Alohomora

Délután a könyvtárban

A mai nap is átlagosan telt el. James és Sirius mindenhonnan késtek, Remus olvasott, Peter meg evett. Kezdett lehülni az idő, ezért nem akartam kimenni délután a parkba. Inkább felkerestem a könyvtárat. Találtam pár izaglmas könyvet a muglikról, és bele is kezdtem volna az olvasásba, ha nem kerül elő Regulus.

Elkezdtem nézni az arcát, és arra jutottam, hogy Regulus arca sokkal lágyabb mint Siriusé. Hajuk is nagyon hasonlít, csak Siriusé rendezetlenebb. Reguluson nagyon jól állt a mardekáros talár. Mikor odaért hozzám elkezdett habozni, egy kicsit gondolkozott, aztán nekivágott mondanivalójának.

- Bellatrix írt anyának, aki megtiltotta hogy beszéljek veled és Siriussal. Bellatrixal és Narcissaval figyeltet, de nekik éppen órájuk van. Szóval jöttem beszélgetni.- hadarta végig mondanivalóját. Én visszahelyeztem a könyvet a polcra és leültem az öcsém elé.

- Tudod, griffendélesként sokkal könnyeben lehet lázadni otthon mint mardekárosként.- fejtette ki véleményét.- Amúgy te jársz Lupinnal?

- Ezt meg honnan veszed?-kérdeztem. Kicsit meglepett a kérdés, főleg hogy Regulustól hallottam. Hirtelen nem tudtam válaszolni neki, ő meg csak nézett rám és nevetett. Én olyan piros lettem mint egy paradicsom, és kínomban és is kezdtem nevetni.

- Nem, nem járok Remus Lupinnal. Nem is tudom hogy hogyan jutott ez eszedbe, de azt tanácsolom, vegyél vissza egy kicsit Regulus, mert más nagy ilyenkor otthagy. Amúgy tényleg, hogy jutott ekkora butaság az eszedbe?- kérdeztem.

- Ő kérdezgetett felőled. Ebből gondoltam.- válaszolta az öcsém.

- És mond, mit kérdezett rólam Remus?- érdeklődtem. Nem tudtam mire vélni ezt a hirtelen információt.

- Azt kérdezte meséltél e nekem róla, meg hogy volt e már pasid, meg hogy miket olvasol szívesen, miket nézel szívesen, mit csínálsz szívesen és hol vagy szívesen. Ezekből a kérdésekből épeszű ember csak arra következtethet, hogy jártok vagy járni akartok.- magyarázta Reg. Az agyamat elöntötte a düh. Ilyeneket nem kérdez egy úrifiú, főleg, ha ilyeneket akar tudni, akkor beszéljen velem! Regulus elött nem akadok ki. Majd megbeszélem Remussal.

Ránéztem az órámra. A mardekárosok órája éppen véget ért, így azt tanácsoltam az öcsémnek, hogy menjen el a közelemből. Ő okos fiú létére halgatott rám, és pár percen belül elhalkultak a léptei.

Már nem volt kedvem az elöbb kiválasztott könyvet olvasni, így beletúrtam a táskámba, hátha találok valamit. Nem kellet sokáig keresgélnem, mert megakadtak az újaim egy könyvön. Kiemeltem a táskámból. A szőrös pofa, érző szív volt. Mivel már olvastam az elejét, odalapoztam ahoz a részhez, amikor a főhős megismerkedik egy lánnyal a Roxfortban.

Adrien belépett a hugrabug klubhelységbe, és meglátta a lányt. Mivel Angelina nem tudta, hogy mi ő valójában, a fiú nem mert odamenni a lányhoz, aki belebámult a lobogó lángba. Arcát megvilágította a fény. Lehet hogy ezèrt nem vette észre a mellete elhaladó fiút, de az is lehet, hogy valami máson töprengett. Adrien felment és lefeküdt az ágyába. A matrac úgy nyelte el, mint a tenger habzó hullámai a süllyedő hajót. Tudta, hogy hiába is akarja egyszer Angelinát a karjai között tartani, ha egyszer valahonnan rájönne, milyen szörny ő valójában, csak csalódást okozna neki. Amúgy is, az okos és szép lányok nem szeretik a magukfajta fiúkat. Másik oldalról nézve, pedig nem akarta elrontani a lány életét. Azét a lányét, aki elött még annyi meglepetést tartogat az élet nagy csomagja.

Innen nem olvastam tovább, mert belépett a könyvespolcok közé Holdsáp. Arca sápadt volt, mint mindig, majd odahúzott egy széket és könyökét a támlára támasztva gesztenyebarna szemei elkezdték bámulni az enyéimet. Hiába igyekeztem, gyorsan bele akartam rakni a könyvet a táskámba, de Remus észrevette.

- Az az amit tőlem kaptál?- kérdezte a könyvet fürkészve.

- Igen.- válaszoltam.- Beszéltem Regulussal. Azt mondta, beszéltél vele, és elmondta miket kérdeztél.  Kicsit furcsának tartom, hogy nem tőlem kérdezted, de sebaj. És most én kérdezek.

Remus elpirult és zavarba jött. Csak kapkodta a szemét, aztán eljutott agyáig az információhalmaz amit rá zúdítottam.

- Persze, kérdezz csak. Legjobb tudásom szerint válaszolok.- felelte túljátszott udvariassággal a fiú.

- Te a mugli világban élsz, ugye? És mugli dolgokat tanultál?- puhatolóztam.

- Igen, de kérlek, mond el mit akarsz igazából kérdezni.- válaszolta Remus.

- Mesélnél nekem a mugli történelem második világháborús szakaszáról?- kérdeztem szerényen. Ő nevetni kezdett, és a délutánunkat a mugli történelmet tanulmányozva töltöttük a könyvtárba.