shots! || little novels

Réka

aznap minden nyugalmasan indult. nyugalmasan keltem, bioritmusom szerint. a lágyan beszűrődő napsugarak simogatták bőrömet, majd szemeimet is kinyitottam. felültem az ágyban, mosolyogva nyújtóztam egyet és körbenéztem. eszembe jutott, milyen nap van ma. jaeminnal ma vagyunk együtt kereken egy éve.
boldogan baktattam ki a konyhába, miután felkaptam mamuszomat és köntösömet. a konyhába érve bekapcsoltam a rádiót, majd összedobtam egy abszolút gyors reggelit.
vettem egy gyors és langyos zuhanyt, utána pedig embert varázsoltam magamból. megtiszteltem a napunkat és kicsíptem magam, jaemin kedvéért.
nagyon izgatott voltam és alig vártam, hogy végre csengessen.
nehezen akart jönni, de csak megérkezett. egyből felpattantam, ajtót nyitottam neki. ott állt előttem teljes valójában, immár egy évvel azután, hogy összejöttünk. a mai napig a lehető legjobban nézett ki, de talán még helyesebb is lett.
- jó reggelt kicsim - vont mosolyogva ölelésébe derekamnál fogva, majd megcsókolt. - ez a mi napunk. indulhatunk, hercegnő?
- igen szerelmem - vigyorogtam.
felöltöztem és már reggel elindultunk. jaemin nem mondta el, hova fog vinni, csak annyit közölt velem, hogy legyek csinos.

legelőször kézenfogva sétáltunk el a kedvenc reggelizőhelyünkig, ahol a kedvenc kávémat fogyaszthattam el a kedvenc péksütimmel együtt.
- jaemin, hova viszel még? - kérdeztem kíváncsian.
- majd meglátod, életem. nem lesz meglepetés, ha elmondod.
egy hosszabb beszélgetés és nevetgélés után továbbmentünk és tettünk egy hatalmas sétát a városban, a kedvenc helyszíneinken képeket is készítettünk.
időközben havazni kezdett. néhányan ernyőt húztak fel, volt, aki fedett helyre menekült. a kisgyerekek nevetve és ugrándozva pörögtek-forogtak az ég alatt, a szerelmesek pedig, hozzánk hasonlóan összenéztek, s tudták mi a dolguk. hosszas ölelkezés után egy lassú csókcsatát vívtak. ebben minden érzelmünk benne volt. s bár nem tartott sokáig a havazás, de minden egyes pillanatát kiélveztük.

nevetve indultunk meg a nagy bevásárlóközpont felé, ahol a karácsonyi hangulat teljesen magával vitt minket. több üzletbe is betévedtünk, s titokban mindketten vettünk a másiknak egy aprócska, de jelentőségteljes ajándékot.
ott töltöttük az egész délutánt. jaemin ismételten meghívott enni, a pláza legjobb éttermében ettünk egy előre lefoglalt gyertyafényes vacsorát. nagyon figyelmes volt velem, az egész nap teljesen tökéletesen telt.
az est lezárásaként pedig kiderült, hogy lefoglalt nekünk egy jegyet a kedvenc színdarabomra a nemzeti színházba. ez volt a tetőpont, meghatódtam és nem is tudtam, hogyan hálálhattam meg neki mindezt, amit értem tett.

a műsor végén már bőven este volt, amikor hazasétáltunk. nagyon hideg volt, egy percig sem engedtem el a kezét. csendesen és meghitten sétáltunk egészen hazáig. vele aludtam.
nagyon fáradtak voltunk, de tudtam, hogy itt nem érhet véget az este.
fürdés után egymás karjaiban feküdtünk szótlanul és boldogan.
- jaemin! nagyon szépen köszönöm ezt a napot. ennél szebbet el sem képzelhettem volna. köszönöm, hogy ennyi ideje itt vagy mellettem. szeretlek jaemin.
- én is szeretlek réka - mondta halkan, mielőtt megcsókolt. aznap este odaadtam neki azt, amit eddig senkinek. és nem bántam meg, hogy ő vette el.

Jaemin nagyon borítós, úgyhogy ezt is nagyon szerettem.