Kórházi meglepi...💔

0.évad💫24.rész💔

Csak mentem és mentem egyenesen az erdőben.

Fáztam, álmos voltam minden bajom volt.

Láttam néhol őzeket, nyulakat. Féltem. Mindentől.

Éppen a hátam mögött zörgött meg egy bokor és hátranéztem. De előre nem. Megbotlottam valamiben és akkorát estem, hogy felállni utána nemtudtam.

Levettem a bokavédőt. Az alapból megsérült bokám mégjobban fájt. Nagyon jó...

Először vártam. Aztán pánikoltam. Majd ordítottam. Következett a sírás. Ez után a szenvedés.

Elkezdtem kúszni. Nem bírtam felállni nem volt erőm. Tehetetlen voltam. Nem tudtam segítséget hívni. Semmit. Sírtam.. keservesen sírtam. Vártam a segítségre, de nem jött senki.

               -Kathleen szemszöge-

Zach határozottam lépkedett előre. Kézenfogva húzott maga után aztán megállt. Felvett a földről valamit.

-Ez Corbyn bokavédője- fordult felém.

-JANEEE- kiáltottam.

-JANEEE- segített be Zach.

-JANEEE- hallodtuk távolabbról Ash hangját.

Megnéztem a telefonomat.

-A térkép szerint mindenki a közelben van- mondtam és megmutattam Zachnek a telefont.

-JANEEE- hallodtuk meg Jack hangját is.

              -Corbyn szemszöge-

Igazából egy idő után nem érdekelt. Nem fog meghalni. Vagyis remélem...

-JANEEE- hallodtam meg Kat hangját.

Készültem kiáltani, de jött egy másik.

-JANEEE- ordította Zach.

Megint próbálkoztam kiabálni, de meging leelőztek.

-JANEEE- jött Ash hangja máshonnan.

Csak lépkedtem tovább amikor meghallottam valamit.

-Valaki.. segítsen...vegyetek észre..- hallottam Jane halk hangját..

Abban a pillanatban odafutottam hozzá. Egy fa tövében ült.

Az arcán karcolások voltak, a keze vérzett, bokája fel volt dagadva a bokavédő sehol és sírt.

-JANEEE- hallottam Jack hangját.

-KUSSOLJATOK ÉS GYERTEK IDE- ordítottam.

                 -Jane szemszöge-

Azt hittem senki se talál meg és akkor jött Corbyn. Megkönnyebültem. Nyugodt lettem.

-KUSSOLJATOK ÉS GYERTEK IDE- ordította a többieknek.

Hamar odaértek és nyugodságot láttam az arcukon. Mosolyogtam egyet ami elég nehéz volt, mert teljesen gyenge voltam.

Felkapott Corbyn menyasszonyi pózba és elindultunk az egyik irányba. Útközben elaludtam.

               -Corbyn szemszöge-

Aggódtam érte. Láttam rajta, hogy megkönnyebült, hogy bízik bennem.

Vállamra hajtotta fejét és pár perc múlva már aludt. Gyönyörű ez a lány..

Kivittük az erdőből. Újra a kalandpark területén voltunk. Nem akartam felébreszteni. Kifizettük és elindultunk.

A vonaton egymás mellett voltunk. Rám hajtotta fejét és aludt. Az ablak mellett voltam.

A boxunkban mindenki aludt csak én nem.

-Szeretlek... Mindig is szerettelek- ismételtem meg halkan szavait.

-De buta vagy- simogattam meg a haját.

Én is bealudtam kis idő után, és csak a megállón ébredtem fel. Jane már felébredt, beszélgetett a többiekkel amin elmosolyodtam.

A bokáján ott volt a bokavédőm. A sebhelyein tapasz.

-Voltatok orvosnál?- kérdeztem.

-A vonaton volt egy orvos aki csak bepillantott a boxunkba és jött segíteni- vázolta fel Ashley.

-Akkor nem kell menni orvoshoz?- kérdeztem.

-Nem. Gyógyszereket adott meg sebtapaszokat szóval minden meg van- mondta Kat.

-Hmm... ez olyan túl kedves- röhögtem el magam.

-Megesik- mosolygott rám Jane.