Egy bohóc markában

19.

Annak ellenére, hogy Jack a fejében már javában tervezi a tortúrám apró részleteit, én mégis a feketén csillogó íriszeiben kerestem a vigaszt, hátha találok benne némi gyengédséget.
Nem szólt semmit, ajkai széles mosolyra húzódtak, lazított a nyakamat körbeölelő markolásán, majd lecsúsztatta rólam kezét és a farzsebébe nyúlt.
- Tudod mi ez, cuprocskám? - lóbálta előttem a még véres pengét, gondolom ezt használta az előbbi áldozatokon is.
Riadtan bólogattam, jelezvén, hogy igen, sajnos felismertem. - Akkor sejted mire szeretném használni, ugye?!
- Jack... ezt nem... nem teheted! - a pánikroham küszöbén álltam, most tényleg végezni akar velem!
- Nem kell félned aranyom, mosolyt nem vágok neked... az Jeff védjegye.
Leszaggatta a felsőm, így elé tárult a szinte mesztelen mellkasom. Nagyokat pislogva nézett rajtam végig, nem bírt az a pszichopata elméje betelni azokkal a mocskos gondolatokkal, amik az eszébe jutottak. Fogta a pengét, közel a szememhez emelte és végig húzta rajta függőlegesen, viszont arra vigyázott, hogy csak a szemem feletti és alatti részt érintse... de azt mélyen.
Ugyanezt megtette a másik szememmel is, majd áttért a mellkasomra. Nyakamtól lefelé nyálas puszikat hagyott egészen a köldökömig és ott is elismételte nemrégi cselekedetét.
Végig üvöltöttem és bőgtem, ebbe bele fogok őrülni! Ahogy a hideg fémet a bőrömhöz érintette és kínzó lassúsággal végighúzta rajta, azt hittem ott szakad el a cérna a fejemben és átröppenek egy másik világba, ahol minden kivüleső dolgot kizárhatok és a magam által kreált univerzumban élhetek elmém egyetlen sötét zugában, amiről csakis én tudok.

Sziasztok! Tudom, sokáig nem volt új rész, de most már igyekszem behozni a lemaradást! 😊
Addig is... kis főhősünkkel szerintetek mi fog történni? Átadja magát a rosszfiúnak vagy sikerül elmenekülnie?