Légszomj

részlet II

“ ez az írás voltaképpen álmodozásaim szabálytalan naplója lesz. Sok szó esik majd benne önmagamról, mert magányos gondolkodó szükségképpen sokat foglalkozik magával. De éppúgy helyet találhat benne minden idegen gondolat is, amely séta közben megfordul a fejemben.„

“ szellemem hajtott még egy-két virágot, melyeket azonban elhervasztott a szomorúság és kiszárított a szenvedés.„

“ Nem is sejtettem, mi történt velem, nem tudtam ki vagyok, hol vagyok; nem éreztem se fájdalmat, se félelmet, se nyugtalanságot. Elfolyó véremet úgy néztem, mint egy elfolyó patakot, eszembe se jutott, hogy az a vér valamiképpen hozzám tartozik.„

- Jean-Jacques Rousseau- A magányos sétáló álmodozásai