CSÚFOSÁLOM *(H.S)* (Átírás Alatt)

40.RÉSZ🌹

Elég sok minden történt a napokban,így nagyon örültem, hogy Anne felajánlotta, hogy elmegyünk egyet kávézni. Már az idejét sem tudom, mikor jártam ki a házból, zűrzavar nélkül.

-Tudtad, hogy Erick meleg? - kérdi hüledezve Anne.

-Eléggé nyilvánvaló volt! Mondtam, hogy a rózsaszín pólót nem azért veszi fel,mert megy a kék szeméhez. - viccelődök.

-Ne már. - csap a vállamra barátnőm.

- Ő az egyik legszebb pasi a suliból,fáj érte a szívem.

-De utáltad őt! - nevetek.

-Ez igaz...-emeli fel a mutató ujját. - De attól jóképű fiatal ember volt. - vált hangnemet, mintha akcentusa lenne, csakhogy nem jön neki össze.
Cseppet sem lepédöm meg, mikor a telefonomhoz nyúlok és két nemfogadott hívásom van Dylantől. Pedig csak 40 perce jöttem ki a házból.

„Mit akarsz?" - írok egy smst a fiúnak.

„Hol vagy?" - jön egyből a válasz.

„Miért?" - kérdem.

„Unatkozom egyedül." - és hozzá tett vagy tíz sírós arcot.

Megírtam neki a címet, elvégre ő Dylan, ha akarnám sem tudnám lerázni.

-Nem baj, ha jön Cameron? - kérdi barátnőm, én pedig meglepődők kérdésén. Értem én, hogy sokat vagyok távol, de tudtommal ő nincs jóba a fiúval.

-Persze. - válaszolom. - Esetleg el is mondhatnád az okát.

-Sokat voltál távol, én pedig unatkoztam. Most, hogy Carlnak barátnője van én hoppon maradtam. Így több időt töltök most a testvéreddel.

-Ahha.... - S gondolom csak nagyon jól elbeszélgettek. - iszok bele kávémba.
-Ó, nem csak beszélünk. - nevet. Ahogy a mondat eljutottaz agyamig,azonnal a torkomon akadt a kávé.

- Jól vagy? - veregeti meg a hátam.

-Persze, bárki örülne, ha a barátnője a testvérével kefélne. - kicsit talán hangosabban mondtam,mivel pár szem ránk szegeződött, így akaratlanul is kacagnom kellett.

-Ha te is azokat a géneket örökölted mint ő, akkor kurva jó kell legyél az ágyban. Istenem, ha tudnád milyen ügyesen csinálja a...- kezemet a szájára tapasztom.

-Nem akarom tudni!A francba is. - nevetek.

-Miről van szó? - ül le Dylan, Cameron kíséretében.
Anneval pedig eddig bírtuk. Az ironikus helyzet miatt mindketten kacagni kezdtünk.

-Szerintem én sejtem miről van szó. - húzza el a száját Cameron miközben, int a pincérnek, hogy jöjjön az asztalunkhoz.

-Én is akarom tudni. - néz dühösen Dylan a testvérére.

-Szó sem lehet róla, még az kéne, hogy te tudd meg. - forgatja meg a szemeit.

-Ne vágj ilyen arcot Dylan, olyan vagy így mint egy dühös szuka. - érvelek, hátha feladja, nem mintha az a fajta lenne.