Jeon Jeongguk. Ha az ember meghallja ezt a nevet mindenki tudja, hogy a Jeon's vállalat fejese. Mindenki úgy tudja hogy egy rideg,kemény és bunkó egyed, de igazából egy kedves, törődő, nyuszi mosolyú férfi. Ezt az oldalát csak az anyukája ismeri és...
Felhúzott szemöldökkel mégis ridegen néztem ahogy ott topog egyik lábáról, a másikra. Egy fekete vászon nadrág van rajta ami kiemeli izmos mégis vékony combját, a felsőtestét egy fehér ing takarja, aminek a felső két gombja ki van gombolva, így rálátásom esik a szépen ívelt kulcscsontjára. Az arca édes pufók,nőis, mégis férfias. Sosem láttam ilyen vonzó férfit, ezidáig.
-Még topogni szeretne ott vagy ide jön és leül?- kérdésemre, felemeli a fejét, mivel miután belépett az irodámba felnézett majd gyors el is pillantott zavarában, amit meg súgok nagyon édesnek találtam.
-Persze, elnézést-mondja és megindul félem kecses lábaival, majd helyet foglal az asztalom szembelévő kényelmes széken. Nem kérdezek semmit csak percekig figyelem, mire elkapja a fejét de még látom, hogy elpirul, amitől majdnem ismétlem majdnem elmosolyodtam de tartom magam a kemény legényhez.
- khm... megkérdezhetném mi a neve?- kérdésemre felkapja a fejét és bambán bámul rám.
-Park Jimin- válaszolta miután összeszedte magát. Még kérdezgetek alapvető dolgokat, mint például, hány éves vagy, volt már-e titkár, stb.
- Miért a titkárságot választottad szakmaként?- kérdezem érdeklődve, ami nem kicsit lepett meg mert nem szoktam úgy mond ennyire ,,nyitott" lenni a kollégáimmal.
-Igazából, az egyik barátom, Kim Taehyung ajánlotta mert ő is itt dolgozik és meg van elégedve a munkájával, gondoltam egy próbát meg ér- elgondolkozva figyeltem ahogy a pici kezeivel gesztikulál. Még sosem volt egy olyan titkárom aki nem volt már titkár vagy nem dolgozott cégéknél, valamilyen posztot. De ahogy szokták mondani, egyszer mindent ki kell próbálni, mert csak egyszer élünk. Gyorsan átfutattam az egyetemi eredményeit és meglepődve láttam hogy nagyon jók. Felpillantva a lapból láttam, hogy rémenykedve nézi az összekulcsolt kezeit amit az ölében tart.
-Fel van véve- mondtam komolyan. Úgy gondoltam adok neki egy esélyt, hogy bizonyítsa nem hiába vettem fel. Teljes sokkban ül a székén majd miután realizálta mit is mondtam egy hatalmas mosoly jelenik meg az arcán, amivel a szemei csikká préselődnek.
-Nagyon köszönöm Mr.Jeon-hajolt meg miután felállt- És mikor kezdhetnék?-kérdezte meg gyorsan mielőtt kilépett volna az irodámból.
-Holnap már várom- jelentettem ki, őt figyelve.
-Rendben viszlát- köszönt el, én meg csak biccentettem egyet. |||
-Appa- futott hozzám a kislányom, miután meglátott az ovi kapujában.
-Szia, Törpe. Milyen volt a napod- kérdeztem, miközben felkaptam a kezembe.
-Nagyon jó volt. Képzled rajzoltam neked.- mutatta meg büszkén a rajzát amin egy kis cica fej volt. (Valahogy így képzeljétek el:)
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Azta, nagyon ügyes vagy- dicsértem meg, majd beszálltubk az autóba és haza felé vettük az irányt.
