Rózsa és liliom ⇢ TaeKook

Negyedik fejezet

Megérkezett a várva várt folytatás, remélem vártátok már! Beindulnak az események lassacskán már a két fiú életében; sok, titkos randevúkkal karöltve. Vajon Taehyung kibékíti a szexi tetoválóművészt?

Valamint egy kis közérdekű: nem tudom mikor, de reményeim szerint hamarosan az Örökké tartó folytatása is érkezik, ahol is Jungkooknak "vetélytársa" lesz, illetve Taehyung és Jungkook kapcsolata is szintet fog lépni.

Lena: Taehyung

Sounds: Jungkook

Taehyung

A sétálóutca gyönyörű szép volt, ahogy a lemenő Nap fénye rózsaszín és narancs árnyalatokba borította az eget, az üzletek kirakatai egészen más megvilágításba kerültek. Akkor jártam életemben először a régiségkereskedésben, mindig kíváncsi voltam, hogy milyen kincseket rejthet magában, de sohasem tudtam bejutni a boltba, hiszen a szüleim minden egyes lépésemet árgus szemekkel figyelték, s megtiltották, hogy betegyem oda a lábamat. Szerintük ez a szegény emberek játszótere volt, a mi családunk pedig nem engedhette meg magának, hogy ilyen ócska helyeken járjon. Most azonban azt csinálhattam, amit csak akartam, hiszen nem álltam a tekintetek kereszttüzében.

Az idő gyorsan telt, a percek szinte futólépésben rohantak, s csak azon kaptam magam, hogy lassan nyolc óra lesz, a családi vacsora pedig egyre inkább közeledett. Tudtam, hogy bármennyire élveztem Jungkook társaságát, rövidesen véget kellett vetnünk a találkának, máskülönben soha többet nem keríthetnénk rá sort. A szüleim a legkisebb késésért is megfosztottak volna minden program lehetőségétől.

A fekete hajú a saját motorján vitt haza, de én tagadni sem tudtam a frusztráltságomat. Kedveltem őt, hiszen sokkal kedvesebb és rendesebb volt, mint amit én feltételeztem a zord kinézetű, tetovált alakokról, de a családom tetszését biztosan nem nyerte volna el. Már az egy erős kizáró oknak számított, hogy ő is a férfiak táborát erősítette, arról nem is beszélve, hogy tanulási célzatot mondtam a kimaradás okának, azt pedig nem csoportban szokták csinálni a könyvtárban. A szívem a torkomban dobogott, ahogy arra gondoltam, hogy észrevesznek minket a kapualjban. Nem akartam újabb veszekedést, hogy eltiltsanak Jungkooktól, így a legkézenfekvőbb megoldást választottam arra vonatkozóan, hogy könnyűszerrel megúszhassam a lebukást.

A motor egy előkelő, idős házaspár háza előtt állt meg kétsaroknyira a házunktól. Tudtam, hogy a feketével szemben helytelenül cselekedtem, hazugsággal kezdeni egy kapcsolatot pedig bűn, de nem volt megállás, muszáj volt hazudnom, hiszen nem akartam kockára tenni mindent kettőnk között. Az arcom égett, ahogy a fiú elhajtott, a hazugság csípte a bőrömet, s csak arra tudtam gondolni, hogy most már semmi baj sem lesz. Rohanni kezdtem, szaladni a hosszú utca végtelen kövein. A végtagjaim remegtek az idegtől, Jungkook és a késés gondolata is ezt váltotta ki belőlem. Hirtelen azonban újra a tetovált férfi arca volt előttem, a házunk előtt, mint egy délibáb, azonban ahogy megszólalt, beszélni kezdett hozzám, tudtam, hogy nem az érzékszerveim űztek velem játékot, valóban ő állt előttem teljes valójában. Nagyon mérges volt.

Igazi csöbörből vödörbe eset, a hazugságra hamarabb fény derült, mint vártam. S pont azt az embert sértettem meg vele, akit nem akartam. Csak meg szerettem volna védeni a családomtól, hogy ne az első találkánkon kelljen szembesülnie a csúf helyzetemmel. Azonban ez most mégis elkerülhetetlenné vált, muszáj volt ésszerű magyarázattal előállnom, különben elhagy, mert azt hiszi, hogy nem bízom meg benne. Cseppet sem kívántam újra egyedül lenni, most, hogy találtam valakit, aki érdekelt.