Alohomora

Holdsáp

Már február van. Hónapok teltek el, és mi, egyre jobban összefonódtunk, de a titkok leple még ránk borult. Méghozzá egy fiú illetően. Ez a fiú Remus Lupin. Minden hónapban egyszer eltűnik két napra, majd újra visszajön sápadtan, és új sebekkel. Először azthittük, a szülei bántják. Aztán hallottuk ahogy beszél McGalagony professzorral. Remus beteg, minket meg nagyon dühített hogy nem tudjuk kitalálni mi van vele. Hiába kértünk, azt mondta hogy ez egy nagyon kínos és hosszú történet. James el is kezdett bizonyítékokat gyűjteni hogy Remusnak prosztatarákja van, mondván hogy ez elég kínos. Szerencsére kiderült, ez nem igaz. A végén már annyira nyagattuk Remust, hogy beleegyezett, hogy kapunk egy hónapot, aztán leülünk a szobába, és találhatunk hármat, mi a baja. Ma jött el ez a nap. Remus tegnap és tegnapelött nem volt itthon, de mára visszajött. Mindanyian a szobába, az ágyunkon ülve vártunk. Végre bebaktatott. Sápadt volt, tele karmolásokkal. Leült az ágyra, végignézett rajtunk, majd megyszólalt.
- Akkor kezdhetjük?
- Renben- felelt James.- vámpír vagy?
- Nem
- Akkor van valami örökölt betegséged?
- Nem, de légyszives siesetek a harmadikkal, mert majd szétreped a bőröm.

Ekkor felsikoltottam. Végre rájöttem. De ez nem lehet. Lehetetlen. Ő nem lehet az. Mindannyian rámnéztek. Én elsuttogtam hogy ez lehetetlen. Remus most sápadtabb lett mint amikor bejött. Mondott valami olyasfélét hogy mond ki, de túl sok gondolat kavargott a fejemben.
- Vérfarkas vagy. Azért tűntél el havonta. Mindig teliholdkor. Nem jöttem volna rá, hogyha nem mondod azt. De ez nem lehet igaz. Hogy történhetett ez? A szemünk elött?
- Holnap elmegyek, ha akarjátok, de légyszves, ha meg akartok verni siessetek, mert tényleg magyon fáj mindenem.

Ha a fehérnek vannak árnyalatai, Remus most elérte a legvilágosabbat. Becsukta a szemét. Várt az első megjegyzésre, az első csapásra. A táskámhoz nyúltam, kivettem belőle egy boszorkányfű kenőcsöt, és leültem Remus mellé.
- Senki nem akar bántani Remus. Nem te tehetsz róla.
- Ti, ti komolyan nem is akartok megverni? Nem fogok bántani senkit! Nem fogok védekezni! Nyugodtan, csináljatok velem amit akartok.
A többiek még mindig minket néztek. Én lehúztam Remusról a pólóját. A bőre nagyon piros volt, nagyon fájhatott neki. Aztán elkezdtem kenni a hátát a kenőccsel. Sirius leül a másik oldalra, és megpaskolta a hátát. Remus nyögött egyet, de Sirius gyorsan bocsánatot kért.
- Semmi baj holdsáp, mindenkinek vannak titkai. Te elmondtad a tiédet, most úgy fer, ha most mind mondunk egyet.
- Holdsáp?- kérdezett vissza Lupin
- Teliholdkor elsápadsz. Találó név. De nekünk is kell majd egy egy. Ami pedig a titkokat illeti, kezdem én. Már nagyon régóta tanulom az animágiát, hogy egyszer majd elszokhessek otthonról. Már csak két hónap kell hogy tökéletes legyen. Te jössz, James!
- Szerelmes vagyok Lily Evansba. Ennyi. Többet nem tudok mondani. Irritál amikor Pitonnal lóg. De most áldom az eget hogy nincs itt. Különben kamuztam volna. Te jössz Peter!
- Hát, én... én félek a sötétben. - volt egy olyan érzesem, hogy nem ez Peter legnagyobb titka, de egye fene. Én következtem. Sok titkom volt, és emellet úgy éreztem, most kell mindent elmondanom. Vagyis nem mindent. Egy nevet meg kell tartanom magamnak egyenlőre.
- Kezdjük a legnagyobbal. Animágus vagyok, de nem vagyok törvényesen bejegyezve. Főnixé változom. Mindig is irigyeltem Siriust, aki nem a könyvekbe menekül, hanem van élete és igaz barátai. Utálom hogy én vagyok a stréber és nem lehetek benne olyan dolgokba, amit meg akarok bánni. Itt, a Roxfortba megtetszett egy fiú, és azthiszem szerelmes lettem belé. De tudom, hogy ez mindig is egyoldalú marad, éppen ezèrt nem mondok nevet. Ezek az én nagy titkaim.
Végeztem Remus hátának bekenésével, és már nem is volt annyira piros. Lupin megköszönte, de James közbeszólt.
- Héj! Támadt egy oltári nagy ötletem. Ariana, mit tudsz a vérfarkasokról? Igazából a természetük érdekelne.
- Hát, teliholdkór átváltoznak, de nem önszántukból. Önuralmuknak éppen csak annyi részét képesek megtartani, hogy emlékezzenek életükre. Csak emberekre veszélyesek, állatokra nem, és csak fajtársaik hangjára reagálnak.
- Ez kell nekem! Állatokra nem veszélyesek! És animágusokra? Ha Siriusnak sikerült, mi is ki tudjuk tanulni Peterrel az animágiát! Siriusnak még kell egy két hónap, de utána már profi lesz! És addig, te, Ariana Remussal tudsz menni! Így nem magát kell karmolgatnia! De kéne nekünk név is. Remus lesz Holdsáp. Ariana Parázs, Sirius, te mivé változol?
- Fekete kutyává.
- Akkor te Tapmancs leszel! Én szarvas szeretnék lenni, szóval Ágas! És te Peter? Te mi szeretnél lenni?
- Azthiszem patkány.
- Akkor üdv a csapatban, Fèregfark. Mi leszünk a tekergők!
- Miért pont tekergők?- kérdeztem. Nagyon tetszett James ötlete.
- Mert minden teliholdkór eltekergünk!
- Rendben!
Remusnak nem tetszett az ötlet. Felpattant az ágyról, és próbált minnél több komolyságot az arcára eröltetni. Nem ment neki olyan jól, viccesen nézett ki.
- Nem, nem és nem! Nem engedem, hogy egy csapat 11 éves gyerek kockáztassa a tesi épségét, sőt az életén egy olyan szörny miatt, mint én! Ha megpróbáljátok, megmondalak titeket McGalagony professzornak!
Sirius nevetett egyet majd felátt ő is, és erő demonstrálva, olyan közel állt Remushoz amilyen közel csak lehetett.
- Először is, Holdsáp, 12 évesek vagyunk. Kettő, elég hülyén nézne ki, ha elkezdenél a professzor után kiabálni a folyosón hogy professzor! A barátaim velem akarnak jönni átváltozáskor. Szóval téma lezárva. Válalod, hugi hogy most még egy max kettő teliholdat elkiséred nélkülünk?
- Igen!- válaszoltam egyszerűen és határozottan.
Remus elhagyta a szobát. Utána akartam menni, de Sirius nem engedte. Bezárta elöttem az ajtót és rámnézett.
- Ő az a fiú akiről beszéltél, igaz?
- Igen.- nem tudtam mást mondani. Ez volt az igazság. Nem adom el ennyiért a becsületemet. Sirius továbbengedett, én meg szaladtam. A könyvtárban találtam meg. Azt a könyvet olvasta, ami felett álltunk, amikor először találkoztunk. Remus arcát tisztára mosták a könnyek, de nem nézett rám.
- Amikor először találkoztunk, azt mondtam ostoba egy könyv. Egy vérfarkas akit elfogadnak. Azt hittem ez lehetetlen. De nem volt igazam. Ez a könyv, számomra a valóság. Köszönöm hogy ittvagytok nekem. Köszönöm hogy elfogadtok. És el sem tudom hinni, hogy velem jössz. Hogy válalod ezt. Félreismertelek Ariana Black. Azt hittem, hogy a süveg rosszul választott, amikor nem a hollóhátba, vagy a mardekárba osztott. De tévedtem. Nem ismerek nálad bátrabb lányt.
Remus megfogta a kezem. Ez az érintés a mai napig égeti a kezem. Egy pillanatra elfelejtettem a világot. Elfelejtettem ki vagyok, kik a testvéreim, kik a szüleim. Én én voltam. Visszamentünk a hálókörletbe, ahol Lily várt. Amikor Remussal beléptünk, a lány nagyon megijedt. A fiúk biztos elmondtak neki mindent. Felkaptam a törülközőm, és Lilyvel együt elmentem fürdeni. Ez volt életem első olyan napja amit a legboldogabbnak mondanék. Amikor visszaértünk a szobába, a fiú már aludtak. Én is lefektüdtem, és vártam a holnapot.