Anime one shots {magyar}

Black Star x Death the Kid

Anime: Soul Eater

A Halálisten fegyver mester akadémia elbukott.

A diákok egy része meghalt, néhányan, pedig -köztük Kid és fegyverei is- átálltak a Démonkirály oldalára. Azok akik maradtak a legjobb tudásuk szerint próbálták védelmezni a város megmaradt részeit és polgárait; mégis eddig minden csatát elbuktak és sok bajtársat vesztettek.

A legutóbbi harcban csak a megmaradt EAT tanulók vettek részt; 18-an indultak el és csak Ox, Kim, Jacqueline, Pot, Hosi, Clay és Black Star tértek vissza.

A kékhajú fegyvermester túl sok mindent hagyott a fronton. Úgy érezte, hogy barátaival együtt az Istenek útján maradáshoz való jogát is elveszítette.

Figyelt a többiekre. Végig, a saját testi épségét kockáztatva védelmezte őket a hadszintéren, azonban áldozatai mind hiábavalónak bizonyultak. Maka és Soul meghaltak; Tsubaki, pedig bátyjának behódolva a démonkard részévé vált. Ha hozzá közelálló bajtársak már nem, legalább egy, a gonosz legyőzésére alkalmas fegyver még a rendelkezésére állt.

Ki akarta szellőztetni a fejét.

A városban sétált, annak reményében, hogy az egykori boldog pillanatok mára már szomorúvá vált képei békén hagyják majd.

Ez azonban nem sikerült neki. Minden sarkon egy újabb emlék várta. Végigment a szűk utcán, ahol gyerekkorában Makával mindig fogócskáztak, a kávézó mellett, ahol az első démonlélek megszerzését ünnepelték Tsubakival, a játékterem előtt, ahol Soullal egy teljes éven keresztül mindennap délutánokat játszottak végig.

A régi helyek és a hozzájuk kapcsolódó pillanatok nem csaltak könnyeket a szemébe; a könnycsatornái helyett a szívére gyakoroltak hatást. Szétszaggatták. Minden emlékkel újra és újra megtámadták. Mire a kosárlabda pályához ért, már üres volt.

Leült a padra és a palánkot nézve Kid jutott eszébe. Egy újabb támadás érte a már tönkrement darabokat.

Azon gondolkozott, hogy vajon mit mondana neki az ifjú halálisten ha most itt lenne. Vagy Liz és Patty mit szólnának ha látnák a megtört alakját; ahogyan feladja.

Mert Black Star már nem akart harcolni. Soul, Maka és Tsubaki elmentek. Már nem léteznek az Ő világában. Vége lett mindennek amikor eltűntek. Ők elmentek, azonban Kid és a Thompson nővérek még itt voltak. Ők még éltek. Meg akarta menteni őket, de érezte, hogy nem képes rá.

Tudta az átállásuk okát. Legalábbis úgy gondolta, hogy szimmetriamániás barátja halálisten mivolta miatt érzékenyebb volt a Démonkirály őrület hullámaira és a rezonancia miatt, az Ő lelkével együtt fegyvereiét is megfertőzte.

Tisztában volt vele, ahogy azzal is, hogyha komolyabban vette volna Stein óráit és rendesen, társaival együtt gyakorolta volna a lélekrezonanciát, akkor a jelenlegi helyzet elkerülhető lett volna.

Már sok társában felmerült a Démonkirály manipulációja alóli felszabadítás lehetősége, azonban még ha az okot tudták is, megoldást már egyikük sem volt képes találni. Black Starnak nem voltak meg a kellő ismeretei barátai felszabadításához. Ha megjelent a tanórákon, figyelés helyett Soullal viccelődött és Jumpon kívül mást nem is nagyon olvasott.

Visszaindult az akadémiára; reménykedve, hogy talál majd egy könyvet, ami eddig elkerülte a választ keresők figyelmét.

Már csak pár utcára volt a célállomásától, amikor Szimmetria mániás barátja megjelent előtte egy-egy pisztollyal mindkét kezében. Úgy tűnik, hogy ez alkalommal a hegy jött el Mohamedhez, csak sajnálatos módon az túl korán érkezett. Black Star még nem volt felkészülve. Nem volt se megoldása, se a harchoz szükséges ereje. Bízva abban, hogy barátai még ott vannak valahol szokásos stílusával próbálta menteni a helyzetet.

-Kid haver! Már vagy ezer éve nem láttalak.. hogy vagy?- kérdezte, miközben barátian belebokszolt a bal vállába; az előtte álló azonban sehogyan sem reagált az előző interakciókra.

-Bocsi, elfelejtettem..-majd az előzővel megegyező intenzitással a másik vállába is belebokszolt.

Ez egy ijesztő grimaszt csalt Kid arcára, miközben a kezében lévő fegyvereket  lassan Black Starra szegezte. Pattyt a homlokára, Lizt, pedig az ágyékára.

-Nem hiszem, hogy ezt el akarod sütni. Ott vagytok még ugye?- a reményteli hangnemét felváltotta a kétségbeesés.

Nem akart a barátai keze által meghalni. Ez nem történhetett meg. Minden olyan gyorsan történik, olyan ez az egész, mint egy rossz álom. Én nem akarok harcolni velük. Én..nem vagyok képes csatát nyerni, ellenük biztosan nem. Ők a barátaim, a csapattársaim, a családom...a leendő gyilkosaim.

Nem! Ezt nem engedhetem! Ez nem fog megtörténni, nem ma és nem velem!- ezek voltak a gondolatai, mielőtt kiverte Lizt Kid kezéből, a fegyvermestert pedig gyomorszájon rúgta. Kid ujja, még mielőtt hátraesett volna, meghúzta a Black Star homlokára szegezett pisztoly elsütőbillentyűjét, véget vetve ezzel egy számára fontos személy élétének.

Még mielőtt minden eltűnt volna belenézett Kid könnyes szemeibe, majd a sajátjait lezárva hálát adott a sorsnak, amiért újra láthatja barátait.

Még ha ezért le is kellett mondania az istenek útjának végig járásáról.