Alohomora

Balhé a Klubhelységben, avagy a tekergők összevesznek

Remussal visszasétáltunk a kastélyba. Minden remekül is ment volna, ha nem jön szembe McGalagony professzor. Szerencsère sikerült időben elbújnom. A professzor amint meglátta Remust, falfehér lett. Gyors léptekkel a fiúnál termett.
- Uramistenem, Mr. Lupin teljesen elfelejtkeztem a teliholdról, ugye minden rendben volt? - kérdezte a professzor anyai gondoskodással.
- Igen profeszor, semmi bajom. De lehet egy kérésem? - mondta Remus
- Persze, Mr. Lupin, mondja nyugodtan!- a professzor már kevésbé volt sápadt.
- Az a helyzet professzor, hogy, hát, megkarmoltam magam. Elég csúnya, és vérzik is, de olyan helyen van, amit nem szívesen mutogatnék Madam Pomfreynak, szóval nem tudna adni rá valamit?- szóval Remus rájött hogy hazudtam. McGalagony adott neki egy tubus kenőcsöt és visszament irodájába. Énis előjöttem rejtekhelyemről, hogy Remussal végre visszamenjünk a meleg és otthonos klubhelységbe, ahol vártak minket a többiek márha nem aludtak.
- Mit ne mondjak, mérges vagyok rád, Ariana. Nem ment valami jól, de hazudtál nekem. Egy léc nem tud olyan mély és nyilt sebet csinálni ami fokozatosan változtatja színét. Elmondod hogyan történt, vagy megint kitalálsz valami mesét?
- Igazából az én hibám. Te átváltoztál, én meg nem tudtam tartani magam, ezért leszálltam eléd és visszaváltoztam. Sajnálom Remus hogy hazudtam.
- Semmi baj, de többé nem lesz ilyen. Nem engedem hogy velem gyertek. Azt ugye tudod, hogyha esetleg nagynál vagy ütőérnél talállak el, akkor következő teliholdkor már nem főnixként fogsz velem jönni?! És azt nem engedem.
Ekkor visszaértünk a klubhelységbe. A fiúk ott vártak a kanapén.
- Na hogy ment? - kérdezte James.
- Sehogy. - válaszolta Remus - többet nem csináljuk.
- Miért, mi történt? - kérdezte Sirius, de szeme a karomra tévedt.
- Az történt, Sirius Black hogy gyerekek vagyunk, és ez veszélyes! Megkarmoltam a húgodat! És nem fogom engdni, se azt hogy egy beválalós nagymenő, egy szerény srác, egy aranyvérű sarj, és egy aranyvérű stréber könyvmoly, akinek az élete legnagyobb csalódása hogy tízből csak kilenc pontot ír, velem jöjjenek! - Remus teljesen kikelt magából. Lily lejött a lépcsőn.
- Ti meg mit csináltok itt? Nem kell titkolnotok, mindenről tudok, és mindent hallotam. Szóval jövök én is.
A fiúk és én megvártuk hogy Lily lejönnön és odaálljon mellém. Addig Sirius összegyűjtötte bátorságát és kiállt Remus elé.
- Először is, ezt mi válaltuk be, Lupin. Másodszor meg szívd vissza.
- Mégis mit, Black?
- Ahogy beszéltél a húgomról!
- Most mégis miért? Igazam van! A Griffendél nem elkényeztetett fruskáknak való, akik egész nap a könyveket bújják, tanulnak, jegyzetelnek, és tízből tizes dogákat írnak, és emellet olyam ostoba libák, hogy emberként mutatkozzanak egy kifejlett vérfarkassal szemben emberi alakot öltsön! Az ilyenek nyugodtan mehetnek a hollóhátba! De most komolyan, Ariana, mi volt életed legnagyobb problémája, nem tudtad mit olvassál?
- Sokkal nagyobb problémáim is voltak! Tudod, ma például tanulmányi versenyen lennék a Drumstrangba, ha nem itt kéne lennem! De lemondtam! És nem tudtam megmondani miért! Cserbenhagytam az iskolát miattad, erre így beszélsz rólam! Én mindent megtettem érted, Remus! Segítettem amibe csak tudtam!- záporoztak a könnyeim. Nem tudtam visszatartani, és azok a könycseppek, amik a Remussal kapcsolatos emlékeimet zárták magukba, csak úgy mosták a klubhelység piros szőnyegének szálljait.
- Ez aztán megható volt. Majdhogynem bevettem. - mondta Remus. Erre már James is felállt. Odalépett Sirius mellé, kihúzta magát, és beszélni kezdett.
- Ez már azért kicsit sok haver! Ariana nem tett ellened semmit! - de hiába próbálta lenyugtatni Remust, a vita folytatódott tovább, de ezt már nem hallhattam, mert Lily felkísért a hálóhelységbe, majd leültünk az ágyra.
- Ne vedd magadra, Ana. Ez is biztos csak a telihold miatt van. Lefekszel?
- Igen, köszönöm.
- Semmi. Jó éjt Ana. Ugye hívhatlak Anának?
- Persze. Jó éjt!
- Jó éjt.
Volt még három órám aludni és ezt ki is használtam. Az álmom folytatódott. Megint ott álltam azon a helyen, de már ismertem. A szellemszállás volt. Megint ott állt a két felnőtt, és a három gyerek. A melletem álló barna öltönyös elkezdett valamit mondani, de nem értettem, hiába koncentráltam. Annyit tudtam belőle leszűrni, hogy Ágas. Ennyi maradt meg, mivel fel is kellet ébrednem. A fiúk még aludtak, de Lily már fent volt. Köszöntünk egymásnak és elmentünk zuhanyozni. Ahogy a víz hozzáért a karomhoz, odakaptam. Nagyon fájt a tegnap este szerzett seb, de a szívemen lévő miatt aggódtam inkább, mert az gyógyíthatatlan volt. A karmolás a karomon már méregzöld színű volt, de egész reggel még utalni sem utaltam rá. Megvártam míg Lily és végez, aztán visszamentünk a szobánkba. A fiúk már mentek volna le reggelizni, de James elkapott engem és Lilyt. Volt egy olyan érzésem hogy Mardekár miatt.
- Lányok, beszélnünk kell. Ma este álmodtam. Egy nagy teremben voltunk hárman. Nyirkos volt, teli vízzel. Láttam ott Mardekár Malazárt. Beszéltem Godrikkal, azt mondta, Malazár hagyott hátra egy termet itt, a suliba.
- A titkok kamrájára gondolsz? - kérdeztem
- Honnan tudtad?- James meglepődött
- Azt hiszed hogy nem olvastam a roxfort történetét?- ezt már kicsit beképzelten mondtam. Mi Lilyvel nem mentünk reggelizni, és egyből a sötét varázslatok kivédése terembe mentünk. Dumbledor professzor aki tanár hiányába maga oktatta a tantárgyat. Most volt a témazáróvizsga, ami annyit tett, hogy az eddig tanult varázslatok alapján párbajozni kellet a professzoral. Még nagyjából tíz perc volt csengetésig, amikor a tekergők befutottak. Mind ott voltak, majd amikor megláttak minket, gyorsan összesúgtak, aztán Remus elindult felénk. Szívem szerint elfutottam volna, de teljes tudatában annak, hogy itt lesz órám, ez nem tűnt valami jó ötletnek. Remus ezalatt az idő alatt odaért hozzánk.
- Mit akarsz Lupin?- kérdezte Lily, aki rögtön vette a lapot.
- Csak egy kicsit beszélni. Ariana én- kezdte volna el, de Lilyvel félbeszakítottuk.
- És mi van ha én nem akarok beszélni veled Remus? Tudod ezek az elkényeztetett semmittevő hollóhátasok, mint én, nem nagyon szeretnek így beszélgetni, ráadásul ha az illentő egy teáskanál érzelmi szintjén áll!
- Akkor had mondjam máshogy. Tényleg nem volt szép amit tegnap mondtam. Valami elpattant bennem. Sajnálom, a helyedben én se állnék szóba magammal, de mint tudjuk, te sokkal okosabb vagy nálam szóval gondoltam megpróbálom.
Hogy van a karod? Elég rondán nézett ki este.
- Köszönöm jól.-válaszoltam.
-Béke?
- Béke.
Aztán kezetfogtunk. Sirius, James és Peter elérkezettnek látták az időt hogy odajöjjenek hozzánk. Közben Lily elment az egyik mardekáros barátjával, Perselussal. Sirius hirtelen elvigyorodott, ami azt jelenti az ő esetében, hogy megint kitalált valamit.
- Nos, Holdsáp, Parázs, mikor tarthatjuk az esküvőt?- kezdte a bátyám
- Esküvőt?- kérdeztem vissza
- Amikor beszéltetek, mindketten tűzpirosak voltatok, ráadásul zavarba is estetek. Ez igaz szerelem barátaim, abból pedig esküvő lesz meg gyerek, akit a ti esetetekben nagyon ajánlom hogy Sirius Lupinnak nevezetek el.
Ezen mind nevettünk. Becsöngettek. Átkozom anyámékat, mert sikerült nekem A betűs nevet adniuk, ami annyit tett, hogy én vagyok az első a névsorban és én kezdek.