne féljetek felvállalni magatokat, nem számít milyen a szexuális beállítotságotok, mindig lesznek olyanok akik elitélnek, viszont olyanok is akik elfogadnak! 🌈💋💋💋