BTS Oneshots-You And BTS

Jimin ~1.rész~

Házatok 2. emeleti erkélyén tartózkodva támadt egy nem kifejezetten értelmes ötleted.
Fel szeretted volna tenni a tavaszi dekorációt, és kicserélni a télivel,csakhogy akadt egy kis baj. Az előző díszítést is elég hülyén rögzítetted, már akkor tudtad hogy meg fog gyűlni a bajod a levételével. Az erkélyen kinyúlva egy jó kéznyire a ház oldalán találtál egy tökéletes pontot ahol rögzíteni tudtad a díszt. Már ez így magában kissé veszélyes mutatvány kihajolni az erkélyen.
Nagy nehezen leszedted a téli díszt, és elkezdted feltenni a tavaszit. Felemelted az egyik végét hogy kibogozzad mert összecsavarodott, de ekkor jött egy nagyobb szellő ami kifújta a kezedből.
Hirtelen odakaptál, és elvesztetted az egyensúlyodat azon a kis sámlin amin álltál és átestél a korláton.
Szemed szorosan behunyva már várod a becsapódást, de ez nem történik meg.
Két erős kéz megragadott és visszahúzott az erkélyre.

Még mindig csukva volt a szemed, de félénken kinyitottad, és egy ismeretlen maszkos alakkal találtad szembe magad. Haja szanaszét állt, a fekete maszk miatt nem tudtad kivenni arcát, de szemei azonnal magukhoz vonzottak. Már ebből meg tudtad állapítani hogy helyes volt.

Ekkor vetted észre hogy karjai még mindig derekadon pihentek. Lepillantottál, mire észbe kapott és zavartan levette kezeit rólad.

De mit keres ez a fiú itt? Hogy került elő a semmiből és mentett meg?

Talán kicsit ijedt képet vághattál ezért a fekete maszkos hős azonnal magyarázkodni kezdett.

-Neharagudj hogy megijesztettelek... én csak, nem hagyhattalak lezuhanni... tudod. Sajnálom hogy hozzád értem, nem akartam... de meg akartalak menteni-habogott össze-vissza.
A sokkból mostmár kissé kijózanodva azonnal nyugtatni kezdted.
-Semmi gond, abszolút... én köszönöm-mondtad egyre halkabban és kissé elpirultál ahogy nézett rád és aggódott érted.
-Örülök hogy segítségedre lehettem-mosolygott, legalábbis a szemeiből erre következtettél-öhmm... azt hiszem én akkor megyek is- egy lépést tett a fiú, de te elkaptad csuklóját.
-Várj kérlek-állítottad meg, és visszapillantott rád-csak szeretném megtudni a neved. Hogy kivagy, és hogy jöttél csak úgy a semmiből elő?-záporoztad meg kérdésekkel.
A titokzatos alak újra feléd fordult, és megint elmosolyodott szemein keresztül, és válaszolt-A nevem Jimin. Viszont azt hogy ki vagyok azt nem mondthatom el-fogta meg óvatosan kézfejed, majd szájához emelte és a maszkon keresztül egy csókot nyomott rá, amibe az egész tested beleborzongott-csak annyit tudok mondani, hogy kérlek vigyázz magadra-Jimin finoman elengedte a kezed, és rád kacsintott. Lepillantottál a kézfejdre amit megfogott, majd újra fölnéztél de a fiú már nem állt az erkélyeden.

Csak úgy nyoma veszett.

Ez az egész történés olyan furcsán hatott rád hogy napokon át nem bírtad kiverni a fejedből. Ahogy a gyönyörű szemeire gondoltál, máris megbabonázva érezted magad pedig csak elképzelted.

Egész napodat csak otthon töltötted, már ebéd is régen volt, így gondoltad elmész a boltba egy kis snack-ért hogy azzal is elüssed az időd. Egy közeli élelmiszerboltba akartál elmenni, így csak fogtad a telefonod, a fülhallgatód és egy kis pénzt, majd útnak indultál. Néhány perc séta után az aluljáróhoz érsz amint ha átmész egy zebra után már a túloldalon is vár a bolt. Nagyon jó kedved volt, szép volt az idő, és ilyenkor örömmel mész ki a szabadba és hallgatsz zenét. Átmentél az aluljárón, majd elővetted a telefonod hogy zenét válts, mert mert valami vidámabb zenét szerettél volna. Teljesen kizártad a külvilágot, és csak mentél, majd hirtelen valaki hátraránt téged, és egyenesen az illető mellkasának ütődsz. Fülhallgatód kiesett a füledből, és ekkor hallottad meg a hangos dudaszót, majd egy ember ordítását hogy figyelj oda merre mész. Ijedten fel pillantasz, és egyenesen a fekete maszkos alak szempárjában veszel el. Jimin volt az. Már másodjára mentett meg, először a múlt héten.

Jimin kezei mégjobban összeszorulnak a derekadon, majd megszólal, ezúttal aggodalommal és szomorúsággal a szemében-Miért nem tudsz egy kicsit jobban odafigyelni magadra. Súlyosan megsérülhettél volna ha elüt az az autó-szégyenedben lesütötted a szemed, nem volt merszed tovább nézni őt azok után hogy milyen felelőtlen voltál.

Jimin finoman állad alá nyúl és felemeli a fejed, hogy újra ránézz.
-Nehogy azt hidd hogy mérges vagyok rád. Csak aggódom miattad. Nem tudom hogy mindig elég gyors leszek-e ahhoz hogy megmentselek-nyomott egy puszit a fejedre, majd elfutott az aluljáró irányába.

-Jimin várj!-kiáltottál utána, és követted őt, de az alagútba lépve megint eltűnt a szemed elől.

Helooo mindenki🤗
Nem tűntem el, mostmár itt vagyok egy újabb résszel, mondhatni egy mini sorozattal. Ezt az ötletemet kicsit hosszabban akarom leírni, mert annál izgalmasabb és romantikusabb, szóval több részes lesz, lehet csak kettő vagy három, még nem tudom, de remélem tetszeni fog💜

~Shimmy95~