Kai csak tehetetlenül ült az ágyamon nagy barna szemeivel engem koslalva válaszomra várva, hogy mit is tehetne szerelmes lelke Skylor iránt. Mert a lány teljes, s indokatlanul bunkózott vagy bunkózik a tűz elemi mesterével. Olykor tényleg nehéz és bonyodalmas a szerelem. Ha csak egy csekély kis bizonytalanság suhan végig gondolatodon nagyon átkell fontolni, hogy tényleg vágysz-e a személy kapcsolatára vagy mégsem. Mert a bizonytalanság bonyodalmakhoz vezethet, a bonyodalmak pedig veszekedésekhez, amik végül bánatba csordogálnak.
Kai egoista ez tény és való, de a második ember, akit maga helyett is jobban szeretett az Skylor volt Nya után. Azok ellenére is, hogy tudta a lány milyen múltal rendelkezik. Szerette teljes szívéből érte bármit feltudott volna áldozni talán még a saját életét is, most pedig csalódott és csak csüggedve mered maga elé reménytelenül.
-Figyelj... Hiszem, hogy elég erős a kapcsolatotok ahoz, hogy a vihart, ami most keletkezett köztetek egy megbeszélés és a szeretet, akár a napfény elűzi! -tettem kezemet vállára egy biztató mosoly kíséretében, ami talán segített a szívetörött fiún minimálisat.
-Szeretem teljes szívemből és mindig számíthat rám, de már napok óta bunkózik velem legfőképpen akkor, amikor nem vagytok a közelünkben. És egy idő után belefáradok! -emelte fel kezét, ahol kézfeje tájékán az egész tűzbe lobbant. -És hiszek magamban, mert én vagyok Kai a leghelyesebb srác ebben a romhalmazban! Bocsánat Seliel, de nem érek rá a csevejre! -ezzel pedig elviharzott egy köszönömöt se ejtve.
-Amúgy szívesen! -sóhajtottam, majd megvonva vállam elnevettem magam.
Éppen az ágyneműmet babráltam, amikor a mellettem lévő hely besüppedt, s fel se nézve futott át hátamon a bizsergés. Rózsaszín hajkoronám vállam mögé került és a nyakamon lévő puha, érzékeny hely puszikkal lett behintve. Nem emeltem felé tekintetem, csak sóhajtozva meredtem a díszes ágyneműre, ami melegséget szokott okozni a fagyos napokon. Erős, izomtól duzzadt karja átfonódott derekamon és ujjával birizgálva oldalamat haladt egyre feljebb nyakamon. Lehunytam pilláimat, ezzel mégjobban átérezve a kialakult helyzetet, amit ő okozott. Arclécemet csókolta, amikor megállt ajka testem annak tájékán. Teste megmerevedett, mikoris a hangosbemondó az ő nevét szólítta.
~Csakhogy végre felpörgessük az eseményeket és ne csak a ribik bevonulásán elmélkedjünk, ideje, hogy a fiúcskák is megmérettessék erejüket! Cole a föld elemi mestere megküzd az acél elemi mesterével! Hogy mikor? Most! Hahahahaha!
Nevette el végén magán a szipirtyó, akit ha ennek vége saját magam fogom a föld alá juttatni.
A fiú elhúzódott mellőlem, majd idegesen felállva belevert egyet a falba, aminek téglái a földre hullva estek szerte-szét. Megrezzentem tettén, mégse tántorodtam el.
-Cole! -szólítottam meg halkan ügyelve arra, hogy ne robbanjon fel, ezáltal rajtam leveztve feszültségét. -Kérlek nyugodj meg!
-Hogy tudnék megnyugodni? -hangja élesen hatolt fülembe. -Itt vagyok ezen a roncshalmazon a föld alatt, ahol az elmúlt napokban csak divattervezőset meg táncikálósat kellett csinálni erre közlik, hogy megkell küzdenem az Acél elemi mesterével? -húzta végig tenyerét állán, majd beletúrt hajába.
-Tudom, hogy sikerülni fog! -álltam elé, s kezeim közé fogtam formás orcáját. -Bízok benned Cole! Erős vagy lelkileg és testileg is! Megtudod csinálni, csak gondolj a Sensei-jed által tanított dolgokra, jó? -néztem mélyen barna szemeibe, amik aggodalmat sugaltak.
-Szeretlek! -fogta meg kezemet, s egy csókot nyomott tenyeremre.
-Szeretlek! -csókoltam meg.
Mert nem mindegy, hogy erre a szóra aztmondod, hogy én is vagy pedig ugyanazt a szócskát. Mert mindkettőnek megvan a súlya, a maga jelentése. Jelentése annak, hogy valójában milyen érzelmeket táplálsz a személy iránt. Még akkor is, ha mások számára ugyanazt jelenti.
-Menj! -léptem el tőle, amire biccentett és elindult, de az ajtóban megállva visszafordult.
-Ugye ott leszel?
-Természetesen! -bólintottam. Rámkacsinott, majd elhagyta szobámat.
°°°
Szívem hevesebben kezdett dobogni, aggodalom ült ki arcomra mikor Cole és Karloff a harcringben megállva egymással szemben gyilkos tekinteteket löveltek egymás felé.
-A menet egyszerű! Egy kör megy addig míg valamelyikőtök nem esik össze a halál ellen küdzve! A versenyt az nyeri, aki annyira szétveri az ellenfelet, hogy a halál kapujába találja magát, hahahaha! -nevette el magát a Viola.
Szám elé kaptam a kezem, s hagytam hogy az aggodalom, a stressz és a félelem urrá legyen testemen.
-Kezdődhet! -ezzel pedig a csengő hangja hallatszódott fel, ami szinte elveszett a gonoszok kiabálásától.
Karloff felöltötte acél erejét, ami egész testét befedte, majd egy jobb horgossal belevert Cole arcába, ahonnan a vörös anyag csörgedezni kezdett. Kezét végig húzta sebén. Szemei szinte lángra gyúltak a feltermelődött dühtől és kiengedve magából esett neki a másik elemi mesternek. A férfi épp egy újabb ütést akart lemérni Colera, amikor is a fiú megfogta öklét, átbújt karja alatt, majd a háta mögé térve kifordította kezét, ezzel begörnyesztettve a férfit, s gerincébe térdelve reterítette a földre. A férfi visszaszívta nagyhatalmú erejét, ezzel pedig szinte vesztét okozva a föld elemi mestere levette kesztyűjét és kidobta a nézők közé.
Karloff se tántorodott ám vissza, hanem a srác lábát elkapva egy határozott mozdulattal kirántotta, s ezzel a teknikával Cole elvesztette az egyensúlyát, majd a talajra zuhanva, a férfi felé kerekedett, ráült csípőjére és mérhetetlen ütéseket okozott a fiú arcán, majd arcáról mellkasára térve két öklével mellkasába vert.
Könnyeim záporozni kezdték arcomat, amikor is felpattanva oda mentem a ring közelébe és az elesett szinte eszméletét vesztett barátomnak kezdtem ordibálni.
-Cole! Kelj fel! -üvöltötttem torkom szakadtából a véres orcájú fiatalnak. -Hiszek benned! Kérlek Cole! Kelj... Fel!
Szemeimbe mélyen nézett, s egy aprót bólintva kihúzta karját a fickó szorításából és egy mérhetetlenül fájdalmas állast vétett az ellenfelére. Karl hátra bicsaklott fejjel leborult róla és Cole nem hezitálva vétett csapásokat az acél emberre.
Addig verte a fejét, míg a férfi eszméletét vesztette.Talán egy olyan dolgot tett Cole, amit a közeljövőben sose fog magának megbocsáltani.
Sziasztok! :)
Hosszú, gyötrelmes idő után elhoztam nektek az újabb, kicsit izgalmasabb részt! Remélem nem haragudtok meg eme véres dolgokért! Köszönöm, ha elolvastad!💙
KAMU SEDANG MEMBACA
Seliel ❴Ninjago❵
PertualanganTalán az egyedüllét miatt lettem az aki most vagyok. Talán a szüleim halála okozta, azt a változást életemben, ami miatt az lettem aki most vagyok. És talán, ezért az az élet célom, hogy Garmadont és fiait holtan tudhassam, ami az én kezeim miatt tö...