Úgy két évvel ezelőtt ,egy júliusi hétköznap este kezdődött minden. Este nyolc óra után felüvöltött a zene , és éjjel kettőig azt hallgattam. De nemcsak én, hanem mindazok, akik velem együtt a falu központjába vagy nem messze laknak a helytől. Máskor is volt ilyen, hogy hétköznap esténként üvöltött a zene , a gyerekek őszi szünetben, szinte minden nap tini disckot tartottak. Hamar leszerelték őket a korán munkába indulók. Aztán ez két éve újfent megismétlődött. Mire kiderült,hogy a központba megvették az egyik házat, s azok jó dolgukba vagy épp az unalom elűzése céljából, bulit tartanak . Örült hangerővel, hogy az egész falu azt hallgatta. Nagyon jó érzés éjjel kettőig ezt hallgatnod, úgy hogy pár óra múlva kelsz,mert munkába mész. Többszőr szólva lett nekik, de hidegen hagyta őket, folytatták. Hétköznap, hétvégén, ünnepnapkor. Aztán egy kis időre, szerencsére csönd közöntött ránk. Nem sokáig tartott. Szabályosan ott tartunk, hétvégeken nem lehet pihenni,mert állandó jelleggel, péntek és szombat este ezt kell hallgatni. Most épp Nagyszombat és húsvétvasárnap éjszakján is. Percre pontosan kezdődik a műsorszám. 20:30 perctől 0 óra 45 percig. Pihenni szeretnél, aludni, hisz hétköznap korán kelsz hajnalok hajnalán, hogy beérj dolgozni 60 kilométerré arrébb a munkahelyedre. Igazán kellemes egy érzés szombatonként pihenésképp az üvöltő zenét hallgatni. Azért lehetnénk egymásra tekintettel, még ha szombat este zenét is szeretnénk hallgatni, legalább ne örült hangerővel hallgatni, mert mást esetleg zavarja. Így volt ez tegnap este is. Bár a műsorszám egy kis időeltolódással 21 órakor kezdődött. Ráadásul tanulni szerettem volna, mert hétfőn és kedden vizsgázni fogok az egyetemen. Tanulás helyett, felforrt agyvizem lett, és kialvatlan , tanulás nélküli éjszakám. Egyszóval nincs egy nyugodt szombat éjszaka, mert hanem az illető üvöltetni a zenét, akkor mindig találnak rá okot, hogy a zene szóljon az éjen át, minden hétvégén.
E szombat éjszakai zenebonák miatt született meg az Örökség folytatásában a következő rész:
" Zarta az utóbbi időben nem tudta elviselni a hangzavart. Eszébe jutott, Éva, aki nagyon sokat mesélt arról az időről, míg nem tudta ki is ő valójában, halandóként élte szánalmas életét, ki nem volt más a környezete számára, csupán egy senki. Miután elvégezte az iskolát, nagy lendülettel rugaszkodott neki az újságírói életnek. Egyszerűen ha leült, dőltek belőle a szavak, s egyre kiválóbb írásokat hozott össze. Ám 2015 őszén egyszerűen minden megváltozott, és fenekestől felforgatta a kisváros napi életét, így az övét is. Kicserélődött a lakosság, újak költöztek a szomszédságba, kik nem ismerik a csend és a nyugalom fogalmát.
Mint Éva annak idején elmondta, hogy nem volt nyugodalmas hétvége, nem tudta magát kipihenni ,ugyanis állandó jelleggel üvöltött a zene, hanem hétvégén üvöltötték a zenét, akkor hétköznap esténként másnap reggelig, és nem voltak tekintettel az ünnepekre sem"

BẠN ĐANG ĐỌC
Egy Író feljegyzései
Ngẫu nhiênRégebben volt ilyen címmel egy írásom- Kedves Olvasók! Tudom, furcsa lesz, de véletlenül Éva kitörölte az egyik ilyen névvel futó storyját, amiben cikkeket írt, az írói pályafutásáról. Én mate1979 vagyok, segitségemet fel ajánlottam, remélem a rend...