Egy Író feljegyzései

Részlet a Szövetség novellaváltozatából

Létezik a világmindenség, s a mindenségben egy bolygó, mely lakott. Az ember megvetette lábát, s az emberrel együtt a természet. Az ember megszületik, él valameddig a Földön, majd eltávozik egy másik életbe. Legalábbis egyesek közülük így gondolják, és hisznek is benne mélységesen. Körforgás körforgást követ. De a mai ember nem tekint maga elé, csak megy a hétköznapok szürkeségeibe, és nem veszi észre mindazt, ami körülötte és a szeme előtt megy végbe. Így arról sem akar tudomást venni, hogy ő előtte is már éltek a Földön, de a Földön ciklusokként kihal a Föld, hogy az adott élet után új élet serkenjen. S az akkor élt embereket valakik segítették, olyanok, akik a világegyetem valamely szegletéből érkeztek és tanították őket. Aztán történt valami, valami amire a mai napig nincs magyarázat, az idegen elkerülték a Földet,míg egy nap a század forduló környékén lelkes fiatalok csoportja megalapított a szervezetet,melynek fő feladata az idegekkel való kapcsolatfelvétel,és azon idegenek titokban tartása az emberek elől, akik a II. világháború óta sűrűbben látogatják a Földet. Az idegenek a Naprendszeren túlról, számtalan galaxisokról érkeztek a Földre, hogy barátságot kössenek az emberekkel. Nem akartak ők rosszat, de egyesek kihasználták a lények jóindulatát, és rosszba akarták belevinni őket. A Földre érkezett lények mesélni kezdtek azoknak, akik a szervezet alapító tagjává váltak. Meséltek egy időről, mikor még kietlen pusztasághoz hasonlító, forrongó volt a Föld, ahol ember a lábát sem tudta volna megvetni. A lényeknek sem volt pontos információra, mikor és egyáltalán milyen volt az Univerzum kezdetleges állapota. Megközelítőleg 20 milliárd évvel ezelőtt történt egy nagy robbanás, aminek következtében kialakult a világmindenség és a bolygók, így a Föld is. Ők már a világegyetem keletkezése előtt is éltek, léteztek, egy párhuzamos világegyetemben. Fejlettségük és technikájuk már akkor jóval meghaladta a mai modern ember fejlettségét. Miután a bolygók lenyugodtak, s a Földön az ember megvetette a lábát szürke is barátaink szorgalmasan látogatni kezdték még a fejlettségi szint alatt álló emberegyedeket. De meséltek egy érdekes dolgot még, az ember előtti világról a Földön. Ugyanis, mielőtt az ember megjelent volna, mások uralták a környezetet és a természetet. A Kialakuló é megnyugvó Földet kezdetegesen furcsa kinézetű lények lakták. Némelyikük úgy nézett ki, mint egy foszillia, csigaszerű lények, bár némelyikük életben maradt, az ősóceánban talált menedéket, de igen hamar eltűntek a Föld felszínéről, sáremberek. Illetve beszéltek még egy igen furcsa dologra, amit Európát érintette. Mert Európa előtt már létezett egy Európa. Erre viszont bizonyítékot találtak a régészek, s elnevezték őket „Homo Sapiens 0-nak. Valójában kik voltak ők, arra nem tudtak megfelelő választ adni, a kis szürkék, mint arra sem, hogy a Földön élt emberelegyek, miként tűntek el, vagy lehet, hogy maguk az idegen lények tüntették el, de erre pontosan már nem emlékeztek. Aztán pár év múlva újra benépesült a Föld ember és madár keverék, mégis emberszerű kicsi lények vették birtokba a planétát, velük együtt a mesékből jól ismert óriásokkal együtt. Hosszú évtizedekig éltek egymás mellett, az Óriások nem foglalkoztak a kis szürkékkel, de a madárszerű emberelegyek bolondulásig imádták az égből érkező furcsa lényeket. Falták minden egyes szavaikat, istenként tekintettek rájuk. De a hosszú évszázadok után, valami történt a légkörre. Mai elnevezéssel bekövetkezett egy globális felmelegedés, ami elviselhetetlenné tette a Földön való életben maradást. Egyes feltételezések szerint, az óriások felfedeztek egy anyagot, kristályt, amibe kódolt üzentet tápláltak, az őket követő lények számára. A kristályok, egyfajta katalizátorok, egyfajta számítógépek, amik a megfelelő időben életre kelnek, hogy a következő lényeket figyelmeztessék a Föld végórájára, hogy időben tudjanak lépni, mielőtt ők is úgy járnak, mint ők maguk. Eltűnnek a felszínről. Hogy ez a legenda igaz –e, a kis szürkék nem tudtak pontos választ adni, mert miután bekövetkezett a nagy légköri probléma, nem tudták a bolygók megközelíteni, és leszállni rajta. Hosszú-hosszú évezredek teltek el, mire a Föld képes volt regenerálódni, majd miután meggyógyította önmagát, a bolygón megjelentek a dinoszauruszok. Mint ismeretes 65 millió évvel ezelőtt egy bolygó becsapódott a Yucatán félszigeten, amely kiirtotta a dinoszauruszokat. A dinók kihalása után, a Föld ismét új életre kelt, megjelentek az ősfajok, a majmok felemelkedtek és megindultak az emberré válás útján, ami igazi kihívást jelentett a szürkék számára. Mindenre igyekeztek az ősembereket megtanítani, nagy kihívást a barlangrajzok jelentették, majd a későbbiek folyamán a ley – vonalak használatának megtanítása. A festményeken látszódó fura alakok, kik az égből érkeznek közéjük, azok ők maguk: a kis szürkék. Hisz akkoriban csak ők érkeztek a Földre, a többi idegen lénynek nem sok kedve volt, hogy náluk sokkal primitívebb lényeket látogassanak egy olyan bolygón, ahol nem tudnak mit kezdeni az ott élőkkel, és a bolygó adta lehetőségekkel. Mert az az ő szemükben szintúgy primitív volt. Persze az idő előrehaladtával a véleményük megváltozik. És ők válnak a későbbiekben minden rossz okozóivá. Segítették a felemelkedő embereket a földművelésben, az építkezésekben. Főleg a piramisok építésében. Az ember egyre jobban fejlődött és az idegenek úgy érezték, már nincs szükségük a közbenjárásuknak, és elhagyták a Födet. Csak az ember tudatalatti őrizte meg a lényeket, és sok anekdotát írtak róluk, s van egy, mely az ő nyelvükön, az úgy nevezett angyalnyelven íródott, ami nem volt más, mint: az Énok Könyve.