The Amanuensis {PJM+JJK}

Eleventh

 bocsi skacok,nics átolvasva

Jimin pov.:

Ijesztően dermedt volt a levegő amint kiejtettem a személy nevét.

                                       Mi történhetett a nő és Jungkook között?

-Küldd el,légyszíves!-parancsolta Jungkook, de vitt bele egy kicsi emberiséget a 'légyszíves' szócskával. Zavartan bólintottam, hogy megértettem és léptem is ki az irodából, de még vetettem egy pillantást az irodában tartozkodó személyre. Amint becsuktam az ajtót, indultam is a recepcióra hogy eltessékeljem a hölgyeményt.

Amint az aulába értem meg is pillantottam Lisa-t,-ha jól emlékszem a nevére-aki épp a recepcióssal veszekedett,Jacksonnek/nak-a recepciósunk- már töke tele volt, már a liftből jövet láttam az unott és ideges tekintetét.

-Elnézést, Mr.Jeon nem szeretné fogadni-szólítottam le a nőt, aki ideges szemeit rám vezette és kezdett bele mondandójába;

-Nem érdekel, én akkor is látni akarom!-rinyált idegesítően magas hangon, amit nem bírtam ki grimasz nélkül, de szemem sarkából láttam, hogy Jackson-nak is ugyanaz a reakciója.

-Sajnálom, de ez ellen nem tudok mit tenni-beszéltem nyugodtam, ám belülről majd' felrobbantam az idegtől.

-Akkor majd megoldom-visította fülsértő hangon, és engem arrébb lökve sietett a lifthez, ám az előbb említett eszköz, kinyílt, mielőtt Lisa megnyomta volna a hívógombot. Mr.Jeon lépett ki belőle villámokat szóró szemekkel,amitől még én is megijedtem,attól függetlenül hogy nem nekem szándékozta.

-Mit keresel itt,Lisa?-kérdezte mély,rideg hangon,amitől késztetést éreztem arra hogy összébb húzzam magam.

-T-téged,hogy újra kezdjük.-mondta Lisa,mire én csak értetlenül pillantgatva feléjük.

                                                  Milyen újra kezdés?

Gondolatomból, Jungkook éles hangja szakított félbe.

-Komolyan Lisa? Újra kezdeni? Ott hagytál kibaszott kisbabával a kórházban és azt várod, hogy négy év elteltével csak úgy vissza jössz és azt kéred, hogy kezdjük újra? Hát,szivi, gondoltam szólok, hogy rossz ajtón kopogtatsz.-ordibált magából kikelve Jumgkook, amitől az egész alsó szint víz hangzott. Lesokkolódva hallgattam/figyeltem Jungkook kikelését, majd eszembe jutott az irodában történtek és így már érthetővé vált számomra miért is blokkoltak le az irodában tartozkodó személyek.

-Nem hiszem el, hogy voltál képes így megalázni mindenki előtt? Amúgy is csak a pénzed kellett volna, de majd találok valakit aki gazdagabb és helyesebb, habár azzal nem lesz gond hogy nálad helyesebbet keressek. Amúgy is a porontyoddal végképp se kellenél-ahogy gúnyolódott Lisa, Jungkook szemében egy pillanatra fájdalom suhant át de azt gyorsan el is tűntette.

-Tünés. Most!-kiabált rá Jumgkook, mire Lisa csak egy gúnyos mosollyal az ajkain hagyta el az épületet.

Jungkook egy pillantást vetett rám,-amiből azt tudtam leszűrni hogy mindjárt el sírja magát-majd megfordulva nyomta meg a lift hívott. Amint az kinyílt, be is lépett rajta majd felém fordult és vetett rám egy pillantást könnyes szemeivel.

Pár perc múlva realizáltam a történteket és a lépcső felé fordulva kezdtem el rohanni, fel Jungkook irodájához. Amint oda értem, kopogás nélkül rontottam be és egy pityergő Jungkook fogadott,aki a kanapén volt összekuporodva. Megsajnálva mentem közelebb hozzá és ültem le mellé. Egy nagy ölelésbe húztam, és meglepő módon nem lökött el hanem, úgy bújt a mellkasomba mint egy kiscica.